Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: „A NER utáni hatalom esetében nem biztos, hogy elkerülhető a korrupciós struktúrák kialakulása – beszélgetés Jancsics Dávid korrupciós szakértővel.”
A kisebb korrupció, például amikor valaki nem kér számlát, mikrokényszer. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a miniszterelnöknek is meg kell engednem, hogy korrupt legyen - állítja Jancsics Dávid szociológus.
Magyarországon, számos közgazdász és jogász után, Ön szociológusként foglalkozik a korrupció kutatásával. Kérdésem az lenne, hogy lát-e olyan specifikus tényezőket a magyar társadalomban, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy elfogadjuk egy olyan kormány működését, amely korábbi antikorrupciós ígéretekkel került hatalomra, de végül korrupt rendszert alakít ki?
A korrupció nem csupán egy elszigetelt jelenség, hanem szervesen beágyazódik a társadalmi szövetbe, különböző formákban megjelenve. Amikor egy politikai párt győzelmet arat egy választáson—sok esetben éppen egy antikorrupciós kampány keretében—akkor a korrupció új dimenziókba lép, és a hatalmi játékok színterére kerül, ahol a különböző szereplők a saját érdekeik szerint manipulálják. Az utóbbi években, különösen 2010 óta, egyértelműen látható, hogy a társadalom ingerküszöbe jelentősen megemelkedett. Nem állítom, hogy a Fidesz csak a nokiás doboz botránya révén nyerte meg akkor a választást, de kétségtelen, hogy ez az ügy is komoly hatással volt a győzelmükre. Akkoriban még „csak” 15 millió forintról volt szó, míg manapság már tízmilliárdokról és százmilliárdokról beszélünk, ami jól mutatja, hogy a korrupció mértéke drámai módon megváltozott.
Magyarország számos mérése alapján az Európai Unió legkorruptabb országának számít. Ennek ellenére a kormány kétharmados többséggel újra megnyeri a választásokat. A kutatások azt mutatják, hogy a magyar lakosságot látszólag nem zavarja a korrupció, sőt, úgy tűnik, hogy ezt már elfogadták a mindennapjaik részének. Hogyan lehetséges ez?
Nem állíthatom határozottan, hogy a kérdés ne foglalkoztatná az embereket. A magyar társadalom egésze folyamatosan beszél erről a témáról, és mindenki tisztában van Mészáros Lőrinc nevét és azzal, ami körülötte zajlik. Azonban egy választás során számos tényező határozza meg, hogy végül ki kire adja a szavazatát. Ráadásul a korrupció, különösen alacsonyabb szinteken, gyakran hozzájárul a társadalmi rend fenntartásához. Ezt jól illusztrálja a trafikmutyi esete: itt néhány nagy szereplő jelentős koncessziókat nyert, miközben sok helyi, a Fideszhez hű személy kapott lehetőséget a kisebb településeken. Az erőforrások ilyen módon történő elosztása és manipulálása a patrónus-kliens kapcsolatok révén szintén a rendszer stabilitásának egyik kulcseleme.
A korrupció különböző szintjei és fajtái mennyire épülnek egymásra? Ha nem kérek számlát a gázszerelőtől, akkor ezzel legitimitást adok a miniszterelnöknek, hogy a saját gázszerelőjét dollármilliárdossá tegye?
A kisebb dolgok, amikor mondjuk nem kérek számlát, mikrokényszerek. Köztudomásúan egész falvak közlekednek úgy, hogy nem vesznek jegyet a távolsági buszon, hanem a sofőr zsebébe rakják a jegyár felét, ám ez még nem jelenti azt, hogy mivel én már elkövettem ezt az eredendő bűnt, meg kell engednem a miniszterelnöknek és a családjának is, hogy korrupt legyen. Vagy amikor hónapokat kell várni egy engedélyre, a kisvállalkozó megpróbálja felgyorsítani az eseményeket. Gyakran nincs más megoldás egy-egy helyzetre, amely anyagilag vagy időben megfelelő lenne. A korrupció sok esetben rosszul működő piaci vagy állami intézményekre adott társadalmi válasz, így a megszüntetéséhez is az adott intézményi problémát kell kezelni, nem magát a korrupciót.
