"Nem vár ránk más, csak ami az asztalon hever" - ezért most sürgősen el kell indulni a debreceni piacra, hogy elcsípjük ezt a különlegességet!

Természetes élőhelye Magyarország volt a népszerű és ízletes csemegekukoricának. Azonban a növekvő csapadékhiány miatt ez a kedvelt növény sajnos egyre inkább a legnagyobb veszteségek között találja magát hazánkban.

Július második felében a multinacionális áruházláncok akciós újságainak címlapján általában már nagy kövér szemekkel aranylik a csemegekukorica, idén azonban szerényen bújnak meg a sokadik oldal sarkán a prospektusokban. Jóllehet, olcsón, körülbelül 200 forintért árulják darabját, de mielőtt elővennénk a szekrény aljáról a legnagyobb kondért, lássuk, mi várható kukorica fronton! A debreceni Nagypiac asztalai sem roskadoznak a csemegekukoricától, a legtöbb árusnál ugyan találtunk néhány kósza csövet, de hiába július harmadik hete, nem bővelkedtek a zsenge finomságban. Legolcsóbban 250 forintért árulták darabját, de általában 300 forintot kellett fizetnünk érte. Az egyik zöldséges saját termést árult, érdeklődésünkre elmondta, a meleg tönkrevágta a kertjében kukoricát. Meg is mutatta, annak csuhéját lehúzva:

- panaszkodott. Egy másik kereskedő is megosztotta, hogy bár a vásárlók kereslete megvan, az árusok az aszályos időjárás következtében nem várnak idén jelentős forgalomnövekedést.

A csapadékhiány a csemegekukorica számára is komoly kihívásokat jelent. Az aszályos időszakok nemcsak a termés mennyiségére, hanem annak minőségére is kedvezőtlen hatással vannak. A megfelelő vízellátottság hiányában a növény fejlődése lelassul, és a szemek íze, valamint állaga is romolhat. Ezen körülmények között a gazdák kénytelenek új módszereket alkalmazni a csemegekukorica megóvása érdekében, hogy a végén a lehető legjobb minőségű terméket tudják a piacra juttatni.

Nem mindig volt ez így, hiszen a kukorica Magyarország egyik stratégiai ágazatának számított, és hazánk még ma is az egyik legnagyobb csemegekukorica-extportőrnek számít. Mégis, az idei termés nem kecsegtet semmi jóval, ennek okairól a Haon Petőházi Tamást kérdezte. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, a kukoricatermés ugyan még messze van, az azonban biztos, hogy a júliusi aszály nem használ sehol a mezőgazdaságban. A szakember valószínűnek tartja, hogy az ország nagy részén a csapadékhiány 30 százalékos veszteséget okozott, és még a jobb körülmények közt fekvő termőterületeken, például az Észak-Dunántúlon is 10-15 százalékos kiesés tapasztalható kukoricában.

- ismertette, hozzátéve a kukoricaövezet egyre inkább észak felé tolódik. Petőházi Tamás megemlítette, Nagy János, a Debreceni Egyetem professzora a Kukorica, a nemzet aranya című művében rávilágított, Magyarországon komoly feldolgozóipar épül a kukoricára, három etanol előállító üzem használja fel a hazánkban megtermett kukoricát.