Az öröklési illeték kérdése 2025-ben különösen fontos, hiszen a megfelelő tájékozódás segíthet elkerülni a nem kívánt pénzügyi meglepetéseket. Érdemes alaposan megismerni a vonatkozó szabályokat, mivel a fizetendő összeg nagymértékben befolyásolhatja az ö

Sajnos mindenki életében elérkezhet az a pillanat, amikor elkerülhetetlen szomorú kötelesség vár ránk. Amikor egy szeretett családtagunk távozik, és az öröklésre kerül a sor, fontos tudnunk, hogy a hagyaték után öröklési illetéket kell megfizetnünk. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell tudnunk erről a folyamatról, hogyan zajlik, és mikor esedékes a befizetés.

Elhunyt hozzátartozónk hagyatéka különféle formákban megnyilvánulhat, például ingatlanok, ingó vagyontárgyak, mint egy értékes festmény vagy autó, valamint úgynevezett vagyoni értékű jogok, mint a haszonélvezeti jog vagy az üzembentartói jog. Ezt a tájékoztatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos weboldalán találhatjuk. Fontos megjegyezni, hogy ha a hagyaték külföldön található ingóságot vagy vagyoni értékű jogot tartalmaz, Magyarországon csak akkor keletkezik öröklési illetékfizetési kötelezettség, ha azon államban, ahol a vagyontárgy elhelyezkedik, nem kell az öröklési illetéknek megfelelő adót vagy illetéket megfizetni.

Az öröklési illeték megfizetése alól bizonyos esetekben felmentést kaphatunk. Például, ha az örökség mértéke alacsonyabb a törvényben meghatározott értékhatárnál, az örökös mentesül az illeték megfizetése alól. Ezen kívül, ha az örökség közvetlen családtagoktól származik, mint például szülők vagy gyermekek, szintén kedvezményekre lehetünk jogosultak. Továbbá, bizonyos esetekben, mint például a házastársak öröksége, szintén elkerülhetjük az illetékfizetést. Fontos, hogy mindig tájékozódjunk az aktuális jogszabályokról, mivel ezek változhatnak.

Természetesen léteznek olyan helyzetek is, amikor mentesülünk az öröklési illeték megfizetése alól.

Az öröklés illetékmentessége érvényes az egyenes ági rokonokra, ami magában foglalja az örökbefogadottakat is, valamint a testvérekre, házastársakra és bejegyzett élettársakra is.

Az illetékfizetési kötelezettség nem áll fenn abban az esetben, ha valaki ingyenesen mond le az örökségről, tehát nem kap érte semmilyen ellenszolgáltatást. Viszont, ha a lemondás során pénzbeli vagy egyéb ellenértéket is kap, akkor a lemondó félnek ajándékozási illetéket kell fizetnie, az ellenérték mértékének megfelelően.

Az örökösnek nem szükséges öröklési illetéket fizetnie abban az esetben, ha úgy dönt, hogy visszautasítja az örökséget.

Az örökség átengedett részére nem vonatkozik öröklési illeték, amennyiben az örökös az általa kapott hagyaték egy részét vagy egészét ingyenesen másik örökösnek adja át.

A NAV hivatalos weboldalán található információk szerint öröklési illeték nem merül fel abban az esetben, ha a hagyaték, vagy annak egy része - az örökhagyó adósságának kiegyenlítése érdekében - a hitelezőjéhez kerül. Ilyen körülmények között a hagyatéki hitelezőnek visszterhes vagyonátruházási illetéket kell teljesítenie.

Mekkora illeték terheli az öröklést?

Az örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke, más néven a megszerzett vagyon forgalmi értéke képezi az öröklési illeték kiszámításának alapját, figyelembe véve a hagyatékot terhelő tartozások összegét. Az öröklési illeték általános mértéke a hagyaték tiszta értékének 18%-a; azonban, ha lakástulajdon vagy a lakástulajdonnal összefüggő vagyoni értékű jog kerül öröklésre, akkor az illeték mértéke 9%-ra csökken. Gépjárművek és pótkocsik öröklése esetén az illeték a jármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének dupláját jelenti.

A hagyatéki eljárás folyamata általában több lépésből áll, amelyek célja, hogy a hagyatékot megfelelően rendezze és eloszthassa az örökösök között. Az eljárás első lépése a hagyaték megnyitása, amely általában a halál tényének bejelentésével kezdődik. Ezt követően a hagyatéki bírósághoz kell fordulni, ahol be kell nyújtani a szükséges iratokat, például a halotti anyakönyvi kivonatot. A következő lépés a hagyaték felmérése, amely magában foglalja az elhunyt vagyonának és kötelezettségeinek összegyűjtését. Az örökösöknek be kell mutatniuk a vagyontárgyakat, ingatlanokat, banki számlákat és egyéb eszközöket, valamint a tartozásokat is. A bíróság ezután megállapítja az örökösök jogait, és ha szükséges, a végrendelet érvényességét is ellenőrzi. Amennyiben végrendelet nincs, a törvényes öröklési rend lép életbe, amely meghatározza, hogy ki és milyen arányban részesedik a hagyatékból. Végül, miután minden szükséges lépést megtettek, és a hagyatékot rendeztek, az örökösök között megtörténik a vagyontárgyak elosztása. Az eljárás során fontos, hogy minden érintett fél tisztában legyen a jogi kötelezettségeivel és jogaival, ezért érdemes jogi tanácsadó segítségét kérni. A hagyatéki eljárás tehát nem csupán jogi, hanem érzelmi szempontból is jelentős folyamat, hiszen ilyenkor a családtagok közötti kapcsolatok is előtérbe kerülnek.

A halálesetet követően az önkormányzat foglalkozik az örökössel, és elvégzi a hagyatéki leltár összeállítását.

Amennyiben a hagyatéki eljárás során közjegyző is közreműködik, és a hagyaték ingatlanokat is magában foglal, a közjegyző köteles a hagyatékátadó végzés másolatát eljuttatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az öröklési illeték mértékét a hagyatékátadó végzés alapján határozza meg. Ezt követően az örökös részére egy fizetési meghagyást küldenek, amelyet a kézhezvételétől számított 30 napon belül szükséges rendezni.

* Ha a vagyonszerző az örökhagyó egyenes ági rokona, testvére vagy túlélő házastársa, a NAV nem bocsát ki fizetési meghagyást, a mentesség tényét az ügyiratra jegyzi fel.

A NAV hivatalos weboldalán található információk szerint, amennyiben nem indul hagyatéki eljárás, minden egyes örökösnek önállóan kell bejelentést tennie az örökölt ingóságokkal kapcsolatban. Ezt a bejelentést a HK jelzésű, Hagyatéki kimutatás névre hallgató adatlapon kell megtenni, amelyet a NAV-hoz kell eljuttatni. Ha a bejelentést elmulasztják, a kötelező eljárás keretein belül az örökösöknek a közjegyzőhöz kell fordulniuk a hagyatéki eljárás megindítása érdekében.