Nemzetbiztonság vagy diszkrimináció? - Trump adminisztrációja 19 ország állampolgárainak beutazási feltételeit szigorította.

Június 9-től életbe lép az új rendelet, amely emlékeztet Donald Trump első mandátumának idején életbe léptetett hasonló intézkedésre. A 2017-es beutazási tilalom világszerte heves tiltakozásokat váltott ki, az Egyesült Államokban pedig jogi perek sorát indította el. Biden végül, hivatkozva a "nemzet lelkiismeretén ejtett foltra", 2021-ben visszavonta ezt a tilalmat.

"Dermesztő visszatérés a félelem, a diszkrimináció és a megosztás politikájához" - így reagált egy globális emberi jogi, a szegénység leküzdése elleni szervezet az amerikai elnök azon döntésére, hogy tizenkét ország állampolgáraitól teljesen, további kilenc ország esetében pedig részlegesen megtagadja a belépést az Egyesült Államok területére.

Abby Maxman, az Oxfam America elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a tilalom arra kényszeríti a háború és üldöztetés elől menekülő embereket és családokat, hogy életüket életveszélyes körülmények között folytassák.

Donald Trump az első ciklusában már alkalmazott, heves jogi vitákat kiváltó gyakorlatot elevenítette fel újra. Azt is közölte: a beutazási tilalom újabb országokra terjedhet ki, amint "fenyegetést jelentenek bárhol a világban".

Szankciókkal sújtott egyéneket és bűnözőket már kitiltottak egy-egy országból, teljes nemzeteket azonban kizárólag a jelenleg regnáló amerikai elnök.

A teljesen vagy részlegesen kirekesztettek ellenséges, vagy legalábbis fagyos kapcsolatban állnak Washingtonnal - emlékeztetett a CNN. Több érintett ország elnyomó uralom alatt áll.

Az indoklás szerint négy ország kivételével a többi állampolgárai nagymértékben visszaéltek a vízum lehetőségével, és az engedélyezettnél sokkal tovább maradtak az Egyesült Államokban.

"A célunk az, hogy a káros szándékú egyéneket távol tartsuk hazánktól" - indokolta az elnök, aki a rendeletet alig négy nappal azután írta alá, hogy Boulder városában egy egyiptomi származású férfi Molotov-koktélokkal és otthon készített lángszóróval támadt az izraeli túszokkal szolidaritást vállaló demonstrálókra.

A drámai események ellenére Egyiptom mégsem került fel a tiltott országok listájára. Érdekes módon, a terrorcselekménnyel összefüggésbe hozott Mohamed Szoliman munkavállalási engedélye márciusban lejárt.

A korlátozások ezúttal több országot és több embert érintenek, mint a korábbi, vitatott beutazási tilalmak, amelyeket Trump első ciklusa vezettek be - írta a New York Times.

A rendelet június 9-én, washingtoni idő szerint 00:01 órától hatályos. Ettől az időponttól kezdve - ritka kivételektől eltekintve - a térképen vörössel jelölt országok: Afganisztán, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Irán, Líbia, Mianmar, Szomália, Szudán és Jemen állampolgárai nem tehetik be a lábukat az Egyesült Államok területére.

A sárgával jelölt országok: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela állampolgárai esetében bizonyos vízumtípusokat felfüggesztenek.

Trump hivatalba lépése után alig néhány hónappal megpróbálta megtiltani, hogy több muszlim többségű ország állampolgárai belépjenek az Egyesült Államok területére. Az új listán, amely az eredeti intézkedést követően készült, az előző öt ország mellett további afrikai, ázsiai és közel-keleti államok, valamint Kuba, Haiti és Venezuela is helyet kapott.

A beutazási tilalom alól mentesülnek az érvényes vízummal már az Egyesült Államokban tartózkodó személyek.

A szigorítás nem vonatkozik azokra az afgánokra sem, akik különleges elbírálásra és vízumprogramra jogosultak, miután a háború idején az amerikai adminisztrációt segítették és szolgálták ki. Az elmúlt több mint másfél évtized alatt, 2009 óta több mint ötvenezren kaptak ilyen vízumot.

A tiltólistán szereplő 12 ország állampolgárai tavaly összesen 170 ezer vízumot kaptak. Ezek közül elenyésző volt a letelepedési vízum; a beutazási engedélyt turistalátogatásra, üzleti vagy tanulmányi célokból adták ki. A bevándorlói vízumokat afgánok, szomáliaiak vagy jemeniek kapták, akiknek közvetlen hozzátartozóik amerikai állampolgárként az Egyesült Államokban élnek, illetve ilyen személyektől munkát kaptak.

Összehasonlítás céljából érdemes megemlíteni, hogy tavaly júniusban körülbelül egymillió fő érkezett Nyugat-Európából, a szövetségi statisztikák alapján.

Hét ország, nevezetesen Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela, került fel arra a listára, amelyet az amerikai kormányzat állított össze. E nemzetek a hivatalos állásfoglalás szerint "magas szintű kockázatot" jelentenek az Egyesült Államok biztonságára nézve.

Az afrikai országok közül Csád, Szudán, Líbia, Eritrea, a Kongói Köztársaság, Szomália és Egyenlítői-Guinea polgárai számára tilos az utazás az Egyesült Államok területére. Ezen kívül a burundi, togói és Sierra Leone-i útlevéllel rendelkező személyek csak nagyon szigorú feltételek teljesítése mellett juthatnak vízumhoz.

Eddig sem voltak túlságosan népszerűek. A külügyminisztérium statisztikái alapján 2023-ban csupán néhány száz, legfeljebb néhány ezer ember részesült beutazási engedélyben.

A Fehér Ház Szomáliát "terrorista menedékhelyként" jelölte meg, ahol egy olyan kormány irányít, amelynek gyenge a parancsnoksága és alig van ellenőrzése saját területe felett. Az Egyesült Államok az idei évben számos célzott légitámadást végzett az Afrika szarvának ezen részén, elsősorban az Iszlám Állam és kapcsolódó célpontok ellen.

Ugyanilyen a megítélése Jemennek, ahol sorozatos légicsapásokat indítottak a rebellis húszik ellen.

A szudáni kapcsolatok is jelentősen megromlottak. A Trump-kormányzat májusban szankciók bevezetését jelentette be az ország katonai vezetésével szemben, arra hivatkozva, hogy vegyi fegyvereket alkalmaztak a rivális frakció ellen a polgárháború során.

Washington két év elteltével sem volt képes tűzszünetre kényszeríteni az egymással szembenálló feleket, miközben a konfliktus több tízezer halottat követelt.

Az Egyesült Államok kapcsolata Csáddal meglehetősen fagyos, hiszen a múlt évben az afrikai ország hivatalosan is kérte az amerikai csapatok távozását a területéről. Eritreával sem sokkal kedvezőbb a helyzet, mivel a Biden-kormányzat két éve háborús bűnökkel vádolta meg az ottani katonákat egy észak-etiópiai konfliktus során.

Az amerikai külügyminisztérium hasonlóan éles kritikákat fogalmazott meg a líbiai állami és nem állami vezetők ellen, akik ellen emberiesség elleni bűncselekményekkel kapcsolatos vádakat emeltek.

A felsorolt országok közül a csádiak esetében a legszembetűnőbb jelenség, hogy figyelmen kívül hagyták a vízumba rögzített tartózkodási időt. A 2023-as pénzügyi év során a közép-afrikai országból érkezők közel fele túllépett az engedélyezett időkereten az Egyesült Államokban, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy viszonylag csekély számú csádi kapott beutazási engedélyt.

A Fehér Ház reagálásában hangsúlyozta, hogy a csádiak hozzáállása az amerikai bevándorlási törvények iránt "szembetűnő mértékű elutasítást" tükröz.

Utasítottam a kormányt, hogy a "viszonosság elveinek megfelelően" függessze fel a vízumkiadást amerikai állampolgárok számára - tudatta a Facebookon Mahamat Idriss Déby Itno csádi elnök, aki örökölte apja államfői tisztségét.

"Csádnak nincsenek felajánlható repülői, nincsenek dollármilliárdjai, de van méltósága és büszkesége" - tette hozzá a 41 éves elnök, aki fiatal kora ellenére a legmagasabb katonai rang, a marsalli birtokosa.

A magyar Országgyűlés, Déby elnök 2023. szeptember 19-én kelt meghívólevelére reagálva, rendkívüli gyorsasággal járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség összesen kétszáz, váltási időszakban négyszáz fős, fegyverzettel és felszereléssel ellátott katonai kontingense "a Csádi Köztársaság területén tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatokat" végezzen. Ezzel a lépéssel célja, hogy megvédje az ott tartózkodó magyar állampolgárokat és magyar érdekeltségeket.

Itt tehát találkoznak az amerikai és a magyar érdekek, ahol a két kultúra különbözőségei és hasonlóságai egyaránt kibontakoznak.

Mianmar klasszifikációja - a katonai junta zűrzavara miatt - viszonylag érthető, de Laosz helyzete már sokkal bonyolultabb. Az amerikai légierő a vietnámi háború alatt bombázta ezt az országot, míg az ezredforduló óta a kapcsolatok drámai fejlődésen mentek keresztül. Ma már Laosz a legstabilabb partnerséget mutatja az olyan országok között, amelyeket a nemzetközi tilalmak sújtanak.

Haitit már hosszú évek óta sújtja az erőszak, ami komoly kihívások elé állítja az országot. A főváros, Port-au-Prince, szinte teljes területe a bandák uralma alatt áll, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Eddig több mint egymillió ember kényszerült elhagyni ezt a karibi országot, keresve a biztonságot és a jobb életfeltételeket.

Donald Trump márciusban csaknem háromszázezer kubaitól vonta meg az ideiglenes humanitárius tartózkodási engedélyt, most pedig korlátozták a vízumok kiadását.

A szigorításoknak "rasszista felhangja" van, és ezek súlyosan veszélyeztetik a két ország "személyes, szakmai, tudományos és kulturális kapcsolatát" - nyilatkozta a kubai külügyminiszter. Venezuelai hivatali kollégája pedig "gyűlöletkeltő és megbélyegző akciónak" titulálta a honfitársaival szembeni beutazási korlátozásokat, amelyek legfőképpen a venezuelai állampolgárokat sújtják.

A külügyminisztérium statisztikái alapján 2023-ban több mint 55 ezer venezuelai állampolgár szerzett nem bevándorló vízumot, míg az elmúlt tíz év során összesen körülbelül 800 ezren kapták meg ezt a lehetőséget.

Az amerikai elnök a nemzetbiztonságra hivatkozva indokolta az utazási tilalmat, amely a kritikusok szerint pusztán az etnikai hovatartozás alapján diszkriminálja az embereket.

Trump már hosszú ideje kifejezi aggodalmát a muszlim országokból érkező migrációval kapcsolatban. Az első elnökválasztási kampányában a muszlimok amerikai beutazásának teljes tilalmát javasolta. Legutóbbi rendeletének aláírásakor a szíriai menekültek ügyét emelte ki, és azt hangoztatta, hogy az első ciklusában bevezetett beutazási tilalom hozzájárult az ország védelméhez a terrortámadásokkal szemben.

"Nem hagyjuk, hogy Amerikával is megessen az, ami Európában történt" - mondta.

A rendelet „diszkriminatív”, sőt „káros hatással van gazdaságunkra és közösségünkre, amely az Amerikába érkező sokszínű emberek hozzájárulására épít” – nyilatkozta Pramila Jayapal, Washington állam demokrata képviselője az új szabályozás kapcsán.

Az Egyesült Államokba történő beutazás "kiváltság, nem pedig jog" - érvelt egy louisianai republikánus törvényhozó.

Az amerikaiak "megelégelték, hogy a bevándorlók megsértik a törvényeinket és erőszakot követnek el a lakosság körében"- jelentette ki Clay Higgins.

A rendelet újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az elnök gúnyos játékot űz a bevándorlási és nemzetbiztonsági törvényekkel. "Azokat a kultúrákat, vallásokat és nézeteket bünteti, amelyeket nem kedvel" - nyilatkozta Becca Heller, a Nemzetközi Menekültsegély Projekt vezetője. A szervezet jogi lépéseket tett a 2017-es első utazási tilalom ellen.

Szakértők szerint az utazási tilalom jelenlegi változata nagyobb valószínűséggel állja ki a jogi eljárások próbáit, mint a Trump első ciklusában, sebtében hozott intézkedések sorozata, amely perek tucatjait váltotta ki.

Az eljárás végrehajtásának módja kulcsfontosságú, és az is lényeges, hogy az alkalmazása nem ütközik-e jogi vagy alkotmányos normákkal - hívta fel a figyelmet Stephen Vladeck, a Georgetown Egyetem oktatója a New York Times cikkében.

A 2017-es utazási tilalom bevezetése azonnali zűrzavart okozott. Számos utast állítottak meg az ország repülőterein, miközben több mint hatvanezer vízumot ideiglenesen érvénytelenítettek. A helyzet gyorsan eszkalálódott, és mindössze egy héten belül a szövetségi bírák felfüggesztették a tilalmat, ezzel véget vetve a kialakult káosznak.

Az átdolgozott verzió végső érvényességét a Legfelsőbb Bíróság hagyta jóvá: nyolc különböző nemzet, köztük hat döntően muszlim háttérrel rendelkező ország polgárait érintette.

A lista idővel tovább bővült, mégpedig annak ellenére, hogy világszerte tüntetések sorozatát indította el.

Joe Biden a beutazási tilalmat a "nemzet lelkiismeretén ejtett foltnak" titulálta, amikor 2021-ben, hivatalba lépése után, egyik első döntéseként felfüggesztette ezt a korlátozást. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a lépés ellentétes azzal a gazdag hagyománnyal, mely szerint mindig is nyitottak voltunk minden vallású és vallás nélküli ember számára.