A magyar energiaszektor felkészül a nyári kihívásokra, hiszen a meleg hónapokban különösen fontos a stabil energiaellátás biztosítása. A szakértők már most dolgoznak azon, hogy a várható terhelések és a megújuló energiaforrások ingadozásai ne okozzanak fe

Forró nyarak, áramkimaradások és szigorú korlátozások - a MEKH új válságtervével készül a nyári krízishelyzetekre. Az átdolgozott dokumentum részletes útmutatót ad arról, hogyan lehet hatékonyan kezelni a megnövekedett áramigényt és a hálózati túlterhelődést. A tervből az is kiderül, mikor várhatóak rotációs áramszünetek, valamint kik azok, akiket legutoljára kapcsolnak le.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) frissítette a magyar villamosenergia-ellátási kockázati készültségi tervét, miután iparági konzultációt folytatott le. Ennek a tervnek az a fő célja, hogy...

A potenciális krízishelyzetek megelőzése és az ellátásbiztonság kockázatainak minimalizálása érdekében fontos, hogy világosan definiált megelőző és kezelési stratégiákat dolgozzunk ki. Ezek a stratégiák nemcsak a problémák korai felismerésére, hanem hatékony kezelésére is irányulnak, biztosítva ezzel a zavartalan működést és a folyamatos ellátást.

Egy lehetséges válságforgatókönyv az extrém nyári időjárási viszonyokhoz köthető. A hőhullámok következtében jelentősen megnő az áramigény, miközben előfordulhat, hogy bizonyos erőművek kiesnek a működésből, vagy a termelésük csökken. Ezen kívül egyes hálózati elemek túlterhelődhetnek, ami szélsőséges esetben akár teljes áramszünethez is vezethet.

A kockázati készültségi terv alapját a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által kidolgozott villamosenergia-ellátási válságforgatókönyvek képezik. Ezek a forgatókönyvek olyan lehetséges eseményeket azonosítanak, amelyek veszélyeztethetik az ellátást. A MEKH a válságforgatókönyvek kidolgozása során iparági konzultációkat is lefolytatott, mielőtt 2025 januárjában, a négyévente esedékes felülvizsgálat keretében, frissítette volna azokat. E folyamat eredményeként összesen 15 különböző válságforgatókönyvet határoztak meg.

Ezek között olyan események találhatók, amelyek jelentős ellátási zavarokat okozhatnak, mint például

A frissített kockázati készültségi terv célja a potenciális problémák hatékony kezelése. Jelen állapotában a terv még nem végleges, hiszen az uniós villamosenergia-ügyi koordinációs csoport (Electricity Coordination Group - ECG) folyamatban lévő regionális konzultációkat folytat. E konzultációk eredményeként ajánlásokat tehetnek a krízishelyzetek megelőzésére irányuló intézkedésekre, amelyek alapján a Hivatal a későbbiekben véglegessé teheti a dokumentumot. Azonban valószínű, hogy a terv alapvető elemeiben már nem fognak bekövetkezni jelentős változások.

A legfrissebb előrejelzések és hosszú távú klímamodellek alapján régiónk nyarai a következő években várhatóan egyre inkább szélsőséges időjárási jelenségekkel fognak szembesülni, például hőhullámokkal és szárazságokkal. Ezért célszerű röviden áttekinteni a frissített terv releváns szakaszát.

Már csak azért is, mert a nyári szélsőséges időjárási események a kockázati készültségi terv keretein belül az öt legfontosabb válságforgatókönyv közé tartoznak, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen.

A szöveg egyedi változata: "Kiemelkedő jelentőséggel bíró kategóriába sorolták."

A relevancia a lehetséges következmények súlyosságát, kiterjedtségét és a bekövetkezés valószínűségét tükrözi, ellentétben a másik tíz, közepes relevanciájú válságforgatókönyvvel.

A hőhullámok komoly hatással bírnak az energiahálózatok működésére, és számos kihívást jelentenek az energiaellátás fenntartásában. A fokozódó kereslet, a hálózati üzemzavarok megjelenése, a szűk keresztmetszetek kialakulása, valamint az erőművek csökkent teljesítőképessége és a forráshiány mind olyan tényezők, amelyek megnehezítik a stabil energiaellátást.

Hőhullámok idején megnő a villamos energia iránti kereslet, nagyrészt azért, mert jelentősen fokozódik a légkondicionálók és ventilátorok használata. Ez extra terhelést jelent a villamosenergia-hálózat számára, forrás-megfelelőségi probléma alakulhat ki, a kereslet pedig meghaladhatja a rendelkezésre álló termelési és importkapacitás maximumát.

A tartós szárazság következtében számos európai folyó vízszintje jelentősen csökken, ami együtt jár a víztározók és a folyók vizének hőmérsékletének emelkedésével. Ez a jelenség a vízhűtéses erőművek hatékonyságának és teljesítményének csökkenéséhez vezethet, sőt, környezetvédelmi megfontolások miatt termelési korlátozásokra is szükség lehet. Emellett a vízenergia-termelés visszaesését is okozhatja (a szerk.). Nem csupán a hagyományos erőművek teljesítménye szenvedhet csorbát a melegebb hónapokban, hanem a napelemek hatásfoka is csökkenhet.

A magas hőmérséklet megterheli az elektromos berendezéseket, például a transzformátorokat és a vezetékeket, csökkentve hatékonyságukat és élettartamukat. A hőmérséklet emelkedésével az anyagok, így a sodronyok ellenállása és a hálózati veszteségek növekednek, az úgynevezett termikus terhelhetőség, vagyis a távvezetékek átviteli kapacitása pedig csökken, ami miatt belső és határkeresztező szűkületek alakulhatnak ki. Az erősen terhelt hálózati eszközök és a csökkentett termelés kombinációja növeli a feszültség instabilitásának kockázatát, a megnövekedett kereslet és a hálózatot érő hőterhelés miatt gyakrabban léphetnek fel feszültségingadozások és -problémák, illetve frekvenciaingadozás.

A túlterhelt hálózati komponensek leállhatnak, ami veszélyeztetheti az N-1 üzembiztonsági elv érvényesülését. Ez az elv azt jelenti, hogy a hálózat egy elemének kiesése nem okozhat fennakadást az adatátvitelben.

A pihenésre szánt idő gyakran újabb stresszfaktorokhoz vezet, és...

a dominóhatáshoz hasonló úgynevezett kaszkád-bomlás következhet be, melynek nyomán részleges vagy akár teljes áramszünet alakulhat ki.

A szokatlan időjárási viszonyok miatt a távvezetékek karbantartása vagy javítása késlekedhet, hiszen a munkakörülmények és a személyzet biztonsági szempontjai elsődleges szerepet játszanak. Ezen kívül, a szabadságolások következtében az emberi erőforrások gyors mobilizálása is komoly kihívásokba ütközhet.

Ez a helyzet komoly piaci és gazdasági következményekkel járhat. Az energiaárak emelkedése várható a megnövekedett terhelés és a korlátozottan elérhető erőművek, valamint importkapacitások miatt. Ezen felül, ha áramkimaradások lépnek fel, az súlyosan érintheti az ipari és kereskedelmi tevékenységeket, ami jelentős gazdasági veszteségeket okozhat. További aggasztó tényező, hogy ha a megújuló energiaforrások nem képesek kielégíteni a keresletet, akkor a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása növekedhet, ami a szén-dioxid-kibocsátás fokozódásához vezet.

A várható hőhullámok és extrém forró időjárási viszonyok kihívásainak kezelésére megelőző intézkedések révén felkészülhetünk. Ezen intézkedések közé tartoznak a fokozott karbantartási munkálatok, amelyek segítenek minimalizálni a kockázatokat. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy az átviteli és elosztói rendszer üzemeltetőinek válságkezelési lépéseket is szükséges tenniük, hogy elkerüljék a helyzet súlyosbodását.

A rendelkezésre álló intézkedések között megtalálhatók

Az erőművek csúcsrajáratási stratégiáinak kidolgozása, valamint a fogyasztói korlátozási intézkedések bevezetése is szükségessé vált.

A rendszerirányító feladata a hőhullám és szárazság következtében kieső erőművi kapacitások és villamos energia pótlása. Ezt alapvetően a rendszerszintű szolgáltatások és a rendelkezésre álló szabályozási kapacitások felhasználásával valósíthatja meg. Így a MAVIR elsődlegesen a kereslet és kínálat egyensúlyának fenntartására törekszik, ami jellemzően az erőművi kapacitások aktiválásával történik, hogy hatékonyan kezelje a kialakult helyzetet.

Szélsőséges körülmények között a hazai villamosenergia-ellátás növelésére lehetőség nyílik teher-újraelosztással, amely magába foglalja a termelés, a terhelés vagy akár mindkettő módosítását. Ezen intézkedések célja a villamosenergia-rendszerben zajló fizikai áramlások megváltoztatása, a szűk keresztmetszetek enyhítése, valamint a rendszerbiztonság különböző módon történő garantálása. Továbbá, nemzetközi együttműködések és kisegítések igénybevételével is hozzájárulhatunk a hazai energiaellátás stabilitásához.

Ha pedig ezek sem elegendőek, illetve ezek kimerülése esetén

fogyasztói korlátozások elrendelése, rotációs kikapcsolási rend alkalmazása (RKR) válhat szükségessé a rendszeregyensúly megőrzése céljából.

Az RKR az áramfogyasztók különböző csoportjainak előre tervezett módon történő kikapcsolását és ennek gyakoriságát meghatározó eljárás, melyet az átviteli rendszerirányító dolgoz ki az elosztókkal együttműködve és a MEKH hagyja jóvá. Ez kikapcsolási fokozatokba sorolja a felhasználókat az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén

A károk csökkentése érdekében a felhasználók szolgáltatásból való leválasztásának időtartama nem haladhatja meg a 3 órát. Az ország működésének szempontjából elengedhetetlen alapvető felhasználók esetében a kikapcsolás mértéke úgy kell, hogy alakuljon, hogy ne veszélyeztesse alaptevékenységeik zavartalan ellátását. Az alapvető felhasználói kör meghatározása a MEKH által történik, a vonatkozó kormányrendelet alapján. Ebbe a körbe tartoznak többek között az energiarendszer irányításáért felelős létesítmények, honvédelmi intézmények, a katasztrófavédelem és a rendvédelmi szervek energiaellátásához szükséges eszközök, valamint a közmédia, kórházak, repülőterek, radioaktív hulladéktárolók és kritikus fontosságú vízügyi létesítmények.