Nyolc aggasztó tényező, amelyek miatt az Európai Unió válságos helyzetbe került.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb elemzése rávilágít arra, hogy az Európai Unió versenyképessége számos fontos területen jelentős hátrányban van globális riválisaival szemben. Pásztor Szabolcs, a kutatási igazgató, nyolc kiemelt szegmensen belül tárt fel komoly problémákat. A szakember hangsúlyozza, hogy alapvető reformokra van szükség ahhoz, hogy megakadályozzuk az EU további visszaszorulását a világgazdaság színpadán.

Az üzleti világ kihívásai régóta jelen vannak, és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány versenyképességről szóló elemzése két szempontból is figyelemre méltó.

Elsősorban arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy az európai gazdaságok és az integráció számos, eddig kevésbé feltárt, ám annál mélyebb gyökerekkel rendelkező problémával küzdenek. Ezen túlmenően a 2024. november 8-án megszületett Budapesti nyilatkozat legfontosabb aspektusaira is összpontosítunk, amely a 2024 áprilisában publikált Letta-jelentés, valamint a néhány hónappal később megjelent Draghi-jelentés által előkészített cselekvési tervként értelmezhető.

Pásztor Szabolcs az elemzésében elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az egységes piac nem működik zökkenőmentesen a tagállamok között. A szakértő hangsúlyozta, hogy különösen a szolgáltatások szektorában tapasztalható ez a hiányosság.

A "home-bias" jelenség következtében az uniós országok lakói hajlamosak a hazai termékek és szolgáltatások előnyben részesítésére, ahelyett, hogy más tagállamok kínálatára fókuszálnának.

A szakértő szerint a második probléma, hogy bár a magánberuházások aránya magasabb az EU-ban, mint az Egyesült Államokban, a kockázati tőkéhez való hozzáférés jelentősen elmarad az amerikaitól.

Az Európai Unió továbbra is a régi, kereskedelmi banki finanszírozási modellekre támaszkodik, amely már nem felel meg a modern gazdasági kihívásoknak.

- magyarázta Pásztor, aki harmadik problémás területként a szabadalmak kérdését emelte ki. Az EU részesedése a globális szabadalmakból kétharmadával csökkent 1995 és 2020 között, míg az USA részesedése csak egyharmadával esett vissza.

Negyedik kihívásként Pásztor rámutatott, hogy az Európai Unió helyzete a globális kereskedelemben is gyengülő tendenciát mutat. "Az EU részesedése a világ exportpiacán az utóbbi két évtized során öt százalékponttal csökkent" - emelte ki.

Az ötödik problémakör, amelyre érdemes figyelni, a túlszabályozás kérdése. 2019 óta az Európai Unióban körülbelül 13 ezer új jogszabályt alkottak, míg az Egyesült Államokban csupán háromezret fogadtak el. Ez a hatalmas eltérés drámaian befolyásolja az európai cégek versenyképességét, és gátolja az innovációs folyamatokat.

Az Oeconomus kutatási igazgatója szerint a hatodik probléma a vállalati szektorral kapcsolatos. Az Egyesült Államokban kétszer annyi a 49 főnél többet foglalkoztató cég, mint az EU-ban. A túlszabályozás és a forráshiány miatt a vállalatok kisebbek maradnak,

A hetedik problémakörben, a termelékenység területén is komoly gondok vannak. Az EU munkatermelékenysége óránként számolva jelentősen elmarad az amerikaitól. A különbség nagy részét az alacsonyabb teljes tényezőtermelékenység (TFP) okozza.

Végül, az elemzés nyolcadik problémaként arra világít rá, hogy noha rendelkezésre állnak források, az EU nem képes azokat hatékonyan kihasználni. Továbbá, a közvetlen ipari támogatások terén az EU nem tudja felvenni a versenyt sem az Egyesült Államokkal, sem pedig Kínával.

2024-re az Egyesült Államok szövetségi költségvetése körülbelül 4,5 ezer milliárd dollárt fog felhasználni, míg Kína központi költségvetésének éves kiadásai körülbelül 4 ezer milliárd dollárt tesznek ki. Ezzel szemben az Európai Unió költségvetési kiadásai csupán 190 milliárd euróra (200 milliárd dollárra) rúgnak. Érdekes összehasonlítás, hogy az uniós tagállamok összesített közkiadásai 2022-ben elérték a 7,9 ezer milliárd eurót.

Ha az Európai Bizottság több forrást kíván felhasználni, akkor ezt csak hitelfelvétel útján vagy a tagállamok forrásainak terhére teheti meg, ami alapvető konfliktust okozhat a tagállamok vezetésével.

"A magyar elnökség a kezdetektől fogva holisztikus megközelítést alkalmazva nagy hangsúlyt fektetett az európai versenyképesség javítására, a fent említett célt minden szakpolitikába beépítve" - világított rá Pásztor.

A versenyképesség növelése érdekében fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk azokat az uniós intézményeket és döntéshozatali mechanizmusokat, amelyek gyakran irreális és megvalósíthatatlan stratégiákat dolgoznak ki – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter Brüsszelben, múlt kedden, az MTI tudósítása alapján.

A brüsszeli Egmont Intézet és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány rendezvényén Bóka János azt mondta:

probléma van az európai lelkiállapottal, amely természetesnek veszi jelentőségét, amely hisz abban, hogy Európa még mindig számít. Elhiszi, hogy befolyása van a globális színtérre, és hiszi, hogy a jólét pusztán európaiságából fakad

"Elérkezett az idő, hogy új szemlélettel közelítsünk a dolgokhoz. Csak akkor nyerhetünk igazán értelmet, ha egy vagy több területen kiemelkedő teljesítményt nyújtunk" - hangsúlyozta a miniszter.

A miniszter véleménye szerint néhány szektorban fokozatosan háttérbe szorulhatunk a versenyben. E mögött strukturális okok húzódnak meg, amelyek megoldásához pedig átfogó európai együttműködés szükséges.

- Felhívta a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a magyar tanácsi elnökség fő célkitűzése az Európai Unió gazdasági versenyképességének növelése, amelyhez kulcsszerepet játszik a Budapesti nyilatkozat elfogadása.

A nyilatkozat kulcsfontosságú üzenete, hogy a versenyképesség kihívásainak tudatosítása a legmagasabb politikai szinten, a tagállami és uniós vezetők által, elengedhetetlen lépés - tette hozzá.

A nyilatkozat kiemeli, hogy a vezetők tisztában vannak az unió előtt álló kihívásokkal, és elkötelezetten vállalják a politikai felelősséget a folyamat során. Ezen kívül hangsúlyozzák, hogy folyamatosan stratégiai politikai irányelveket nyújtanak az európai intézmény számára, biztosítva, hogy a versenyképességgel kapcsolatos kérdések mindig a figyelem középpontjában maradjanak.

A Budapesti Nyilatkozat azonban nem helyettesíti a szakpolitikai tervezést és a jogalkotást. Ez a munka még hátra van

- hangsúlyozta Bóka János, majd arra figyelmeztetett, hogy ezen munka során elengedhetetlen, hogy elkerüljük a korábbi intézményi ciklusokban elkövetett hibákat. A tárcavezető a következő hiányosságokat emelte ki:

Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan az a gondolat, miszerint a második világháború után német autógyárak bezárásra kényszerülnének, vagy hogy munkahelyeket kellene megszüntetniük. Kijelentette továbbá, hogy az európai gazdaság versenyképessége nem szenvedhet csorbát Kínával és az Egyesült Államokkal szemben.

Nyilvánvaló, hogy a közvetlen befektetések terén számos kihívással nézünk szembe, és azt is észlelni lehet, hogy az európai szabadalmi rendszerben jelentős lemaradás tapasztalható.

- fogalmazott, majd figyelmeztetett: versenyképességi szempontból Európa lefelé tartó spirálban van. A képviselő szerint nem az "átcsomagolt zöld megállapodásra" van szükség, noha - mint kiemelte - a zöldítés önmagában nem rossz, a kérdés az: "mennyiben ártunk ezzel az európai vállalkozásoknak és munkavállalóknak".

"Sok esetben látható, hogy a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország - vállalkozásait az európai bürokrácia döntései hátrányba hozzák az alapító, nyugat-európai tagállamok vállalataihoz képest" - világított rá, majd szorgalmazta ennek a versenyelőnynek a kiegyenlítését.