Ursula von der Leyen olyan ellenfelet szerzett magának, aki akár meg is döntheti az EU vezetését.

Friedrich Merz, a német kancellár, határozottan elutasította Ursula von der Leyen 2 ezermilliárd eurós uniós költségvetési javaslatát, kijelentve: Németország nem fogja vállalni a költségek negyedét. Merz véleménye szerint Brüsszel a tervezett vállalati adók és a közös hitelfelvétel folytatásával átlépte a határokat. Ez a költségvetési vita nem csupán pénzügyi kérdésekről szól, hanem a hatalmi struktúrák átalakításáról is az Európai Unióban.

Friedrich Merz német kancellár határozottan elutasította az Európai Bizottság új, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatát, amely a 2028 utáni időszakra szólna. Bár Merz korábban többször hangsúlyozta, hogy Németországot Európa vezető hatalmaként kívánja pozícionálni,

Jelenleg főként az EU ambícióinak mérséklésével törekszik erre a célra.

Az elutasítás egy nappal azután érkezett, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben nyilvánosságra hozta a javaslatot, amely a jelenlegi, 2021-2027-es időszakra érvényes 1200 milliárd eurós keretet emelné meg jelentősen - írja a Bloomberg.

A kancellár kifogásai elsősorban a német vállalatokat érintő tervezett új adókat célozták, amelyek szerinte szembemennek a nemrég bejelentett németországi társasági adócsökkentési tervekkel. Merz azt is világossá tette:

nincs jogalap arra, hogy az EU önállóan vezessen be vállalati adókat, hiszen az ilyen lépésekhez egyhangú tagállami jóváhagyásra lenne szükség.

"Németország számára elképzelhetetlen, hogy ilyen irányvonalat támogasson" – nyilatkozta Londonban, ahol éppen Keir Starmer brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélést egy új, széleskörű brit-német kétoldalú megállapodásról.

Merz elutasító álláspontja nem okozott meglepetést, ám a közleménye rendkívül éles hangvételű volt, még német viszonylatban is. A nyilatkozatában kifejtette, hogy "az EU-költségvetés átfogó növelése elfogadhatatlan olyan időszakban, amikor minden tagállam jelentős erőfeszítéseket tesz saját nemzeti költségvetésének konszolidálására." Jelenleg Németország a legnagyobb hozzájárulója az uniós költségvetésnek, és a javasolt új kiadások közel egynegyedét vállalná magára. Egy korábbi berlini nyilatkozat már előre jelezte:

A német kormány elutasítja a keret bővítését, valamint a világjárvány alatt bevezetett közös uniós hitelfelvétel folytatását is.

A brüsszeli javaslat nem csupán Merztől váltott ki ellenérzéseket. Számos, hagyományosan "fukar" tagállam - például Hollandia, Svédország és Dánia - is túlzó mértékűnek tartja a 2000 milliárd eurós keretet, és kritikáikat fejezték ki az új forráselosztási mechanizmus kapcsán is. Különösen nagy port kavart az a elképzelés, hogy megszüntetnék az úgynevezett "visszatérítési kedvezményeket" (rebate), amelyeket eddig azok az országok élveztek, amelyek az átlagnál nagyobb mértékben járultak hozzá a közös költségvetéshez.

Ezeknek a törlése különösen súlyosan hatna Németországra, Hollandiára és Svédországra.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök kommunikációs megközelítése sajnos nem hozott javulást a helyzetben. A Bloomberg forrásai szerint több biztos is kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy a végső költségvetési számokat csupán a legutolsó pillanatban tudták meg. Bár a Bizottság szóvivője tagadta, hogy a tagállamokat kihagyták volna az egyeztetési folyamatból, elismerték, hogy a végleges számokat nem osztották meg időben. Mindez tovább fokozta a már amúgy is feszültséggel terhelt brüsszeli-berlini viszonyt.

Merz már korábban is többször éles kritikával illette a Bizottságot. Rámutatott, hogy az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi megállapodás tárgyalásai túl lassú ütemben haladnak, és kifogásolta a Mercosur-egyezmény ratifikálásának elhúzódó folyamatát is. A múlt heti telefonos beszélgetésében Donald Trump amerikai elnökkel Merz állítólag kijelentette, hogy:

Németország kész lenne megfontolni aszimmetrikus vámmegállapodások bevezetését bizonyos iparágak számára, amennyiben ezáltal felgyorsítható a megállapodás elérése az Egyesült Államokkal.

A jelenlegi költségvetési diskurzus Európában az elkövetkező két év egyik legfontosabb politikai összecsapásává nőheti ki magát. A tagállamok komoly, hosszadalmas tárgyalások előtt állnak, és egyelőre kérdéses, hogy a tervezett 2000 milliárdos keretből mennyit tudnak végül elfogadni. Azonban ez a vita messze túlmutat a puszta pénzügyi aspektusokon: jelezheti a német kancellár és az uniós bizottság közötti hatalmi dinamikák átalakulását is. Míg Olaf Scholz elődje, Angela Merkel, inkább diplomatikus megközelítést alkalmazott, addig Merz sokkal konfrontatívabb és közvetlenebb stílust képvisel. Az EU jövőjét alakító költségvetési párbeszédben ez az újfajta kommunikációs forma kulcsfontosságú szerepet játszhat.