Olyan átalakulás zajlik az olajpiacon, amelynek hatásait már a hazai kutakon is tapasztalni fogjuk.

Nem mindennapi kilengéseket láthatunk az olajáraknál, tegnap az OPEC termelés-növelési döntése miatt szakadt be a hordónkénti 60 dolláros szint alá a Brent jegyzése. Az olajkartell döntései nyomán ráadásul akár tartósan is a mostani, rendkívül nyomott szinten maradhat az olajár, pedig az OPEC-tagokak kiemelt érdeke az olajárak magasan tartása. Adódik a kérdés, hogy akkor mégis mire ez az agresszív termelésnövelés, mi zajlik a háttérben? Ami talán ennél is fontosabb: mire számíthatnak a hazai autósok?

Több mint 4 százalékkal csökkent hétfő reggelre a globális referenciaértéknek tekintett Brent típusú kőolaj ára.

ezzel a hordónkénti 60 dollár alá került az árfolyam,

ilyet utoljára április 9-én láthattunk. Idén eddig már közel 20 százalékos mínuszban van a jegyzés.

A hosszabb távú grafikon talán még beszédesebb: 2024 márciusa óta látványos eső trendet láthatunk a Brent árfolyamánál,

Az utolsó alkalom, amikor az április 9-én elért szintet megközelítettük, 2021 januárjára tehető.

A lejtmenet idén április elején lett még meredekebb, hiszen a Donald Trump amerikai elnök által belengetett általános vámintézkedések nyomán jelentősen megnőttek az amerikai és globális recessziós félelmek, márpedig egy romló világgazdasági környezetben jellemzően visszaesik az energiatermékek, így az olaj iránti kereslet is.

A tegnapi drámai piaci mozgások mögött az OPEC+ olajkartell újabb jelentős termelésnövelési döntése áll. A Szaúd-Arábia által vezetett nyolc olajtermelő ország már szombaton megállapodott arról, hogy júniusban napi 411 000 hordóval emelik a kitermelést. Ez a lépés nem volt teljesen váratlan, hiszen mindössze egy hónappal azelőtt a kartell már sokkolta a piacot a májusi, azonos mértékű termelésnövelési megállapodásával. A mostani döntés tehát a piaci trendek és a globális kereslet alakulásának fényében is érdekes fejleményeket sejtet.

júniusi termelésnövelés közel háromszorosa a Goldman Sachs által eredetileg előrejelzett napi 140 000 hordónak.

Az OPEC+ így két hónap alatt több mint napi 800 000 hordónyi többletkínálatot dob a piacra.

A májusi és júniusi termelésnövelés egy része annak a fokozatos kivezetési tervnek, amelyet Oroszország, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Irak, Algéria, Kazahsztán és Omán közösen dolgozott ki a korábban életbe lépett 2,2 millió hordó/napos termeléscsökkentés kapcsán. A termelés visszafogása, valamint az olyan országok, mint az Egyesült Államok és Brazília termelésének emelkedése miatt a kartell ármeghatározó szerepe az olajpiacon fokozatosan csökken, ami az intézkedés fokozatos kivezetésének egyik fő mozgatórugója.

Az OPEC+ csoport jelenleg körülbelül napi 5 millió hordóval korlátozza a kitermelést, és az eredeti elképzelések alapján a legtöbb megszorítás 2026 végéig érvényben maradna.

Egy másik lényeges szempont a motiváció szempontjából, hogy a fő termelőként kiemelkedő szerepet betöltő Szaúd-Arábia a kvótákat be nem tartó országok szankcionálására törekszik. Amennyiben Irak, Kazahsztán és egyéb, a kvótákat figyelmen kívül hagyó nemzetek nem tesznek lépéseket a megfelelés érdekében, illetve nem hajtják végre a szükséges kompenzációs csökkentéseket, úgy a nyolc tagállam által vállalt napi 2,2 millió hordóra vonatkozó önkéntes korlátozás novemberre teljesen eltűnhet.

Négy, a tárgyalásokra rálátó forrás szerint

A CSOPORT VÁRHATÓAN JÚNIUSBAN TOVÁBBI NAPI 411 EZER HORDÓS EMELÉSRŐL DÖNT JÚLIUSRA VONATKOZÓAN, A TREND FOLYTATÓDHAT AUGUSZTUSBAN, SZEPTEMBERBEN ÉS OKTÓBERBEN IS.

Az olajkartell döntései nyomán akár tartósan is a mostani, rendkívül nyomott szinten maradhat az olajár, aminek az egyik legnagyobb kárvallottja nem más lenne, mint Oroszország.

Bár a valós Ural (orosz olajtípus) exportárának meghatározása nyilvános forrásokból nem egyszerű feladat, a Reuters által közzétett adatok szerint a CIF Med Ural ára tegnap reggel már 55 dollár alá süllyedt hordónként. Az áprilisi orosz költségvetési átlagár 54,7 dollár/hordó volt, ami alapjául szolgál az orosz költségvetés adóbevételeinek. Pletser Tamás, az Erste olajpiaci szakértője szerint az orosz államháztartás jelenleg körülbelül 47-48 dolláros költségek utáni olajárat realizál, ami kiemelten fontos információ, különösen, mivel az orosz kormány áprilisban módosította az idei költségvetést. Az előrejelzések szerint 2025-re a korábbi 69,7 dollár/hordó Ural átlagár helyett már csak 56 dolláros átlagos Ural árral számolnak.

Az orosz költségvetésben 1 dolláros átlagár csökkenés évente körülbelül 1,9 milliárd dollárral csökkenti a bevételeket.

A szakértő hangsúlyozza, hogy Pletser szerint, ha az olajár tartósan 50 dollár alatt marad, akkor a tavalyi évben tapasztalt 100 milliárd dolláros orosz külkereskedelmi többlet szinte teljesen el fog tűnni.

Ezeken az olajár-szinteken hosszú távon nem fenntartható a háborús gazdaság.

Számos tényezőt figyelembe kell venni, amikor megvizsgáljuk az OPEC-országok agresszív kitermelési növelésének hátterét. Az olajárak stabilan magas szinten tartása kétségtelenül kulcsfontosságú ezeknek az országoknak, hiszen a vezetők már korábban is 70-80 dolláros árszinteket jelöltek meg, mint ideálisnak. Azonban, ha a Brent-olaj árfolyama, amely amúgy is csökkenő tendenciát mutat, hirtelen további kínálattal szembesül, az tartósan alacsony árakat eredményezhet. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon van-e a háttérben egy rejtett motiváció, egy hiányzó puzzle-darab, amely segíthet megérteni ezt az ellentmondást?

Ha hajlunk rá, hogy egy kicsit a zavarosban halásszunk és amolyan "mire gondolt a költő?" - helyzetet játszunk, akkor egy nagyon izgalmas konspirációt találunk, amiről egy április közepi elemzésünkben számoltunk be először.

Mielőtt mélyebb elemzésbe merülnénk, érdemes tisztázni, mit is takar pontosan a "4D-sakk" kifejezés. A politikai diskurzusban ez a fogalom arra utal, hogy Trump látszólag mindig egy lépéssel az ellenfelei előtt jár. Miközben sokan káoszt és zűrzavart látnak a módszereiben, akik képesek megérteni az amerikai elnök stratégiáját, úgy vélik, hogy a háttérben egy összetett és mélyebb történet rejlik, amely végül minden részletet a helyére fog illeszteni. Jelenleg azonban nem mondható biztosra, hogy valóban egy 4D-s sakkjátszma zajlik-e a globális piacon, és ha igen, akkor Trump képes lesz-e ezt megnyerni. E kérdések megválaszolását az olvasóra bízzuk, hiszen mindenki saját szemszögéből értelmezheti a helyzetet.

A rövid figyelmeztető szöveg után nézzük meg, mi is rejlik a kulisszák mögött: Donald Trump "fúrj, baby, fúrj" politikájának lényege, hogy fokozza a belföldi szénhidrogén-termelést és...

a világ energiaexportőrévé tegye az Egyesült Államokat.

Két legyet üthet egy csapásra az ide vezető és éppen formálódó tervvel, miszerint:

A fenti fejtegetés persze nagyon nyakatekert és számos ponton tud sérülni, mindenesetre nem teljesen kizárt, hogy Trump ténykedése is meghúzódik az OPEC cselekedetei mögött.

Nyakatekert konspirációk és összeesküvés-elméletek ide vagy oda, ami biztos: a friss fejleményeknek nagyon is örülhetnek a hazai autósok. Az üzemanyagpiacon ugyanis azonnal megérkezett a reakció az olajár beesésre:

A benzin ára bruttó 7 forinttal, míg a gázolajé bruttó 8 forinttal csökken keddtől a nagykereskedelmi piacon.

Ez a tényező valószínűleg jelentős hatással van a fogyasztói árakra is.

A hazai üzemanyagpiac jövőbeli tendenciáival kapcsolatban számos alapos elemzést készítettünk az utóbbi időszakban. Az egyik legújabb tanulmányunkat itt találhatod.

A Brent olajárának változása mellett a forint teljesítménye is kulcsszerepet játszik a benzinárak alakulásában. E tekintetben az autósok mostanában örülhetnek a kedvező fejleményeknek:

a január közepi lokális csúcs óta közel 13 százalékot erősödött a hazai deviza a dollárral szemben,

Ami az euróval való viszonyt illeti, április közepe óta jelentős forinterősödést tapasztalhatunk.

A devizateljesítmény kiemelkedő jelentőséggel bír a globális gazdaságban, hiszen a valuták közötti árfolyamok ingadozása közvetlen hatással van a kereskedelemre, a befektetésekre és a pénzügyi stabilitásra. A devizateljesítmény nem csupán a vállalatok nemzetközi versenyképességét befolyásolja, hanem a fogyasztók vásárlóerejét is. Egy erős deviza például olcsóbbá teheti a külföldi termékek beszerzését, míg a gyengébb deviza növelheti a hazai termelők piaci részesedését a nemzetközi színtéren. Emellett a devizakockázatok kezelése elengedhetetlen a vállalatok számára, mivel a váratlan árfolyamváltozások jelentős pénzügyi veszteségeket okozhatnak. Összességében a devizateljesítmény nem csupán a pénzügyi mutatók szempontjából fontos, hanem a gazdasági stratégiák megtervezésében és végrehajtásában is kulcsszerepet játszik.

A finomított olajtermékek alapját képező Brent nyersolajat a hazai nagykereskedők dollárban vásárolják meg. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarország üzemanyag-ellátásának körülbelül 30 százaléka importból származik, és ennek árát jelentősen befolyásolják az európai, tehát euróban kifejezett termékjegyzések.

Ami a kilátásokat illeti, az utóbbi időszakban meglepően alacsony volatilitás jellemezte a forint euróval szembeni árfolyamát, amely a 404-es szint körül ingadozott. Ez a stabilitás részben a befektetők fokozott bizonytalanságának és az ebből következő, egymást kioltó tényezők összjátékának köszönhető. Pozitív irányban hatott a globális kockázati étvágyra, hogy Donald Trump ideiglenesen elhalasztotta a drasztikus vámemeléseket, beleértve az EU-ra vonatkozókat is. Ugyanakkor a vámtervek már eddig is jelentős bizalomrombolást okoztak a globális piacon, ami a dollár gyengüléséhez és az euró erősödéséhez vezetett. Ezzel szemben a forint erősödése, az euróval szemben, már nem igazán mutatott előrelépést. Ennek hátterében állhat a váratlanul gyenge magyar gazdasági teljesítmény, a javuló eurózóna növekedési környezetében is tapasztalható GDP-csökkenés, valamint a költségvetést érintő hitelminősítők kritikája.

Összességében elmondható, hogy az olajpiac jelenlegi helyzete rendkívül ingadozó, ami egyelőre kedvező a hazai autósok számára. Ráadásul az elmúlt hónapokban a forint erősödése is hozzájárult a helyzet javulásához. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a körülmények bármikor drasztikusan megváltozhatnak. A mostani olajárak hosszú távon valószínűleg nem lesznek fenntarthatóak az OPEC-országok számára. Továbbá, ha Trump tényleg bevezeti az 500 százalékos vámot, és ezzel gyakorlatilag kizárja az orosz fosszilis energiát a világpiacról, az komoly olajár-emelkedéshez, és ennek következtében a benzinárak megugrásához vezethet.