Orbán Viktor lemaradt a Volodimir Zelenszkijjel tervezett találkozóról, és elképzelhető, hogy péntekig Brüsszelben marad.

Az Ukrajna további támogatása, az ukrajnai konfliktus lehetséges befejezése, valamint az európai haderőfejlesztés állnak a középpontban a csütörtöki EU-csúcson. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az október 23-i állami megemlékezés miatt késve érkezik a találkozóra. António Costa, a tagállamok vezetőit egybegyűjtő portugál miniszterelnök célja, hogy a csúcsot már csütörtökön eredményesen zárják le. Azonban a sokféle napirendi pont és a vitás kérdések miatt nem kizárt, hogy a vezetők pénteken is Brüsszelben maradnak, hogy további egyeztetéseket folytassanak.

Az október 1-jén Koppenhágában lezajlott informális csúcsot követően, október 23-án, csütörtökön Brüsszelben újabb találkozóra gyűlnek össze az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői. Ezen a formális ülésen folytatják a legutóbb érintett haderőfejlesztési kérdéseket, valamint az Ukrajna számára nyújtott támogatás mértékéről is határoznak, amely a honvédő háborúban álló ország számára kulcsfontosságú.

Ugyanakkor a napirenden nem kizárólag e két téma szerepel - ami miatt eleve már a hónap eleji informális csúcs is tovább tartott a tervezettnél -, hanem mellette sok más olyan kérdés is, ami miatt elképzelhető, hogy az António Costa Európai Tanács-elnök által szervezett csúcsot mégsem sikerül már csütörtök este befejezni, hanem pénteken is visszatérhetnek az Európa épületbe az uniós vezetők.

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, részt vesz az október 23-i állami megemlékezésen, de előtte a kormánypártok által szervezett békemeneten is jelen lesz. Mivel 13 órakor Budapest szívében beszédet mond, így a 10 órakor kezdődő eseményre nem tud eljutni. E hiányzása alatt Robert Fico, a szlovák miniszterelnök, képviseli a magyar kormányt. Orbán később, ahogy ő fogalmazott, "sovány malac vágtában" érkezik majd meg az EU-csúcsra.

Érdekesség, hogy legutóbb 2014-ben történt meg, hogy az Európai Tanács ülése egybeesett a magyar nemzeti ünneppel. Abban az évben azonban a magyar miniszterelnök úgy döntött, hogy Brüsszelbe látogat, így nem képviselte az országot a hivatalos állami ünnepségen.

Az EU-csúcs megvitatásának középpontjában továbbra is Oroszország 2022. február 24-én kezdődött inváziója áll, amely folytatja hatását az ukrajnai konfliktusra és Ukrajna támogatására. Ez a téma kiemelkedően fontos, és napirenden marad a vezetők beszélgetéseiben.

A csúcsra ezúttal is meghívást kapott Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal személyesen fogja tájékoztatni a tagállamok vezetőit a háború jelenlegi állásáról, Ukrajna szükségleteiről, valamint az ukrán elnök vélhetően arról is beszámol, Kijev eddig milyen reformokat hajtott végre a csatlakozási tárgyalások megkezdésének érdekében.

Ezen kívül napirendre kerül Ukrajna további támogatása is, de ezt a kérdést már az ukrán elnök távollétében fogják megvitatni.

A következő két év során Ukrajna költségvetése körülbelül 60 milliárd eurós hiánnyal küzd, ami sürgetővé teszi a megoldások keresését Kijev számára. Uniós diplomaták véleménye szerint a jövőbeli orosz-ukrán béketárgyalásokon a befagyasztott orosz vagyontárgyak felhasználása jelentős mértékben erősíthetné Ukrajna tárgyalási pozícióját.

Az Európai Bizottság szeptemberben bemutatta azt a javaslatot, amely jogi kereteket teremtett volna egy közel 140 milliárd eurós támogatás biztosítására Kijev számára. Az elképzelés, amely az ún. jóvátételi hitelre épült, azonban nem találta meg a szükséges támogatottságát, mivel több ország, köztük Belgium és Magyarország is kifejezte ellenállását. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is kezdetben kritikusan viszonyult az ötlethez. A javaslat lényege az volt, hogy Ukrajna orosz vagyonokat kapna hitel formájában, amelyet a háború végén, amennyiben Oroszország jóvátételt fizet, vissza tudna fizetni, míg az Európai Bizottság kezességet vállalna ennek biztosítására.

Belgium azt kifogásolta, hogy a legtöbb immobilizált vagyon egy belga bankban található, és

A legújabb információk szerint Belgium is kifejezte támogatását egy politikai döntés iránt, amely lehetővé tenné az Európai Bizottság számára, hogy részletes javaslatot dolgozzon ki. Ezt követően a tagállamok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament nagyköveti és külügyminiszteri szinten vitatnák meg a kérdést. Emellett a tervek szerint a döntéshozatal nem egyhangú, hanem minősített többséggel történne, ami azt jelenti, hogy ha Belgiumot sikerül meggyőzni, akkor várhatóan a tagállamok többsége is egyetértene a javaslattal.

A csúcson ezenkívül a tagállamok vezetői tárgyalni fognak a további Oroszországgal szembeni szankciókról is. Mint António Costa meghívólevelében fogalmaz,

Oroszország egyre inkább súlyos gazdasági következményekkel néz szembe agresszív lépései miatt, és részletesen át fogjuk tekinteni azokat az erőfeszítéseinket, amelyek célja, hogy tovább növeljük a rá nehezedő nyomást.

- fogalmazott Costa, aki szerint az igazságos és tartós béke eléréséhez Kijev további támogatása mellett a Moszkvára gyakorolt nyomás jelenti a két szükséges feltételt.

Valószínű, hogy a béketárgyalások is terítékre kerülnek. Ennek oka egyrészt a budapesti csúcs körüli bizonytalanság, amely szerdán egy másik uniós intézmény, a parlament figyelmének középpontjába került. Másrészt Donald Trump amerikai elnök békepropozícióinak esetleges újragondolása is hozzájárul a diskurzushoz. A tagállamok vezetői szeretnék megerősíteni Zelenszkij támogatását, különösen azután, hogy a washingtoni találkozója az amerikai elnökkel nem hozta meg a várt eredményeket.

Miután a legutóbbi informális csúcson Costa ötlete a csatlakozási tárgyalások megkezdését illetően nem aratott egyáltalán sikert - az Európai Tanács elnöke azt szerette volna, ha a csatlakozási fejezetek megkezdését nem egyhangú, hanem minősített többséghez kötnék -, nemrég új ötlettel álltak elő az EU-ban, hogyan lehetne a jelenleg Schrödinger uniós bővítését élővé tenni.

A jelenlegi, még nem hivatalos javaslat szerint a leendő új tagállamok szavazati jog nélkül lépnének be az unióba, ami azt jelenti, hogy nem lenne joguk vétózni. Ez a megoldás addig marad érvényben, amíg az uniós reformok lehetővé nem teszik, hogy a már meglévő 27 tagállamon túl további országok is részt vegyenek a közös döntéshozatalban. Kérdéses, hogy ez a megközelítés mennyire tudja meggyőzni a magyar kormányfőt az ukrán és moldáv csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, illetve bolgár kollégáját Észak-Macedónia helyzetével kapcsolatban.

Orbán Viktor már a legutóbbi három formális csúcson is egyedüliként nem támogatta a szöveget - ahogy az informális csúcson is egyedüliként ellenezte a többi tagállam döntését -, a magyar kormány álláspontja pedig azóta hivatalosan nem változott. Egyébként könnyen meglehet, hogy Magyarország mellett Szlovákia is ellenezni fog egy, az ukrajnai háborúról szóló döntést.

A október 1-i informális csúcson egészségügyi problémák miatt távol maradó Robert Fico egy héttel a csúcs előtt jelentette be, addig nem fog támogatni egy újabb szankciós csomagot Oroszország ellen, amíg a csúcsot lezáró konklúzióba nem kerül be egy konkrét terv, miként lehetne segíteni az Európában - és így Szlovákiában is - a magas energiaárakat és a kereslet csökkenését megsínylő autóipart - egyébként a legutóbbi csúcson is vétóval való fenyegetése miatt nem szavaztak a 18. szankciós csomagról, amit így végül csak később fogadtak el.

Szerencséjére, a csúcsesemény középpontjában a versenyképesség, a fenntartható átmenet és az autóipart támogató haderőfejlesztés áll majd.

A legutóbbi EU-csúcs egyik kulcsfontosságú napirendi pontja a haderőfejlesztés volt, amely már a hó eleji informális találkozón is középpontban állt. Costa a koppenhágai eseményt követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy akkor csupán egyeztetések zajlottak, a konkrét döntések azonban a mostani csúcsra várnak.

A közös haderőfejlesztésről már az idei első informális csúcson is tárgyaltak, Costa ígérete szerint pedig az azóta végzett munkára építenek majd mostani tárgyalásaik során.

A tagállamok vezetői áttekintik és megvitatják a Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által október 16-án prezentált ütemtervet. Ez a dokumentum részletezi, hogyan lehetne uniós források segítségével 2030-ig fokozni a tagállamok védelmi képességeit, célul tűzve ki, hogy ezzel elriaszthassák a potenciális agresszorokat, és ezzel biztosíthassák a béke fenntartását Európában.

Costa véleménye szerint Kallas ütemterve jelentős előrelépést hoz a megbeszélések során, és a tagállamok vezetőinek fel kell hatalmazniuk védelmi minisztereiket, hogy garantálják a terv végrehajtását és nyomon követését. Ez azt jelenti, hogy most lehetőség nyílik arra, hogy politikai szempontból is támogassák a főképviselő javaslatát.

Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a haderőfejlesztés kiemelt jelentőséggel bír, mivel...

A kritikus infrastruktúráink környékén zajló hibrid támadások, a megfigyelt drónok aktivitása, valamint a tagállamok légterébe irányuló ellenséges behatolások mind arra figyelmeztetnek, hogy sürgősen fel kell gyorsítanunk a közös európai védelmi készültség 2030-ra való elérésére irányuló erőfeszítéseinket.

Kallas javaslatának nyomán számos fontos témát fognak megvitatni a közeljövőben. Kiemelt figyelmet kap az európai védelmi ipar megerősítése, amelyre kidolgozott programot a múlt héten hagyták jóvá az Európai Parlament és az EU-tagállamok kormányainak képviselői, közismert nevén a Tanács. Ezen kívül a Kallas által felvázolt négy jelentős európai kezdeményezés - beleértve a drónvédelmi programot, a keleti határ megfigyelőrendszerét, valamint az európai légi- és űrvédelmi pajzsot - is terítékre kerül, különös figyelmet fordítva azok finanszírozási lehetőségeire.

Biztosítaniuk kell a tagállamok számára a szükséges fegyverzetet és elegendő lőszert, hogy hatékonyan képesek legyenek megóvni saját biztonságukat.

A csúcstalálkozón a tagállamok vezetői ismét napirendre tűzik a közel-keleti helyzetet, különös figyelmet fordítva az Izrael és a Hamász közötti, korántsem biztos tűzszüneti megállapodásra. Emellett arról is eszmét cserélnek, milyen lépéseket tehet Európa a béke előmozdítása érdekében a térségben.

Ezekkel összefüggésben említést érdemel az Európai Bizottság által nemrégiben bemutatott mediterrán paktum javaslata, amelynek célja a térség államai és az EU közötti kereskedelmi kapcsolatok és együttműködés erősítése, továbbá az illegális migráció Európába irányuló áramlásának csökkentése is.

Néhány tagállam, különösen Spanyolország és Írország, a szankciók bevezetése mellett foglalhat állást Izrael ellen. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy a tagállamok között ebben a kérdésben konszenzusra jutnának, mivel sokan, például Németország és Magyarország, úgy vélik, hogy a szankciók nem szolgálnák a térségbeli béke előmozdítását.

Ezenkívül ismét tárgyalnak a versenyképességről, ami kapcsán Costa három fő témát vitatna meg a tagállamok vezetőivel:

Az egyediség érdekében átfogalmazom a szöveget: Európa nagyvárosaiban a lakhatási válság egyre sürgetőbb kihívássá vált, ami nem meglepő, hiszen a helyzet folyamatosan romlik. Ennek fényében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke második mandátumára már kinevezett egy biztost, aki kifejezetten a lakhatás problémáival foglalkozik. Ezen kívül az Európai Parlament is reagált a helyzetre, létrehozva egy szakbizottságot, amely a lakhatás kérdésével foglalkozik.

Ezzel kapcsolatban még nem várható jelentős döntések meghozatala, inkább arról folynak majd a diskurzusok, hogy az unió keretein belül miként lehetne hatékonyan kezelni a felmerülő problémákat, és hogyan lehetne elősegíteni a tagállamok, valamint a regionális és helyi szintű lehetséges megoldások kidolgozását (kis előrejelzés: a pénzügyi források kulcsszerepet játszanak majd).

Costa célja, hogy a tagállamok vezetői közösen egy megállapodásra jussanak, amely politikai iránymutatást nyújt az Európai Bizottságnak a lakhatási terveinek bemutatása előtt.

Valószínű, hogy a lakhatás kérdése azért került előtérbe, mert a centrista pártokból alakult kormány úgy látja, hogy a lakhatási válság és az európai gazdaság lassulása hozzájárul a szélsőjobboldali pártok térnyeréséhez az egész kontinensen.

Például 2023-ban Hollandiában a korábban iszlámellenes programjáról ismert Geert Wilders fémjelezte Szabadságpárt (PVV) amiatt győzhetett, mert a lakhatás kérdését összekötötte a szerinte e problémát okozó migrációval, de ugyanígy tett Portugáliában a Chega, Írországban pedig a választási rendszerből adódóan nem túl sikeres kis szélsőjobboldali pártok, de Németországban az Alternative für Deutschland, Franciaországban pedig a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés (RN) így keretezi a problémát.

Ezek a pártok általában nem támogatják a zöld energia terjedését és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló intézkedéseket sem. Gyakran úgy fogalmaznak, hogy a karboncsökkentés a polgárok szabadságának csökkentését célozza. Ennek következtében a tagállamok vezetői a korábban említett egyszerűsítési javaslatokról fognak tárgyalni, amelyek a környezetvédelmi előírások lazítását, valamint a bürokratikus terhek mérséklését célozzák.

A lakhatással kapcsolatosan pedig a legtöbb tagállamban felismerték a centrista pártok, hogy nehézségekkel küszködik már a középosztály, valamint a fiatalabb generációk is, ugyanakkor kérdés, hogy azokra sikerülhet-e uniós szintén megoldást találni, lévén, hogy nemcsak országonként, hanem városonként eltérő lehet a probléma alapja.

Spanyolországban és Olaszországban leginkább a túlturizmus, valamint a rövidtávú lakáskiadások miatt megemelkedett lakbér, Írországban pedig a megnövekedett keresletet a kínálat nem követte, míg Magyarországon és a környező országokban a megemelkedett megélhetési költségek, valamint az eladásra kínált lakások megnövekedett árai miatt sokaknak nehéz az önálló lakásszerzés, miközben a gazdasági növekedés elmaradása miatt a reáljövedelmek is csökkentek.