Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy nem engedhetjük, hogy egy szűk körű elit Brüsszelben határozzon arról, hogy Ukrajna csatlakozhat-e az Európai Unióhoz vagy sem.

Orbán Viktor ma reggel kokárdában ült le interjúra, ám meglepően elkerülte a mozgósítás kérdését: egy szót sem ejtett arról, hogy holnap a Nemzeti Múzeum elé várja az érdeklődőket.

A legfrissebb témák között szerepel az árrésstop bevezetése, amely célja a családok anyagi terheinek csökkentése. Emellett fontos beszélni Ukrajna uniós csatlakozásáról is, amely jelentős lépés lehet a régió stabilitása és fejlődése érdekében. A három téma összekapcsolása rámutat a jelenlegi gazdasági kihívásokra és a szolidaritás fontosságára a nehéz időkben.

Aki hozzám hasonlóan minden péntek reggel izgatottan várja ezeket a különleges beszélgetéseket, az már jó eséllyel el tudja találni, milyen témákról értekezett a miniszterelnök.

Bár még egy héttel ezelőtt Orbán kijelentette, hogy a boltoknak egy hetük van arra, hogy saját maguk csökkentsék az árakat, kedden váratlanul bejelentették, hogy bevezetésre kerül a 10 százalékos árrés harminc alapvető élelmiszerre vonatkozóan.

"Miért most érkezett el a kormány türelmének határa?" - faggatta a riporter, mire Orbán egy mély sóhajtás kíséretében indította el válaszát.

A miniszterelnök úgy véli, hogy számos tényező indokolja az árak csökkentését.

"Ez így biztosan nem stimmel" - mondta, miközben ráncolta a szemöldökét.

A mostani beavatkozás Orbán szerint csak egy középszint, "van durvább beavatkozási forma is".

Elmagyarázta azt is, miért ezt a formát választották: mert így a kereskedők nem tudják a magyar gazdákra hárítani a terheket, amit az árstop esetében még meg tudtak tenni.

A kérdésre, hogy miért éppen ez a harminc élelmiszer került a kiválasztottak közé, Orbán úgy válaszolt: a gazdasági minisztérium alaposan átnézte a statisztikai adatokat. Bár természetesen lehetne vitát nyitni a listáról, de „ennek van egyfajta életszaga” – tette hozzá. Érdemes megjegyezni, hogy a felsorolt élelmiszerek között például egyetlen gyümölcs sem található, de hát kinek van szüksége vitaminokra ebben a megfázós időszakban…?

"Mikortól tapasztalhatjuk meg az árrésstop következményeit?" - tette fel a kérdést a riporter.

"Jelenleg már most is észlelem, hogy rengeteg akciós árat találok" - nyilatkozta Orbán, aki úgy véli, hogy hétfőtől ez a tendencia még erősebben meg fog mutatkozni.

A riporter felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikusok szerint ez az intézkedés növelheti az inflációt. Mit gondol erről a miniszterelnök úr?

"Amennyiben minden élelmiszert bevonunk a körforgásba, ez azonnal megvalósíthatatlanná válik" - utalt sejtelmesen Orbán Viktor.

Foglalkoztunk a 30 év alatti anyák szja-mentességével is, amelyet a kormány a héten jelentett be.

"Meggyőződésük, hogy a gyermekek megszületésének és felnevelésének az az origója, a kulcsa, hogy az anyák biztonságban érzik-e magukat, ha rátámaszkodhatnak-e a férjükre" - fejtegette a miniszterelnök, aki szerint "nem az anyákat kell elővenni" az alacsony születésszám miatt, "mindig jó, ha a férfiak magukon kezdik a vizsgálatot".

Kiemelte, hogy a nők számára csak olyan férfiak jelenthetnek valódi támaszt, akik egészségesek és stabil jövedelemmel rendelkeznek.

Megfigyelhetjük, hogy a válások száma folyamatosan emelkedik, és egyre több nő neveli gyermekeit egyedül. Ezzel kapcsolatban a szakértő hangsúlyozta, hogy a nők aggodalma jogos, hiszen sokan attól tartanak, hogy nem találnak olyan férfiakat, akik megfelelnek az általuk támasztott elvárásoknak.

"Az anyák, ha egyedül maradnak és dolgoznak, meg még az állam is elveszi tőlük az adót, az anyagi támasz vékony lesz" - tette hozzá. Ezután hosszasan magyarázta, hogy a különböző mostanában bejelentett adókedvezmények mind arra szolgálnak, hogy biztonságot nyújtsanak a családoknak, és szerinte "ennél többet már nehéz tenni a családok érdekében, és nem is tesz senki".

Ez egy valódi különlegesség, egy világra szóló szenzáció, amely a magyar kultúra büszkesége. Olyan gazdasági modell bontakozik ki, amelynek párja sehol máshol nem található.

Orbán véleménye szerint egyértelmű, hogy hosszú távon előnyösebb egy stabil családi háttérben felnőni, nem csupán a családi élet boldogságai miatt, hanem anyagi szempontból is. Ugyanakkor, egy kis engedékenységgel a hangjában megjegyezte:

"Nem kötelező, nem kényszer a disznótor."

A riporter megjegyzése szerint már megjelentek számos kedvező gazdasági intézkedés, de a nemzetközi piacon tapasztalható negatív tendenciák, mint például a német gazdaság gyengélkedése, továbbra is éreztetik hatásukat. Milyen irányba haladunk most?

Az áttörés éve - jelentette ki a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy a béke érdekében alakították ki az idei költségvetést, és ennek szellemében dolgoztak. Amikor a konfliktus véget ér, már csak a gazdasági program kedvező következményeit élvezhetjük. Azonban ezt az átmeneti időszakot türelemmel kell átvészelni.

Esett még néhány szó a múlt héten bedobott véleménynyilvánító szavazásról is, amiben a miniszterelnök arra lesz kíváncsi, a magyarok szeretnék-e, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba.

Nem osztotta meg velünk, hogy pontosan mi lesz a kérdés, mivel ezt a feladatot "a megfelelő miniszterre" bízták. Annyit azonban elmondott, hogy a kérdés rendkívül egyszerű lesz, mint egy faék.

„Mindenki találkozott már a nemzeti konzultáció fogalmával, és ez most sem más” - fogalmazta meg (én pedig erről írtam néhány nappal ezelőtt).

A szavazás ellenzői azt hangoztatják, hogy ez az eljárás felesleges, hiszen Ukrajna távol áll attól, hogy a közeljövőben tagállammá váljon - jegyezte meg a riporter. Orbán azonban úgy véli, hogy az Európai Bizottság elnökasszonya (érdekes módon nem említette Ursula von der Leyen nevét) 2030-ra szeretné végigvinni ezt a folyamatot.

Orbán úgy látja, hogy Brüsszel ajánlatot tett Ukrajnának: ha folytatják a háborút, cserébe kapnak egy "gyorsított tagságot".

A magyar miniszterelnök számára azonban ez a téma nem bír jelentőséggel; őt elsősorban a hazai helyzet foglalkoztatja. Már számos alkalommal hangsúlyozta, hogy Ukrajna uniós csatlakozása szerinte kedvezőtlen hatással lenne Magyarországra, és úgy véli, hogy ez a lépés súlyosan veszélyeztetné a magyarok jólétét.

"Nem engedhetjük, hogy néhány távoli, papírok mögött ülő döntéshozó Brüsszelben határozzon Ukrajna uniós tagságáról" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország szempontjából kulcsfontosságú a kérdés, mivel egy ilyen döntéshez mindenképpen szükséges a teljes konszenzus."

Szerinte azoknak, akik komolyan szeretnének részt venni a véleménynyilvánító szavazáson, számos tényezőt érdemes mérlegelniük, mint például az anyagi kérdéseket, gazdasági hatásokat, egészségügyi vonatkozásokat, közbiztonsági aspektusokat, határvédelmi kihívásokat, katonai helyzeteket és így tovább. Azonban ő személyesen úgy véli, hogy az ukrán csatlakozás "romba döntené a magyar gazdaságot".

Kicsit keseregtek még azon, hogy a nyugat-balkáni országok régebb óta várnak a csatlakozásra. "Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni", és az óriási gazdasági előnyökkel járna, ahogy Észak-Macedónia és Montenegró csatlakozása is "extrém módon" jó lenne nekünk - jelentette ki a miniszterelnök.

Az Európai Parlament nemrégiben elfogadott egy határozatot, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy folytassák Ukrajna támogatását pénzügyi és katonai eszközökkel. Orbán Viktor erre reagálva kifejtette véleményét: „Ez őrültség, már a kiindulási alap is hibás.”

Szerinte Európa jövője nem a háborúk színpadán, hanem a diplomáciai egyeztetések során dőlhet el. Ugyanakkor Brüsszel politikája harciassá vált, ami véleménye szerint "mélyen belevág a magyar politikai életbe is".

A DK-t, mint a hagyományos baloldal képviselőjét, valamint a Tisza Pártot említette, amelyek bár külön frakciók keretein belül tevékenykednek (a Tisza a Néppárt tagja, amely Orbán megfogalmazása szerint a legnagyobb háborúpárti erő), mégis közös vonásuk, hogy háborúpártiak. Ezzel szemben ott áll a Fidesz és a KDNP, valamint a Mi Hazánk, akik mindannyian a béke mellett foglalnak állást – Orbán külön hangsúlyozta, hogy őket is meg kell említeni ebben a kontextusban.

Orbán is készül már a jövő heti uniós csúcsra, ahol az lesz a kulcskérdés, hogy miből akarják finanszírozni a tagállamok a saját védelmi fejlesztéseiket és az ukránok támogatását. Mint mondta: erős és nehéz vitára számít. Szerinte két tábor van, az egyik a védelmi fejlesztésekre azt mondja, hogy persze, csináljuk, mindenki a saját költségvetéséből, a másik viszont közösen venne fel hiteleket, és azokból finanszírozná a fejlesztést.

A magyar alaptörvény egyértelműen megfogalmazza ezt a kérdést - mondta -, hiszen kétharmados többség szükséges ahhoz, hogy ilyen jelentős döntéseket hozhassanak. "Ezért a Parlamentnek kifejeznie kell a véleményét" - tette hozzá, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ő semmiféleképpen nem kíván közös hitelt igénybe venni.

"Csatlakozzunk a közös védelemhez, hozzunk felajánlásokat, de ne a közös hitel terhére" - hangzott el a lényegi üzenet.