A magyarok pénzügyi helyzete folyamatosan romlik, és az árrésstop további nehézségeket okoz.
A magyar családok helyzetének valódi javulásához elengedhetetlen a gazdasági fellendülés és az infláció mérséklődése. E két tényező nélkül nehezen képzelhető el tartós pozitív változás.
A magyar háztartások pénzügyi stabilitása továbbra is romló tendenciát mutat – derült ki az Intrum és a GKID legújabb Fizetőképességi Indexéből. Az idei év első negyedévében a mutatószám 4 százalékkal csökkent, így 9,9 pontra esett, ami arra utal, hogy a 2023-as Covid utáni helyreállás óta a háztartások helyzete nem javult érdemben. A visszaesés mögött főként az infláció következtében növekvő árak állnak, amelyek jelentősen csökkentik a lakosság vásárlóerejét.
A nemzetközi körképet vizsgálva megállapítható, hogy a termékek és szolgáltatások árának átlagos változását mérő árindex hazánkban 2022 nyár végétől tér el jelentősen a többi országétól.
Ez a időpont egybeesik a különadó-keményítések bevezetésével, valamint a magyar vállalkozókra nehezedő új adóterhek életbe lépésével.
Egyes tanulmányok alapján ez a tényező önállóan körülbelül 10 százalékponttal növelte az árindexet a többi EU-s országhoz viszonyítva. Az élelmiszerárak emelkedéséhez jelentős mértékben hozzájárultak a különadóterhek is. Noha az árak emelkedése már a Covid-járvány időszakában elkezdődött, a legdrasztikusabb növekedés 2022 áprilisától vált szembetűnővé.
Az infláció, amely negatív hatással van az árindexre, 2025 márciusában éves szinten közelítette meg az 5%-ot, pontosan 4,7%-ra rúgott. Ez bár lassulást jelentett februárhoz képest, az első negyedévben mégis meghaladta a várakozásokat. A magyar infláció idén március végéig minden hónapban az EU legmagasabb értékével büszkélkedett, amit főként az élelmiszerek és szolgáltatások árának emelkedése magyaráz. E folyamat következtében a fogyasztói bizalom csökken, és a háztartások egyre óvatosabbá válnak költési szokásaikban. Az Európai Bizottság prognózisa szerint a magyar gazdasági növekedés a régióban az utolsó helyre kerülhet.
A kormány több olyan intézkedést is eszközölt, amelyek az inflációt hivatottak visszafogni. Ilyen például az árrésstop, amely ugyan részben leveszi a háztartások válláról a terhet, viszont a gazdaság egyéb szereplőire káros hatással van piactorzító hatása miatt.
A legnagyobb nehézségekkel a kisebb boltok néznek szembe, amelyek a nagyobb láncokkal való versenyben hátrányba kerültek. Az elpártoló vásárlók által okozott bevételcsökkenést nem tudják pótolni, ami miatt a profitjuk folyamatosan csökken. Ez a tendencia hosszú távon akár boltbezárásokhoz is vezethet, komoly kihívások elé állítva a helyi kereskedőket.
Az MNB továbbra is eltökélt abban, hogy szigorú monetáris politikájával megőrizze az árstabilitást és csökkentse az inflációs nyomást. Jelenleg a jegybanki alapkamat 6,5 százalékon áll, bár az év végéig egy enyhe mérséklés lehetősége sem elhanyagolható. Azonban egyértelmű, hogy
A jelenlegi intézkedések továbbra is a negatív gazdasági hatások mérséklésére összpontosítanak, ami nem segíti elő a beruházások és fejlesztések előmozdítását.
Nem várható fellendülés
"A globálisan megfigyelhető folyamatok továbbra is óvatosságra intik a piaci szereplőket, akik a vihar elvonulását várják. Ugyanez figyelhető meg a magyar háztartásokban: hiába próbálnak látszólag minél kevesebbet költeni, ezt a jelenlegi árindex és az infláció sem segíti. A pénzügyi stabilitás megteremtéséhez mindenképpen szükséges valamilyen gazdasági fellendülés, így az idei évben várhatóan nem térünk vissza a Covid-járvány előtti állapotokhoz. A legfrissebb KSH foglalkoztatottsági adatok, melyek az év ezen szakaszában szokatlan módon csökkenést mutatnak, szintén aggodalomra adnak okot." - értékelte az IFI eredményeit Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.
