Trump nagykövet-jelöltje a Pöcegödör kifejezéssel illette az ENSZ-ben elharapódzó antiszemitizmust.

Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete folytatja az antiszemita vonalat, az USA-nak meg kell vonnia a támogatását. Az ENSZ-ben október 7-e óta tapasztalható erkölcsi romlottság ellentétes az amerikai és a nyugati értékekkel, és bizonyítéka az egykor tisztelt intézmény erkölcsi hanyatlásnak.

Elisa Stefanik, a New York-i képviselő, egy véleménycikkében megjegyezte, hogy "az ENSZ újra és újra bebizonyította, hogy antiszemitizmusa egy pöcegödör (cesspool), mert a legsötétebb órában teljesen Izrael ellen fordult". Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a kemény megfogalmazás még a választási időszak előtt született, és izgalmas lesz figyelemmel kísérni, vajon a kinevezését követően enyhülnek-e majd a szavai.

A republikánusok egyetértenek abban, hogy a világszervezet elfogult Izraellel szemben, és ezt határozott kritikával illeti. Ezzel a véleménnyel sok demokrata is egyetértene, kivéve a párt radikális balszárnyát, amely a Biden-Harris páros választási veresége után háttérbe szorult. Ez a szárny ugyanis hiába próbálta elnyerni az iszlamista csoportok támogatását, nem járt sikerrel.

Donald Trump már egy héttel az újraválasztása után bejelentette, hogy Stefanikot választotta az ENSZ-nagyköveti posztra, akit okos, határozott és erős személyiségként jellemzett. Ezzel a képviselőnő lett az első, akiről biztosan tudni lehetett, hogy része lesz az új kormányzat csapatának.

Nem sokkal a bejelentés után Stefanik és családja otthonába egy bombafenyegetés érkezett, amely miatt nem csupán ők, hanem a leendő adminisztráció több tagja is az FBI védelme alá került. A halálos üzenetek felkorbácsolták a demokraták indulatát is, akik a békés és zökkenőmentes hatalomátadást követelték, hangsúlyozva az új kormánytagok védelmének fontosságát. A fenyegetésekben a palesztin kérdés és Gázával kapcsolatos motívumok jelentek meg, tovább fokozva a feszültséget a politikai színtéren.

Stefanik szívélyes megbeszélést folytatott a demokraták Biden utáni új generációjának kiemelkedő képviselőjével, John Fetterman pennsylvaniai szenátorral. A találkozó során közös nevezőre jutottak abban, hogy folytatniuk kell az Izrael védelméért folytatott harcot, valamint határozottan fellépni az antiszemitizmus ellen.

"Botrány, ahogy az ENSZ bánik Izraellel, miközben alapító okmányának szellemisége éppen az, hogy a nemzetközi közösség védje meg az agresszoroktól a nemzeteket, okulva a 2. világháború szörnyű tapasztalataiból" - áll a két politikus közös közleményében.

A képviselő már tavaly májusban egy különösen kellemetlen analógiát használt, amikor az amerikai egyetemi kampuszokon egy antiszemita hullám vette kezdetét, amelynek hátterében Hamász- és Hezbollah-aktivisták álltak. Ez a feszültségekkel teli időszak 43 amerikai intézményt érintett, beleértve a legnagyobb presztízsű egyetemeket is, amelyek korábban a békés kutatás és az emberi értékek szimbólumaiként voltak ismertek. Az incidenst sok felsőoktatási vezető és egyetemi elnök támogatta, eltussolta vagy éppen csak mentegette, míg kevesen mertek valódi határozottsággal fellépni a problémák ellen. (Azóta több egyetemi vezetőnek is távoznia kellett a pozíciójából.)

Stefanik naponta megosztott X-üzeneteiben éles kritikát fogalmazott meg a Biden-kormányzattal szemben, amiért késlekedett a beavatkozással, és az egyetemi autonómia álcája mögé rejtőzött. "A tanszabadság és az akadémiai diskurzus rendkívül fontos, de nem engedhetjük meg, hogy a gyűlöletkeltés és a faji diszkrimináció eszközeivé váljanak" - hívta fel a figyelmet a képviselő arra, hogy több egyetemen zsidó származású diákokat és tanárokat üldöznek vagy zárnak ki.

Az eszmei emésztőgödörről alkotott véleményét Stefanik kiterjesztette az ENSZ-re is, amikor azt látta, hogy "még António Guterres sem volt képes rászánni magát, hogy elítélje a Hamászt, miután a közelmúltban hat túszt, köztük egy amerikait meggyilkoltak - ez abszolút szégyen" - írta szeptemberben. (A tragédiáról az Euronews is beszámolt.)

Ezzel szemben a főtitkár melegen üdvözölte a New Yorkba érkező Izrael-ellenes delegációkat, és szót sem ejtett a terrorszervezet attrocitásairól, sem a Hamász túszairól.

Nyílt levelében a képviselő részletesen áttekintette az ENSZ különböző szakosított intézményeit, amelyeket a palesztin ügy mögé rejtőző iszlamista csoportok és Irán befolyása alá került szervezetekként azonosít. Kiemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem hajlandó elismerni, miszerint a Hamász a gázai kórházakat a terroristák védelmére és menedékéül használja.

Stefanik haraggal szól az ENSZ "fülsüketítő hallgatásáról" a jelentések miatt, amelyek leplezik a Hamász szexuális bűncselekményeit. Felrója a gyávaságot, hogy az ENSZ nőjogi szervezete előbb elítélte a Hamászt, majd az iszlamista nyomásnak engedve törölte erről szóló nyilatkozatát.

Az ENSZ rendre elfogadta és közleményekbe iktatta a Hamász állítólagos minisztériumától származó, de nem ellenőrzött adatokat a gázai halottakról, és csak késve kezdett neki a tények átvizsgálásának, ami egészen más képet mutatott.

A politikusnő határozottan kifejezte véleményét, miszerint rendkívül elfogadhatatlan, hogy az ENSZ egy ilyen javaslatot, amely a palesztin küldöttség által benyújtott, egyáltalán fontolóra vett. Szerinte ez az eljárás már-már arcátlanság, különösen, ha figyelembe vesszük a helyzet összetettségét.

Stefanik szerint abszurd 'Emberi Jogi' Tanácsnak (HRC) nevezni az ENSZ illetékes testületét, amelyben a világ legrosszabb jogsértői foglalnak helyet, és állandó antiszemita napirendi pontokkal állnak elő Izraellel kapcsolatban. Ez a testület fogadott el áprilisban határozatot arról, hogy Izraelt felelősségre kell vonni a háborús bűnökért, miközben nem tekinti háborús bűnöknek a Hamász által elkövetett atrocitásokat. A palesztinpárti ENSZ-delegátusok ünnepként ülték meg a testület határozatát.

Stefanik dühét fokozta az ENSZ legfrissebb döntése, amely Irán nagykövetét jelölte a nemzetközi jogsértéseket vizsgáló bizottság genfi ülésének vezetésére. A képviselő a CBS podcastjában éles szavakkal reagált, kijelentve: "Csak politikai értelemben súlyosan korrupt vagy elmebetegek hozhatnak ilyen döntést."

Ebben a Tanácsban olyan országok képviseltetik magukat, mint Eritrea, Szomália, Pakisztán, Venezuela, Szudán, Líbia és Kuba, valamint más kormányok, amelyek kétes hírnévnek örvendenek az emberi jogok terén, beleértve az Orosz Föderációt is. Az Egyesült Államok már korábban úgy döntött, hogy visszavonja részvételét a testület munkájából, mivel úgy ítélte meg, hogy annak tevékenysége nem vezetett érdemi eredményekhez.

Stefanik értékelésében a leleplező tények királynője, hogy az ENSZ Segély- és Munkaügyi Ügynöksége (UNRWA) a Hamász együttműködő partnerévé züllött. A szervezet Gázavárosi központja alatt a Hamász adatközpontja működött, és csaknem kéttucatnyi olyan helyi alkalmazottat foglalkoztatott, akik közvetlenül részt vettek az október 7-i mészárlásban és túszszedésben, további száz fő pedig további terrorista támadásokban működött közre.

Az UNWRA szemet hunyt afelett is, hogy a Hamász kifosztotta a gázai kórházakat, és a gyógyszerek mellett elrabolta az áramfejlesztők működtetéséhez fontos gázolajat is, amit az ENSZ juttatott az övezetbe. 2023 októberében a terroristák 36 000 liter üzemanyagot hordtak el a nemzetközi szervezet depójából, miközben az UNWRA rendre azt kommunikálta, hogy izraeli légicsapások okozzák az áramkimaradásokat, melyek miatt miatt életmentő műtéteket kell elhalasztani a gázai gyógyintézetekben.

A segélyszervezet támogatása az Egyesült Államok és számos más kormányzat részéről visszavonásra, felfüggesztésre vagy csökkentésre került, azzal az indoklással, hogy az UNWRA nem a válság megoldását kínálja, hanem inkább annak részévé vált. Egyes államok kizárólag szigorú feltételek mellett folytatták a támogatást. A Trump-kormányzat a hatalomátvétel előkészítése során világossá tette, hogy nemcsak fenntartja a szigorú intézkedéseket, hanem azokat tovább is szigorítja.

A 40 éves leendő ENSZ-nagykövet véleménye szerint a jelenlegi globális fejlemények szoros összefüggésben állnak a Biden-Harris-adminisztráció politikai lépéseivel, amelyek kudarcot vallottak. E politikai irányvonal bátorította az Egyesült Államok ellenfeleit, és felerősítette az Amerikát és a szabadságot elutasító érzelmeket világszerte. A kormány jelentős összegeket fordított Iránra a szankciók enyhítése révén, és aktívan azon fáradozott, hogy megakadályozza a fegyverszállítmányokat Izrael számára. Mindezt annak ellenére tette, hogy a Kongresszus már megszavazta a megfelelő törvényt. Stefanik hangsúlyozta, hogy a Biden-adminisztráció hónapokig gátolta Izrael Rafahba való belépését, ahol túszokat tartanak fogva, ami emberéletekbe kerülhetett.

A végső csepp a pohárban az lett, hogy az Egyesült Államok nem vett részt a Biztonsági Tanács azon szavazásán, amely elmarasztalta volna a Hamaszt, és nem tette egyértelművé, hogy a túszok szabadon bocsátása a fegyverszüneti megállapodás előfeltétele. E döntésével a hivatalos Washington gyakorlatilag legitimálta a terrorizmus alkalmazását, míg Izraelre hárította a háború leállításának felelősségét.

A képviselő szenvedélyesen ellenzi a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) működését, amely már egy éve folyamatosan napirenden tartja az Izrael ellen indított népirtási eljárást. Dél-Afrika, a kezdeményező fél, azonban eddig nem tudott olyan meggyőző bizonyítékokat bemutatni, amelyek alapján a vádemelés megtörténhetett volna.

Donald Trump kezdeményezésére a közelmúltban a képviselőház elfogadott egy új jogszabályt, amely büntető intézkedéseket vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztviselőivel szemben. Ezek a tisztviselők olyan nyomozásokat folytatnak vagy vádiratokat nyújtanak be, amelyek az Egyesült Államok és a szövetségesei ellen irányulnak.

Stefanik szerint az amerikaiak egy korrupt, megbénult és haszontalan intézményt látnak az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amely saját bürokráciának a foglya, nem pedig a béke és a nemzetközi együttműködés tekintélyes plénuma, ami régebben volt. "Nem várható el a jövőben, hogy az USA állja a működés számláit, de nem kap cserébe elszámoltathatóságot és átláthatóságot, és közben el kell tűrnie, hogy despoták és diktátorok ítélkeznek, miközben elterelik a figyelmet saját emberi jogi visszaéléseikről" - jelzi várható ENSZ-beli irányvonalát a leendő nagykövet.

"Az Egyesült Államoknak, mint az ENSZ legnagyobb pénzügyi befizetőjének, választás elé kell állítania a világszervezetet: vagy megreformálja a megbomlott rendszert, és visszaáll a szabadság jelzőfényének, ám ha úgy akarja, akkor folytathatja az antiszemita utat, de azt már az amerikai adófizetők támogatása nélkül" - mondja Stefanik. Ezzel arra utal, hogy az USA biztosítja a szervezet működési és békefenntartó költségeinek közel harmadát, miközben ugyanúgy csak egy szavazata van a Közgyűlésben, mint azoknak, akik szinte semmilyen hozzájárulást nem biztosítanak, ezzel szemben egy automatikusan működő szavazói tömböt alkotnak az Egyesült Államokkal szemben.

Az adatok szerint az Izraelt bevádoló Dél-Afrikai Köztársaság 0,07 százalékot tesz hozzá a kiadásokhoz, míg Irán (0,09%), Irak (0,02), Szíria (0,0048), és a Hamászt vehemensen támogató Katar hozzájárulása is csak 0,2%. Több ellenséges kormány még saját delegációjának költségeit sem képes fedezni, Így azt ráhagyja az olyan nagy befizetőkre, mint az USA, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország.

Stefanik keddi szenátusi meghallgatása valószínűleg nem lesz annyira zökkenőmentes, mint amilyen Marco Rubio külügyminiszterjelölté volt, de több demokrata előre jelezte, hogy készen áll a támogatására.

Az előzetes egyeztetések során a képviselőnő "világossá tette, hogy hajlandó a legkeményebb konfrontációra is az ENSZ-szel, de nem kívánja az Egyesült Államok kilépését a szervezetből, hanem inkább a helyrebillentését szeretné elérni. Számomra ez így rendben is van" - mondta róla Tammy Duckworth illinoisi demokrata szenátor.

Emlékezetes tény, hogy Trump első elnöksége alatt Nikki Haley volt az, aki a második legfontosabb külügyi pozíciót töltötte be, ám a reaktiválásának lehetősége soha nem merült fel. A választási kampány során Haley Trump legelszántabb riválisaként lépett fel a párton belül, és az ő kapcsolatuk megromlása egyfajta bizalomvesztést eredményezett. Ezt számos mérsékelt republikánus sajnálta, hiszen a volt dél-karolinai kormányzót egy harcos és tehetséges politikai szereplőként tartották számon.

Stefanik az utóbbi hetekben rendszeresen látogatást tett a szenátus irodáiban, hogy kifejezze, milyen nézőpontot képvisel a világ első számú diplomáciai testületével kapcsolatban. Ez különösen lényeges, mivel a szervezet a demokraták számára is bár nem mentes a hibáktól, de elengedhetetlen színtere a kompromisszumoknak. Tim Kaine virginiai demokrata képviselő hangsúlyozta, hogy az előzetes egyeztetések tartalmasak voltak, és a demokraták nem fogják megakadályozni Stefanik megerősítését.