Publicus: A kormánypropaganda hatása csökkent, és az emberek az inflációval kapcsolatban már kevésbé a ukrajnai háborút és az EU-t tartják felelősnek; helyette inkább a kormány tevékenységét emelik ki.
A Publicus által a Népszava megbízásából végzett felmérés eredményei szerint a magyar lakosság 52 százaléka a kormányt, a Fideszt, illetve Orbán Viktor gazdaságpolitikáját tartja felelősnek az infláció emelkedéséért. A kutatás 2023. október 6. és 13. között zajlott, telefonos interjúk révén, és a minta reprezentálja a felnőtt magyar népességet. Továbbá, a válaszadók 18 százaléka az ukrajnai konfliktust, 16 százalék pedig az Európai Uniót említette a magas árak okaként. Kereskedőket csupán 12 százalék nevezett meg, míg a gyenge forintárfolyamot 11 százalék tartotta felelősnek.
Tehát, a kormányzati kommunikációval ellentétben, amely szerint a magas magyar árakért elsősorban az ukrajnai konfliktus és "Brüsszel" okolható, a lakosság többsége inkább a kormány gazdaságpolitikáját tartja felelősnek.
Ezek a jelenségek nem véletlenek, hiszen a külső tényezők elvileg minden régiós országra hasonló hatással kellene legyenek. Ám szeptemberben a számok eltérően alakultak: Szlovákiában 4,6, Csehországban 2, Lengyelországban 2,9, míg az EU egészében 2,6 százalékos inflációt mértek. Ezzel szemben Magyarországon 4,3 százalék volt a pénzromlás üteme. Ez arra utal, hogy a magyar inflációs problémák okait itthon érdemes kutatni.
A Fidesz szavazótábora továbbra is erősebben hisz a kormányzati narratívában. Amikor a válaszokat pártpreferencia szerint elemezzük, világossá válik, hogy az ellenzéki szavazók 89, míg a bizonytalanok 48 százaléka egyértelműen a kormányt tartja felelősnek a pénzromlásért, míg a Fidesz támogatóinak csupán 8 százaléka osztja ezt a véleményt. Ezzel szemben, ha az ukrán háború vagy Brüsszel témája kerül terítékre, a helyzet megfordul: a Fidesz szavazók 39 százaléka véli úgy, hogy Brüsszel okolható a magas inflációért, míg a bizonytalanoknak csupán 10, az ellenzéki szavazóknak pedig alig 6 százaléka osztja ezt a nézetet. Az ukrán háborúval kapcsolatban a Fidesz szavazók 36, a bizonytalanok 18, az ellenzékiek pedig csupán 5 százaléka látja felelősnek a kormányt.
Publicus: A Tisza továbbra is az élen áll, és a magyar lakosság 44%-a örömmel fogadná, ha a Fidesz vereséget szenvedne el a választások során.
Az utóbbi években a magyar gazdaság komoly inflációs sokkal nézett szembe, amelynek következményeként a mindennapi termékek, különösen az élelmiszerek ára folyamatosan emelkedik. Szeptember hónapban például az árak 4,7 százalékkal nőttek, ám ez még mindig messze elmarad az emberek által érzékelt 24-25 százalékos mértéktől. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kialakult helyzetnek hosszú távú hatásai vannak az emberek gondolkodásmódjára, és amíg az inflációs várakozások nem csökkennek, addig nem várható érdemi pozitív változás. Az MNB Inflációs jelentése kiemeli, hogy az áremelkedések lassulásának legnagyobb gátját a magas inflációs várakozások jelentik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak szeptemberben 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, sőt, az előző hónaphoz képest gyakorlatilag stagnáltak, ami nulla százalékos havi inflációt jelent. Ezek az adatok, bár vitathatók lehetnek a KSH módszertana miatt, alapvetően megbízhatóan tükrözik a gazdasági helyzetet. Ezzel szemben a lakosság sokkal nagyobb mértékű drágulást érzékel, a GKI felmérései szerint átlagosan 24,2 százalékot az elmúlt év során. Az elemzők rámutatnak arra, hogy az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján megítélni az inflációt. Ha egy gyakran vásárolt termék ára hirtelen megugrik, még ha más termékek ára stabil is marad, az emberek összességében magasabb drágulást tapasztalnak. Különösen válságos időszakokban, amikor a bizonytalanság fokozódik, az inflációval kapcsolatos félelmek is erősödnek - ami jelenleg is megfigyelhető.
Az infláció árnyéka hosszú, rávetül a 2026-os választások kimenetelére. A felmérésekből látható, hogy hiába kisebb az áremelkedés mértéke és csökken várhatóan még tovább jövő év elején, ezt a lakosság nem igazán érzékeli, így ebből a kormány jelen állás szerint keveset tud profitálni az urnáknál.
Repülőstart helyett csak helybenjárás tapasztalható, a magyar gazdaság kilábalási lehetőségei tovább csökkentek.
