Remeteszőlős, ez a varázslatos kis település, ahol az utcák száma megállt, és a csendes, nyugodt élet ritmusát csak a természet zörejei törik meg. Itt a házak közötti távolságok nem csupán méretek, hanem barátságos találkozások helyszínei is, ahol minden

A környék településeinek múltja egészen a kőkorszakra és a római időszakra tekint vissza, gazdag történelmi rétegeket rejtve magában, amelyek felfedik az emberi civilizáció fejlődésének izgalmas pillanatait.

Ráadásul nem is nagyon nőhet a remeteszőlősiek száma... Terjeszkedni lehet, két tucat üres telek várja még azokat, akik belekóstolnának abba, milyen az erdők, a barlangok völgyében, csendben, mégis csupán két lépésnyire a fővárostól lakni.

Erdőillat, csend, friss levegő, nyugalom – ez jellemzi Remeteszőlős varázslatos világát egy átlagos, téli, fagyos napon. A kis utcák patyolattiszták, és nem véletlenül: az önkormányzat saját mini hókotróval büszkélkedhet, így sosem kell türelmetlenül várni a fővárosi jégmentesítőkre, hogy megérkezzenek a fehér áldás után. A remeteiek büszkén vallják magukat önellátónak, hiszen az "őslakosok" már több mint huszonöt éve saját kezükbe vették sorsukat, hogy egy önálló, élő településként formálják közösségüket. Itt a természet és az ember harmóniában élnek egymás mellett, minden fagyos nap egy újabb lehetőség a béke és a friss levegő élvezetére.

- Olyan volt ez, mint egy rossz válás, vagyonmegosztással, sértődéssel... Szerencsére az idők folyamán a sebek begyógyultak és ma már remek a kapcsolatunk Nagykovácsival, aminek Remeteszőlős sokáig csak egy kevésbé fontos része volt - vallja az ötödik időszakában a falut irányító polgármester, Szathmáry Gergely, aki 1994 óta lakik itt. - A község lakosságának 87,5%-a döntött úgy egy népszavazáson, hogy szeretne leválni Nagykovácsiról. A falunk, mint önálló község 2002-től létezik. Nagykovácsi területéből csak azokat az utcákat kaptuk meg, amelyek ide tartoztak, nincsenek szántók, erdők, a falu tényleg táblától tábláig tart. Nem élhetünk nagy lábon, a 150-170 milliós állami költségvetést pályázatokkal igyekszünk bővíteni, de ami kell, az megvan, élhető falu ez.

Kiss Gábor, a tapasztalt építési vállalkozó, úgy véli, hogy ez a válás messze nem volt olyan sima ügy, mint ahogy azt sokan gondolják. Három saját házat emelt már Remetén, és élénken él benne az emlék, hogy az első alapok megásása milyen hatalmas erőfeszítéseket követelt tőle.

A terület eredetileg mezőgazdasági célokra volt kijelölve, és a szükséges infrastruktúra, mint például csatorna, víz és áram, nem volt megfelelően kiépítve. Amikor 1995-ben megvásároltam itt egy telket, hogy építkezésbe kezdjek, Nagykovácsi közel hárommillió forintot kért el tőlem, ígérve, hogy a közműveket egyszer majd kiépítik - mesélte a vállalkozó. - Néhányan összefogtunk, és polgári engedetlenségi mozgalmat indítottunk, engedély nélkül kezdtük el az építkezést. Eleinte csak annyit értem el, hogy 80 ezer forintot kértek a mezőgazdasági terület átalakításáért, de ezután a saját önkormányzatunk már megadta az építkezési engedélyeket. Ma is együtt dolgozunk, közösen gyűjtjük a pénzt az új utak és felújítások költségeire, hiszen a saját közösségünket szépítjük ezzel.

Fedezd fel az agglomeráció legkedvezőbb ingatlanárait!

Magyarország legapróbb települése egy festői völgyben terpeszkedik, a Budai-hegység lenyűgöző, 400-500 méter magas mészkő- és dolomithegyei között, 342 méteres magasságban. A települést fölé magasodó Remete-hegy, amely 424 méterre emelkedik, rejtett barlangjaival is büszkélkedik – ezek a barlangok a település külterületén találhatók, és éppen ezek adták az apró falucska nevét.

- Az embert körülölelő világ itt az erdő, a természet, a madarak éneke és a csendes béke - osztotta meg velünk Lili, aki naponta kétszer is kutyáival barangolja be az erdő ösvényeit.

Az angol állampolgársággal büszkélkedő hölgynek nem kell túl messzire utaznia, hiszen a természettől távolabb épített otthonának lakója csupán öt percnyi sétára található az erdőtől.

- Hétvégén persze kicsit nagyobb a forgalom, megtelik a környék túrázókkal, kirándulókkal, akiktől mindig visszahalljuk, kicsit irigykednek ránk, amiért mi hétköznapokon is részesülhetünk ebből a csodából - mosolyodott el Lili.

A remeteiek ráadásul nem csak nyugalomban, biztonságban is élnek. Az, hogy övéké az ország legkisebb települése, azt is eredményezi, hogy mindenki ismer mindenkit, még az ide látogató rokonokat is, egyből feltűnik, ha hétköznap vagy este idegen mászkál a takaros, többnyire térkövezett utcákon. Ráadásul egy térfigyelőkamera-rendszer is üzemel a faluban, amit a tolvajok messze elkerülnek, az meg ma már igen ritka, hogy a zsivány az erdő felől merészkedjen le a völgybe.

Ötven kilométer távolság választja el az édeni bőséget a nyomorúságos léttől - legutóbbi utunk során a legszegényebb és a leggazdagabb magyar faluban jártunk.

A remetei közösség fiatalos lendülete szembetűnő, hiszen a lakosság 20 százaléka még 18 év alatti. Napközben, amikor a gyerekek iskolapadban ülnek, a szülők pedig dolgoznak, mindig akad valaki otthon, aki éberen figyelemmel kíséri az utcák életét és a szomszédok házait. „Bár én bérlő vagyok, már készül a házam a falu szélén” – mesélte Pál, aki már most a közösség részének érzi magát. A falu fiatalos szelleme rengeteg közös programot generál, és a lakók rendkívül összetartóak. Olyan ez, mint egy nagy család, ahogyan a régi falvakban is volt: ha valakinek éppen nincs fűnyírója, vagy az elromlott, szinte biztos, hogy néhány percen belül három remetei szomszéd siet a segítségére, hogy kölcsönadja a sajátját.