Félelmetes kártevő bukkant fel Magyarország határainál | Sokszínű Vidék
Fel kell készülni az őszi sereghernyó hazai megjelenésére, hívta fel rá a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) egy melegigényes, az amerikai kontinensen őshonos faj, amely rendszeres vándorlásra képes, akár több száz kilométert is megtehet. Ezen vándorlás során a szél jelentős szerepet játszik, azonban a gyors terjedésének hátterében a kereskedelmi tevékenységek is kulcsszerepet játszanak. Az inváziós faj már Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is felbukkant, ahol komoly gazdasági károkat okozott, rávilágítva a globális kereskedelem hatásaira a növényvédelem terén.
Az Európai Unió területén először 2018-ban, Németország kukoricaföldjein figyeltek fel a kártevő lárváira. Azóta Ciprus, Málta, Görögország, Portugália, Spanyolország (különösen a Kanári-szigetek) és tavaly Románia területén is észlelték a megjelenésüket. Eddig az őszi sereghernyók elsősorban sporadikusan bukkantak fel, tömeges elszaporodásukra eddig nem volt példa. Több esetben az importált termékek játszottak szerepet a kártevő elterjedésében, ezért rendkívül fontos a szigorú ellenőrzés és a növény-egészségügyi előírások betartása.
Az őszi sereghernyó, amely a bagolylepkék családjának tagja, egy különleges éjszakai moly, amely az évszakok változásával szoros kapcsolatban áll. Hidegebb régiókban csupán egy-két nemzedék fejlődik ki, míg a trópusi tájakon folyamatosan szaporodik, szinte megszakítás nélkül. Eddigi kutatások alapján megfigyelték, hogy a kontinentális klímájú területeken nem képes áttelelni, ami érdekes kérdéseket vet fel a faj életciklusa és alkalmazkodása szempontjából.
A kártevő polifág, több mint 350 növényfaj estében számoltak már be a károsításáról. Tápnövény-preferencia alapján két csoportba sorolható: egyik csoport a rizst és a fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirkot preferálja. Hazánkhoz az utóbbi csoportba tartozó egyedek kerültek földrajzilag közelebb, ami jelentős gazdasági kárt idézhet elő. A fő kárt a lárva okozza, mely a leveleket és a termést is károsíthatja. A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak, "ablakos" levelet hagyva maguk után, míg az idősebb lárvák nagyobb lyukakat okoznak a leveleken, a termésen, de a szárat is átrághatják.
A NAK álláspontja szerint komoly gondot jelent, hogy a kukoricaszemek károsodása lehetőséget teremt számos gomba számára, amelyek toxinjukkal további gazdasági nehézségeket okoznak. A fiatal lárvák gyakran tömegesen jelennek meg, ami rövid időn belül jelentős veszteségeket eredményezhet. Az idősebb lárvák esetében azonban ez a sűrűsödés már nem annyira jellemző, mivel ilyenkor a szomszédos gazdanövényeken folytatják táplálkozási tevékenységüket.
A védekezés tekintetében a lárvák és a bábok gyéríthetők a talajfelszín közelében végzett talajmunkával, hiszen a felszínre kerülő egyedek nagy része fagypont alatti hőmérsékleten elpusztul. Emellett kémiai védekezésre is van lehetőségünk, sőt a biológiai védekezés során több szervezet magas hatékonyságot mutatott. Azonban elengedhetetlen a kártevő rajzásának megfigyelése a védekezés időzítéséhez, ami általában feromoncsapdával történik. Ez a moly megelőzésben és a felderítésében is nélkülözhetetlen eszközt jelent.
A kártevő eddig még nem bukkant fel hazánk területén. Ugyanakkor érdemes figyelmet fordítanunk egy másik, 80 növényfajt veszélyeztető kártevő érkezésére is, amely komoly kihívásokat jelenthet a növényvédelem szempontjából.
