A magyar kormány Varsóból érkező hatalmas kritikát kapott – de mi rejlik a történet mögött?

A nagykövet hazarendelése a diplomácia világában merész és figyelemfelkeltő lépésnek számít, főleg akkor, ha egy szövetségi rendszer keretein belül valósul meg. Lengyelország tavaly decemberben váratlanul ezzel a lépéssel élt Magyarországgal szemben, és a közelmúltban egyértelművé vált, hogy ez a döntés hosszú távú következményekkel bír. De mi is áll a háttérben, és hogyan jutottunk el idáig?

"Lengyelország véglegesen hazarendelte magyarországi nagykövetét, ezzel pedig hivatalosan is csökkentette a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok szintjét" – közölte Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára és miniszterhelyettese szerda délután.

Megjegyezte: "a politikai kapcsolatok fokozatos romlása vezetett ehhez a sajnálatos döntéshez, ami példa nélküli a közép-európai partnereinkkel fenntartott viszonyaink történetében".

Magyar Levente véleménye szerint a kormány ezt a helyzetet egy "átmeneti jelenségnek" ítéli, amely "nem fogja megingatni a magyarok és lengyelek közötti évszázados barátságot." Hangsúlyozza, hogy nyitottak a "párbeszéd folytatására", és optimistán tekintenek a jövőre, hiszen "még szép időszakok várnak ránk a két ország szövetségében."

A hivatalos közlés ennyire szól, de mi rejlik valójában a háttérben? Az intézkedés, amely első pillantásra drámainak tűnik, különösen a két ország közötti történelmi barátság fényében, Magyarország számára fájdalmas következményekkel járhat. Hogyan reagál mindezekre a lengyel kormány?

A két ország kapcsolatának romlása kormányzati szinten 2023 második felére nyúlik vissza, amikor a Fidesz szövetségese, a konzervatív-eurószkeptikus Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év kormányzás után ellenzékbe szorult - kis fölénnyel megnyerte ugyan az őszi parlamenti választásokat, de szövetségesek híján nem volt képes kormányt alakítani.

A kormányzati irányítást a centrista, EU-párti Polgári Platform köré szerveződött koalíció vette át. Politikai szempontból - a migrációs kérdést leszámítva - éles ellentétben áll a PiS-szel, ami automatikusan magával vonja a Fidesz kritikáját is, hiszen a két párt korábban egy közös pártcsalád tagja volt. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormánypárt 2021 tavaszán kényszerült elhagyni az Európai Néppártot.

A Polgári Platform elnöke, Donald Tusk, aki 2007 és 2014 között már vezette Lengyelországot, 2023 decemberétől pedig ismét miniszterelnök, Orbán Viktor egyik éles kritikusa lett az elmúlt 5-10 évben.

Dominik Hejj, a lengyel-magyar politológus véleménye szerint a magyar miniszterelnök illiberális demokráciáról alkotott elképzelése 2020-ra már egyértelműen degenerált demokráciának minősült. Hejj megjegyzi, hogy a két politikai vezető már 2018 óta eltérő irányvonalakat képvisel.

Az új lengyel kormány és az Orbán-kabinet kapcsolata tavaly decemberben süllyedt mélypontra, amikor Magyarország politikai menedékjogot adott Marcin Romanovszkinak, a PiS politikusának, korábbi igazságügyminiszter-helyettesnek, akit hazájában köröznek hivatali idejében elkövetett korrupció gyanújával.

Romanovszki ártatlanságát hangoztatja, míg a magyar kormány azt állítja, hogy az új lengyel vezetés ellentétes a demokratikus értékekkel, és politikai ellenfeleit üldözi. Orbán Viktor nyilatkozata szerint pedig minden olyan személynek menedéket kínálnak, aki politikai üldözés elől menekül hazájából.

Az üggyel összefüggésben Lech Walesa, a Nobel-békedíjjal kitüntetett lengyel politikai vezető, aki a híres Szolidaritás-mozgalom egyik megálmodója, idén májusban egy budapesti háttérbeszélgetés során – amelyen lapunk is jelen volt – kifejtette, hogy:

Az az ember "egy tolvaj és bűnöző, akinek a bíróság előtt kellene megfogalmaznia a gondolatait". Ő úgy véli, "a két nemzet közötti kapcsolat korábban nagyon jó volt, és sajnálatos, hogy valaki beleavatkozott ebbe."

A volt igazságügy-miniszterhelyettesnek nyújtott magyar menedékjog minden kétséget kizáróan komoly felháborodást keltett Varsóban. Radoszlav Szikorszki lengyel külügyminiszterhelyettes a lépést a "Lengyel Köztársaság és az EU alapelveivel ellentétes" cselekedetként értékelte, és ennek következtében "határozatlan időre" visszarendelte Magyarországra Sebastian Kęciek nagykövetet, aki 2022 tavaszán a PiS-kormány által került a posztjára.

A héten bejelentett intézkedés lényegében a tavaly decemberi válasz végleges formába öntése.

A lengyel kormány álláspontja szerint az ügyben azóta sem történt előrelépés, míg a lengyel nagykövet magyarországi megbízatása július 15-én véget ért.

"Sebastian Keciek nagykövet Varsóba történő visszarendelésének oka nem változott: Magyarország barátságtalan lépést tett Lengyelország irányába, amely megsértette a lojalitás elvét az EU-n belül azáltal, hogy politikai menedéket adott Romanovszki korábbi igazságügyminiszter-helyettesnek, akit pénzügyi bűncselekménnyel vádoltak meg" - mondta Pawel Wronski, a lengyel külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján a lengyel állami hírügynökség szerint.

A nagykövetség irányítását jelenleg Jacek Sladewski ügyvivő látja el. A Notes From Poland értesülései alapján a kormány eddig nem mutatott jelet arra vonatkozóan, hogy szándékában állna Keciek pótlása.

A lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati televízióban kifejtette, hogy a jelenlegi döntés csupán a "létező helyzet megerősítése" érdekében történt.

Kijelentette, hogy "Magyarország ellenséges intézkedést hozott Lengyelországgal szemben" a menedékjog biztosításával, hiszen ezzel lényegében kifejezésre juttatta, hogy nem hisz a lengyel igazságszolgáltatásban és annak intézményeiben.

A lengyel külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy tervei szerint pert indít majd Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán az ügy miatt. Azaz a magyar kormány által remélt "szép időkre" még várni kell - addig szinte biztosan, amíg itt vagy ott nem lesz kormányváltás.