Érzékeny információk tűntek el egy csepeli végrehajtói irodából, ami komoly aggodalmat keltett a helyi lakosok körében.
Sokan megfeledkeznek róluk, pedig igazi kincsek: így használhatja ki okosan a tévéje USB-portjait
December elején egy adatvédelmi incidens kapcsán bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, miután egy budapesti végrehajtói iroda érzékeny adatokat veszíthetett el. A rendőrség a HVG érdeklődésére megerősítette, hogy a nyomozás aktívan folyik, azonban az eljárás titkossága miatt további részleteket nem osztottak meg. A csepeli betörés ügyében a NAIH is megerősítette, hogy vizsgálat alatt áll az eset, de a folyamat lezárásáig nem tudnak további információt nyújtani. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) kérdéseinkre eddig nem reagált. A HVG értesülései szerint olyan eszközök tűntek el, amelyeken végrehajtással kapcsolatos információk voltak tárolva, bár a végrehajtói iroda telefonon tagadta ezt az állítást.
Az ügy hátterét jól tükrözi, hogy a végrehajtás továbbra is késlekedik. Ennek egyik fő oka a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar által megrendelt új informatikai rendszer bevezetésének elhúzódása. Ezt a rendszert még a Schadl-éra alatt rendelték meg, több milliárd forint értékben, de a végrehajtók részéről számos panasz érkezett a jelenlegi működésével kapcsolatban.
Pedig az irodákat is összekötő informatikai háttér sok különösen érzékeny adatot kezel, hiszen az eljárások során a végrehajtók ugyanis csak úgy tudnak pénzt behajtani, ha ismerik az adós (valamint sokszor a végrehajtást kérő) pontos vagyoni helyzetét, vagyis hogy a magánszemély milyen ingatlannal, autóval vagy épp földdel rendelkezik. Szerezhetnek információt bankoktól is, vagyis lehívhatnak olyan adatokat, amik a folyószámlára vagy a megtakarításokra vonatkoznak, illetve a társadalombiztosítási státuszról, a személyi- és lakcímnyilvántartásból, a cégnyilvántartásból, valamint a foglalkoztatottsági adatokból is szerezhetnek információt. Az adatbázist törvényesen tárolhatják, hiszen erre szintén szükségük lehet a végrehajtás során.
A lap írása kitér arra is, hogy az informatikai rendszer megfelelő működtetése - amit egy esetleges ellenőrzés tár fel - az MBVK-ból való kizárási ok is lehet. Az elmúlt években sok végrehajtó panaszkodott az informatikai rendszerre, és volt, akinek egyebek mellett azért nem hosszabbították meg a szolgálati viszonyát - amelynek egy ciklusa hét évig tart -, mert a hivatalos álláspont szerint nem megfelelően használta a központi rendszert. A végrehajtók azt állították: az ellenőrök apróságokba kötöttek bele, és amúgy is annyira rossz az informatikai rendszer, hogy elkerülhetetlenek a hibák. Érvelésük szerint az ezekre a tévesztésekre is alapozott fegyelmi eljárásokat csak azért indították ellenük, hogy megfosszák őket a végrehajtói irodájuktól. Több érintett feljelentést is tett az elfogultnak vélt eljárások miatt, az ügyben pedig az ügyészség folytat nyomozást.
Ezek a fejlemények különösen aggasztóak, mivel a megbüntetett végrehajtó számára a következő hét év alatt az lehet a fő célja, hogy minél több pénzt gyűjtsön össze. A lap forrásai szerint ez a helyzet könnyen vezethet olyan etikai dilemmákhoz, amelyekben a jogszabályok betartása háttérbe szorul. Bár a MBVK nem kommentálta ezeket az állításokat, a helyzet rávilágít a Schadl-ügy kapcsán feltárt, irányított és korrupcióra hajlamos végrehajtói kinevezési gyakorlat mögötti összefüggésekre.
