A kormány, a legnagyobb bizonytalanság időszakában, világosan kijelentette, hogy milyen év vár ránk 2026-ban.

Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek tovább fokozódnak; a kormány már előrevetítette a 2026-os költségvetési terveket; Matolcsy Ádám úgy véli, hogy lejáratási kísérletekkel néz szembe. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Ezen a héten Donald Trump a stabilitás és kiszámíthatóság szimbólumává lépett elő, legalábbis az előző heti zűrzavarhoz képest. Most éppen nem hirdetett meg új büntetővámokat, majd vonta vissza őket napon belül, ami már önmagában is figyelemre méltó. Még ha a múlt heti káoszhoz képest némi kiszámíthatóságot mutatott, azért nem maradt el a meglepetés: a telefonok mellett most az autóalkatrészek is mentesültek a vámok alól. Miközben egy elsőre ijesztő, 245 százalékos vámfenyegetés hangzott el Kína irányába, a kínaiak úgy tűnik, nem aggódnak túlságosan, hiszen a válaszuk annyira lényegretörő volt, hogy nem érdemes foglalkozni ezzel a színjátékkal. Amikor a Kínai Kommunista Párt lapja helyreigazítja az amerikai elnököt, az nem éppen a legkellemesebb pillanat, de nem alaptalan, hogy megjegyezték: „ne sírjatok már”. A beszólásnál talán még fájdalmasabb az a tény, hogy Kína leállította a ritkaföldfémek exportját, ami az Egyesült Államok számára komoly problémákat okozhat, hiszen részben emiatt folynak tárgyalások Ukrajnával is.

Trump 2017 óta már elkezdte a vámokkal való próbálkozást Kína ellen, de a jelenlegi helyzet gyökeresen eltér az első elnöksége idejétől. Nemrégiben publikálták az első negyedéves kínai GDP-adatokat, amelyek meglehetősen kedvezőnek tűnnek, és az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye is biztatóan indult. Most viszont izgalommal várjuk, hogy a vámháború milyen hatással lesz a jövőre nézve. Az Egyesült Államok és Kína is komoly következményekkel számolhat, és azok is rosszul járhatnak, akik eddig a stabilnak hitt dollárban tartották megtakarításaikat. Sőt, az amerikai vásárlók, akik Temur termékeit választották, szintén nehéz helyzetbe kerülhetnek. Az igazi áldozat azonban a globális gazdaság lehet, amely széleskörű hatásokkal nézhet szembe.

Egy meglehetősen izgalmas mellékszál is kibontakozhat, hiszen a kontinens sajtkultúrája körül komoly viták robbanhatnak ki: az olasz és ír termelők azt állítják, hogy Trump valójában őket is célba vette. Ami pedig hazánkat illeti, a Szabad Európa értesülései szerint az amerikai kormány titkos megbeszélések keretében arra szólította fel a magyar vezetést, hogy vásároljanak amerikai fegyvereket és gázt, valamint mérsékeljék a kínai kapcsolatok intenzitását. Hogy mindez összefüggésben áll-e azzal, hogy Rogán Antalt levették az amerikai szankciós listáról, egyelőre nem tudható, és valószínűleg sosem fog kiderülni.

Persze poénkodhatunk azzal, hogy Trump milyen kiszámítható, de úgy tűnik, a magyar kormány ezt komolyan is gondolja. Miután tavaly épp arra hivatkozva vártak novemberig a költségvetés benyújtásával, hogy az amerikai választás eredményét meg kell várni, most már húsvétra meg is írták a 2026-os büdzsét, mint ha annyira előre látható lenne, mi minden fog történni a világban 2026. január 1-jéig. Mondjuk olyan szempontból mindegy ez, hogy a korábbi költségvetések szinte mind tarthatatlanok lettek, teljesen függetlenül attól, hogy a nyári szünet előtt szavazták-e meg vagy csak a karácsonyfa alatt.

A kormány a költségvetés tervezése során úgy kalkulál, hogy az idei évben a GDP 2,5%-kal, míg jövőre 4,1%-kal bővül. Az inflációt tekintve idén 4,5%-os növekedésre, jövőre pedig 3,6%-os emelkedésre számítanak. A költségvetési hiány tekintetében is pesszimistábbak a várakozások: idén a hiány az eredeti tervekhez képest magasabb, 4%-os, míg jövőre 3,7%-os deficit várható. Mindezen mutatók alapján 2025-re a kormány borongósabb kilátásokat fest, mint ahogyan azt korábban tervezték, de mint mindig, itt is ott a reménykeltő ígéret, hogy jövőre javulni fog a helyzet.

Nagy Márton szavaiból kiderült, hogy az árréssapka szabályait kiterjeszthetik a háztartási és szépségápolási termékekre is, azonban a konkrét termékek listáját homályban hagyta. Ezt azzal indokolta, hogy nem látogat el gyakran a DM-be, a Müllerbe vagy a Rossmannba, hiszen a munkahelyén tölti az estéket, egészen nyolcig. A banki különadóval kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy az mindaddig érvényben maradhat, amíg az alapkamat nem csökken a jelenlegi 6,5 százalékról az energiaválság előtti 2-3 százalékos szintre - ami valószínűleg még sokáig várat magára.

Bár kezdetben úgy tűnt, hogy a száj- és körömfájás járványa megállt, újabb esetek bukkantak fel, ami aggasztó fejlemény. A betegség már eddig is jelentős pusztítást végzett, és sajnos sok állattartó számára nem állt rendelkezésre megfelelő biztosítás, amely fedezné a keletkezett károkat. A kormány pedig csupán ígéretekkel próbálja enyhíteni a helyzetet, ami tovább fokozza a gazdák aggodalmait.

Ha ez még nem lenne elég, Ausztriában már több száz esetben diagnosztizálták a kéknyelvvírus-fertőzést az állatpopulációk körében. Bár ez a betegség nem olyan súlyos, mint a száj- és körömfájás, a magyar állategészségügyi helyzet és a húságazat már így is a teljesítőképessége határvonalán egyensúlyozik. Ezért igazán örülnünk kell, ha ez a probléma elkerül minket.

A hét képe: Száz esztendeje vette kezdetét a Budapesti Nemzetközi Vásár, amely azóta is a kultúra és kereskedelem találkozópontja.

Félbeszakadt a kecskeméti egyetem új campusának építése, a tudásváros nevű új ingatlanfejlesztésé pedig el sem kezdődött, mert az MNB-alapítvány vagyonkezelője, amelynek az egyetem kölcsönadta a munkákra kapott állami pénzt, egy olyan cégbe tette bele azt, amely aztán elvesztette a tőzsdei értéke felét. A kecskeméti polgármester - aki egyben az egyetemet fenntartó kuratórium alapítványában is tag - erre úgy reagált, hogy az igazi veszély a város oktatására az, hogy aki erről megkérdezte őt, az szivárványos pólóban volt.

Megsértődött Matolcsy Ádám is, aki kifejtette, hogy szerinte az egész ügy mögött politikai motivációk állnak. Sérelmezte, hogy a sajtó arról számolt be, miszerint Kovács Petra álnéven intézte volna az alapítvány ügyeit – valójában nem azzal volt problémája, hogy összekapcsolják az üggyel, hanem azzal a gondolattal, hogy nőként tűnik fel a történetben. Nagy Márton is kitűnt ebben a helyzetben, hiszen a kormányinfón határozottan cáfolta, hogy 2015-től MNB-alelnök lett volna, holott éppen akkor nevezték ki erre a posztra.

Varga Mihály a legutóbbi botrányra reagálva arra kérte a döntéshozókat, hogy szüntessék meg a vagyonkezelő alapítványokat, lehetővé téve ezzel, hogy a Magyar Nemzeti Bank a legfontosabb feladataira összpontosíthasson. Azonban a jegybank számára a helyzet nem éppen kedvező, hiszen a mozgástér meglehetősen szűkös. Kósa Lajos, a biztonság kedvéért, máris talált egy bűnbakot: véleménye szerint az Európai Központi Bank felelőssége, hogy a magyar állam nem tudta megfelelően ellenőrizni az MNB-nél zajló eseményeket. Az EKB-t is megkerestük az ügyben, ők pedig annyit mondtak, hogy csak találgatni tudnak, miért éppen őket tette Kósa a vádak kereszttüzébe.

A bankoknak érdemes felkészülniük arra, hogy minden településre kötelező ATM-eket telepítsenek, hiszen a kormány csak a feladatot határozza meg, de a finanszírozást nem biztosít. Ez számos gyakorlati kihívást vet fel. Például, hogyan fogják a bankok egymás között elosztani a feladatokat? Milyen megoldásokat találnak ki arra az esetre, ha közösen üzemeltetnek és telepítenek automatákat?

Még mindig ott lebeg a levegőben a kérdés: mi vár a Revolutra? A magyar felhasználók számosan vannak, és a többségük nem csupán a külföldi vakációk során használja a kártyát. Azonban valószínűtlen, hogy éppen ők lennének azok, akiknek sürgős szükségük van ATM-ekre, főleg nem a kisebb településeken. Ugyanakkor a hagyományos bankok képviselői jogosan érvelhetnek amellett, hogy a Revolutnak is részt kellene vállalnia az állam által előírt kötelezettségek teljesítésében.

Csoportos létszámleépítést jelentett be a Dunaferr utódcégeinek a felszámolója. A mintegy 2700 megmaradt dolgozóból akár 2600-at is elküldhetnek, ráadásul az eddigiekkel ellentétben most már arra sincs nagy esély, hogy a szomszédos iváncsai akkugyárban próbálkozzanak az elküldöttek állást találni.

Nyilvánvaló, hogy a kormány, bármilyen szavakat is hangoztat a magyar acélipar megóvásának fontosságáról, az üzleti realitás ettől a tényezőtől már messze eltávolodott. Jelenleg, amikor Trump vámháborút hirdetett, a belföldi acélipar újraértelmeződhet azokban az országokban, ahol a működése még életképes lehet.