És ekkor a világ eddigi rendje olyan hirtelen omlik össze, hogy Trump még a pingvineket is vám alá vonja.

Az Egyesült Államok brutális, ámde teljesen átgondolatlan vámháborút indított, melynek következményei már most is érezhetőek. Matolcsy György az MNB gazdálkodását bíráló ÁSZ-t súlyos szakmai hibákkal vádolja. Emellett a száj- és körömfájás járvány tovább terjed, aggodalomra adva okot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Benne volt a pakliban, hogy valami szörnyű bejelentést tesz majd Donald Trump a vámháborúról, de hogy ennyire nevetséges módon rúgja fel az elmúlt évtizedek komplett világrendjét, az azért még így is meglepő volt. Az amerikai elnök a világ jelentős részére brutálisnál brutálisabb vámokat vetett ki - az EU-ra például 20, Kínára 34 százalékosat, Oroszországra pedig semekkorát -, viszont valami döbbenetesen amatőr volt a végrehajtás.

Egy dolog az, hogy totálisan megmagyarázhatatlan okokból olyan szigeteket is bevett a vámháborúba, ahol emberek helyett csak pingvinek és fókák laknak, és egy olyat is, amely egyáltalán nem kereskedik az USA-val. De pontosan ugyanennyire logikátlan az a képlet, ami alapján kiszámolta, melyik országot mekkora vámmal kell sújtani; a közgazdászok gyakorlatilag egyöntetű véleménye az, hogy az egész számítási módszernek nincs a világon semmi értelme.

És bármilyen jól is elszórakozzunk kínunkban azon, hogy Donald Trump kölcsönkérhetné Nagy Mártontól a Közgazdaságtan tökfejeknek könyvet, az biztos, hogy totális káosz jön. Azt még számolgatják, vajon sikerült-e ezzel egy újabb világgazdaságot kirobbantani, de az országok már most sorra jelentik be a válaszlépéseket, úgyhogy sok jóra nem számíthatunk. Zuhantak a tőzsdék is világszerte a bejelentések hatására, a legnagyobb amerikai cégek is szenvednek, a szupergazdagok is egy csomó pénzt elvesztettek. És a forint is letérdelt.

Az Európai Unió számos lépés mellett azzal a lehetőséggel fenyegetőzik, hogy több pénzt követelhet az amerikai technológiai vállalatoktól, míg Kína újabb vámemeléseket vezetett be az amerikai termékekre. Ráadásul, ahogy az Egyesült Államok kiszámíthatatlan partner marad, úgy folyamatosan rombolja saját gazdaságát, aminek következményei az egész világra kihatnak. Érdekesség, hogy az amerikai kormány is kifejezte elégedetlenségét amiatt, hogy miután a biztonságpolitikában magára hagyta az EU-t, most miért választunk inkább európai fegyvereket.

Amíg az amerikaiak azt számolgatják, náluk mi mennyivel fog megdrágulni, Európában a gond valószínűleg nem az azonnali áremelkedés lesz, mivel viszonylag kevés amerikai árut veszünk, annál nagyobb bajt okozhat, hogy sokkal nehezebb lesz európai termékeket eladni az USA-ba. Ez ütheti meg a magyar gazdaságot is, például a német autóipar beszállítójaként - pedig még vámháború nélkül is borzasztóan rossz ipari statisztika érkezett a héten, és az eddigi előbb 3-6 százalék közti, aztán 3,4 százalékos GDP-növekedési célt is lejjebb adta a kormányunk 2,5-re. De legalább Szijjártó Pétertől megtudhattuk, hogy Trump vámjaiért Brüsszel a hibás.

Matolcsy György éles kritikával illette az Állami Számvevőszék jelentéseit, mondván, hogy azok nem tükrözik a valóságot, és súlyos szakmai hiányosságokat mutatnak, amelyek nemcsak elfogadhatatlanok, hanem etikátlanok is, ráadásul módszertanilag is ingatag alapokra épülnek. E reakciója a legutóbbi ÁSZ-vizsgálatra érkezett, amely megállapította, hogy az MNB alapítványa alatt komoly közpénzeltulajdonítás történt. Ezzel szemben Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, a HVG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy az ÁSZ vizsgálata csupán a felszínt kapargatja, és nem mélyed el a problémák lényegében.

Amennyiben alaposabban beleásnánk magunkat a dolgokba, akkor a Matolcsy-klán körénél jóval szélesebb spektrumot kellene figyelembe vennünk a felelősök felkutatásakor. Jelenleg még csak találgathatunk, vajon a volt jegybankelnök már a védekezésre rendezkedett be, vagy esetleg már megbékélt a hatalommal.

Ugyan a legtöbbször akkor szoktunk dühöngeni az árakon, amikor boltban vagyunk - erről számoltunk egy sort a HVG havi bevásárlókosarában is -, de lassan eljön az az idő is, amikor a nyaraláson kell gondolkozni. És nem valami szép a kiinduló helyzet: jó, ha a gyerekesek tizede meg tud fizetni egy tengerparti nyaralást.

Egy négyfős család esetében a legkedvezőbb kempingezési lehetőségek költsége is meghaladja a 620 ezer forintot, de a legtöbb népszerű úticél ára inkább 800 ezer és 1,3 millió forint között mozog. Ráadásul érdemes megemlíteni, hogy a forint árfolyama jelenleg elég ingadozó, ami még inkább megnehezíti a helyzetet, mint az elmúlt két nyár során tapasztaltak.

A hét képe: Donald Trump büntetővámjai és a - teljesen fals - számítások, szerinte az adott országok mekkora vámmal sújtják az USA-t

És majd amikor nyaralni indul az a kevés magyar, akkor nem az volt eszükbe jutni elsőre, hogy a budapesti repülőtéren dolgozók helyzete milyen, pedig érdekes téma ez is: a reptéri dolgozók úgy érzik, hogy az előző években sem kényeztették el őket, de az állami tulajdonos fukarsága még a magánbefektetőén is túltesz.

Most, hogy az állam birtokba vette a repülőteret, egyértelművé vált: a reptér fejlődésének legnagyobb gátja nem csupán az előző tulajdonos hanyagsága, hanem az is, hogy a kormány az elmúlt 15 évben képtelen volt a magyarok életszínvonalát a nyugati normákhoz közelíteni. A teherforgalom azonban kedvező helyzetben van, ami nagyrészt a korábbi tulajdonos alatt végrehajtott fejlesztéseknek köszönhető.

Csődvédelmet kért a 23andMe géntechnológiai cég, azóta pedig tömegével próbálják az ügyfeleik törölni a tőlük levett mintákat az adatbázisból, mert nem tudják, hogy ki lesz az új tulajdonos, és védi-e majd az adataikat. Pedig a vállalat legnagyobb értéke az a 15 millió ember, aki a nyálmintáját adta oda elemzésre.

Természetesen! Íme a szöveg egyedi átfogalmazása: A 15 millió DNS-teszt csupán egy egyszeri befizetést jelentett, míg a GSK gyógyszergyártóval kialakított partnerségi megállapodás sokkal jövedelmezőbb lehetett volna. Azonban a genetikai adatok alapján nem sikerült új gyógymódokat vagy terápiákat kidolgozni. A bizalom további csorbát szenvedett, amikor 2023-ban hackerek hozzáfértek 6,9 millió ügyfél adatainak titkos részéhez.

Újabb magyar marhatelepeken bukkant fel a száj- és körömfájás, ami miatt az agrárminiszter szigorú intézkedéseket helyezett kilátásba. Szlovákia és Ausztria is több határátkelőt zár be, ami érthető módon növeli az állattenyésztők feszültségét. Bár pánikra még nincs ok, a feszültség és az aggodalom egyre nő.

A sertéstenyésztők most a legnehezebb helyzetben vannak, hiszen már néhány napos leállás is jelentős anyagi veszteségeket okozhat számukra. Minél később tudják értékesíteni az állataikat, annál inkább túlléphetik a kívánt súlyt, ráadásul az etetési költségek is folyamatosan nőnek a tenyésztők számára. Ezzel szemben a húsmarha piacán a helyzet ősszel várhatóan kedvezőbben alakul, mivel a jelenlegi vásárlási óvatosság nem gyakorol olyan komoly hatást, így nem kell annyira aggódniuk a termelőknek.

Beadták a törvényjavaslatot: a bankoknak több lépésben minden településre kötelező lesz ATM-et telepíteni. Ami persze abból a szempontból is érdekes, hogy amint Gauder Milán, a Mastercard volt vezetője beszélt a HVG-nek, az állami tulajdonú Magyar Posta évek óta szervezetten zárja be a kistelepülési hivatalait, ahol eddig lehetett pénzt felvenni.

Az iparági elemzések szerint egy automata telepítése körülbelül 20 millió forintos költséget jelent, ami általában 5000-8000 fős települések esetén válik gazdaságossá. A kormány, amely úgy tűnik, hogy a készpénzhasználat népszerűsítésére törekszik az ATM-ek révén, talán abban is reménykedik, hogy az emberek, miután felvették a pénzt, azt gyorsan el is költik. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy ahol online kasszák működnek, ott kötelező a készpénzmentes fizetési lehetőségek biztosítása is, ami azt jelenti, hogy a készpénz iránti igény folyamatosan csökken.