Sokkoló merénylet rázta meg Németországot – Vajon megbillennek az előre elkészített tervek?

2016 óta Németországban a legsúlyosabb terrorcselekmény következett be, amikor Szász-Anhalt fővárosában, Magdeburgban egy BMW a tömegbe hajtott az adventi vásáron. Az esemény tragikus következményeként öt ember életét vesztette, és több mint 200-an sérültek meg. Ez a sokkoló támadás alig néhány nappal karácsony előtt, december 20-án zajlott, szinte pontosan nyolc évvel a 2016. december 19-i berlini terrormerénylet után. Akkor egy tunéziai férfi, aki menekültstátusért folyamodott, de sikertelenül, teherautójával szintén egy karácsonyi vásáron hajtott a tömegbe, ami 12 ember halálát okozta. (Egy tizenharmadik áldozat sajnos évekkel később hunyt el a sérülései következtében.)

Míg a 2016-os támadás világosan iszlamista indíttatású volt – a merénylő az Iszlám Államhoz való hűségét hangoztatta –, a legutóbbi magdeburgi merénylet elkövetője, bár szaúdi származású, iszlámkritikus nézeteket képviselt. A férfi 2006 óta élt Németországban, azonban csak 2016-ban kérvényezte a menekültstátuszt, azzal az ürüggyel, hogy ha vissza kellene térnie Szaúd-Arábiába, az élete veszélybe kerülne. Kiderült, hogy Taleb Al Abdulmohsen neve alatt összesen 80 rendőrségi ügy volt nyilvántartva, beleértve néhány duplikált esetet is, ami arra utal, hogy a merénylő már többször is a hatóságok figyelmének középpontjába került.

Miután Abdulmohsen, a szaúd-arábiai származású fiatalember, tapasztalta, hogy orvosi tanulmányainak egy részét Németországban nem ismerték el, dühében megfenyegette az orvosi kamara képviselőit, miután pénzbírságot szabtak ki rá. Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány belügyminisztériuma 2015. február 6-án már értesítette a szövetségi bűnügyi hivatalt arról, hogy a férfi merényletet tervezhet. Később Abdulmohsen szaúdi nőknek nyújtott segítséget abban, hogy elhagyják szülőhazájukat. Ezen kívül többször is kritizálta a német hatóságokat, mivel úgy érezte, hogy nem tesznek eleget az iszlamizmus elleni küzdelemben.

Hogy pontosan mi volt a merénylet indítéka, azt még vizsgálják, de az egyébként pszichiáterként dolgozó férfi nagy valószínűséggel maga is pszichés beteg. Szintén vizsgálat tárgya, hogy a hatóságok miért nem vették elég komolyan a figyelmeztető jeleket - ennek egyik oka az lehetett, hogy Abdulmohsen személye nem illett az ismert merénylői profilokba.

Éppen négy nappal a merénylet előtt, december 16-án tartottak bizalmi szavazást a Bundestagban Olaf Scholzról, amelyet a kancellár elvesztett, így megnyílt a lehetőség az előrehozott választások kiírására. Scholz hármas koalíciója valójában már korábban, november 6-án megbukott, amikor a legkisebb koalíciós partner, a liberális FDP kilépett a kormányból, amely így kisebbségbe került. Később a kormánypártok és az ellenzék vezető ereje, a konzervatív CDU/CSU szövetség megállapodtak az előrehozott választások időpontjában, február 23-ában.

Míg december 20-a előtt úgy tűnt, hogy a választási kampány elsősorban a gazdaság problémái körül forog majd, a magdeburgi merénylet átírta a forgatókönyveket, és ismét a bevándorlás kérdése vált az egyik legfontosabb kampánytémává.

Németországban egy éven belül már a harmadik halálos merénylet történt: május 31-én egy iszlamista támadó több ember megsebesített, egy rendőrt pedig megölt egy késes támadásban Mannheimban, egy hasonló iszlamista késes támadás pedig három ember halálát okozta augusztus 23-án Solingenben. Mindhárom támadás újranyitotta a bevándorlással kapcsolatos vitákat, és mindhárom hozzájárult ahhoz, hogy a német pártok magukhoz képest egyre szigorúbb álláspontot foglalnak el a migrációs politikában.

A legnagyobb fordulatot a jelenlegi választásokra legesélyesebb CDU/CSU konzervatív pártszövetség hozta, amely Angela Merkel híres Willkommenskulturjának szelleméből szigorúbb bevándorláspolitikára váltott. A pártszövetség kancellárjelöltje, Friedrich Merz a merénylet után visszahúzódott, és az áldozatokra emlékezett, azonban karácsony után azonnal kampányüzemmódba kapcsolt, és a merényletet összekapcsolta a bevándorlás témájával. Közösségi oldalán december 27-én ezt posztolta:

Nyilvánvaló, hogy a Magdeburgból érkezett elkövető, aki nem felel meg a korábbi bűnözői mintázatoknak, német földön is részt vett olyan konfliktusokban, amelyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Ezt sürgősen meg kell fékeznünk! A gyász és az empátia minden kifejezése mellett a legfontosabb elvnek ezt kell tekintenünk: Nincs helye ilyen (potenciális) bűnözőknek hazánkban!

Egy másik bejegyzésében kiemelte:

Sajnos nem mutatunk kellő következetességet a demokráciánk ellenfeleivel szemben. Túl sok olyan személyt fogadunk el Németországban, akik nem hajlandók beilleszkedni a társadalomba.

A konzervatív pártszövetség kisebbik tagja, a bajor CSU eközben radikális javaslatcsomaggal készül a hétfőtől szerdáig tartó kihelyezett ülésére. A csomag egyik eleme szerint például a bevándorlók a jövőben csak akkor maradhatnának Németországban, ha igazolni tudják, hogy elegendő jövedelemmel rendelkeznek - ezzel azt akarják meggátolni, hogy a bevándorlók a szociális juttatásokból akarjanak megélni. Egy másik elem, hogy a bűnelkövetőket azonnal kitoloncolnák az országból. Emellett a CSU szerint meg kellene teremteni a lehetőséget, hogy a határoknál azonnal visszaküldjék az illegális bevándorlókat. A biztonságot is erősítenék, például arcfelismerő rendszereket telepítenének pályaudvarokra, repülőterekre és más forgalmas helyekre.

A Der Spiegel információi alapján a legnagyobb uniós párt,

A CDU stratégái továbbra is arra törekednek, hogy a gazdaság kérdése álljon a kampány középpontjában,

különösen, mivel az üzleti életben több évet lehúzó Merzt a németek többsége kompetensebbnek tartja gazdasági kérdésekben, mint Scholzt. Ugyanakkor a migráció kérdéskörét sem akarják elengedni, különösen, mert ez a jelenleg második legnépszerűbb párt, a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) malmára hajtaná a vizet.

Természetesen az AfD is próbál politikai hasznot húzni a Magdeburgban történt eseményekből, annak ellenére, hogy a merénylő kapcsolatban állt a szélsőséges párttal. Alice Weidel, a párt elnöke és kancellárjelöltje, egy december 23-án a szász-anhalti fővárosban zajló demonstráción iszlamistának titulálta a merénylőt, holott már akkor kiderült, hogy ő valójában nem iszlamista, hanem inkább iszlámkritikus nézeteket vallott.