Mórahalmon érdekes régészeti felfedezésekre bukkantak, ahol szarmata sírokat tárt fel a kutatócsapat. Ezek az ősi temetkezési helyek nemcsak a helyi történelmünket gazdagítják, hanem betekintést nyújtanak a szarmata kultúrába és életmódba is. A leletek kö
A Móra Ferenc Múzeum régészei izgalmas felfedezést tettek Mórahalmon, ahol a Szeged-Csanádi Egyházmegye új oktatási és sportkomplexumának építkezése során szarmata sírokra bukkantak. A közgyűjtemény régészeti osztálya pénteken osztotta meg a hírt közösségi oldalán. A Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban folyó földmunkák során nem csupán sírok, hanem gödrök és árkok is előkerültek. A régészek a 3. század végén temetkező szarmaták sírjait tárták fel, amelyek többnyire már bolygatott állapotban voltak, így a csontok másodlagos helyzetben kerültek elő. A kutatások során kiderült, hogy az elhunytakat rönkkoporsóban helyezték végső nyugalomra, melynek két részét koporsókapcsok tartották össze. A sírokból kerámiadények, orsógombok, vaskések és egyéb használati tárgyak kerültek elő, emellett a viselethez tartozó különleges kincsek, például borostyán- és színes üveggyöngyök, valamint a ruházat rögzítésére szolgáló vasfibula is a lelőhely érdekességei közé tartoznak. A terület további érdekességét egy betonbunker adja, amely a 1952 és 1955 között kiépített Déli Védelmi Rendszer, közismertebb nevén a "Rákosi-vonal" része volt. Ez a védelmi rendszer az ország biztonságát szolgálta egy esetleges jugoszláv agresszióval szemben. A "magyar Maginot-vonalnak" is nevezett erődrendszer mintegy 630 kilométer hosszúságban húzódott a déli határon, Szegedtől az Őrségig, és Csongrád megyében összesen 21 bunker épült ebben az időszakban.
