Szijjártó rátalált arra, akit Trump globális vámjainak felelőseként meg lehet nevezni: Brüsszel!
Éjféltől Donald Trump azonnal hatályba lépő vámokat jelentett be a világ összes országára, a meghirdetett globális vámháború a világgazdaság új korszakát hozza el, egyelőre beláthatatlan következményekkel. A piac azonnal reagált: a nagy amerikai részvényindexek, az S&P 500 és a Nasdaq is 3 százalék körül esett az elmúlt órákban, az ázsiai nyitások is 2-3 százalékos mínusszal kezdtek.
Miközben a világpiac nagyon bizonytalanná vált, és mindenki Donald Trump értelmezhetetlen, de legkevésbé a tényleges vámtételekhez kapcsolódó képletét, a jelek szerint egyszerűen az amerikai külkereskedelmi deficit szerint meghatározott, országonként eltérő vámjait tanulmányozza, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter megtalálta a megfejtést, és egyben azt is, hogy ki is a felelős Trump vámjaiért.
Szijjártó Péter legutóbbi posztjában hangsúlyozta Magyarország nemzetközi szerepvállalását és diplomáciai erőfeszítéseit. Emellett kitért a külpolitikai célokra, amelyek a gazdasági együttműködések erősítésére és a nemzeti érdekek védelmére irányulnak. A bejegyzésben megemlítette a nemzetközi kapcsolataink fejlesztésének fontosságát, valamint a hazai politikai helyzetre gyakorolt hatásait is.
"Az európai gazdaság, és ezzel együtt maguk az európai polgárok ismét a brüsszeli politikai vezetés kudarcainak következményeivel szembesülnek."
A tegnapi amerikai elnöki vámbejelentések után világossá vált a helyzet: az Európai Bizottságnak sürgősen lépnie kellett volna! Erre összesen két és fél hónap állt a rendelkezésükre.
Fontos lett volna, hogy az amerikai kormányzattal folytassunk egyeztetéseket a vámügyi együttműködés érdekében, és indokolt lett volna az autóipari vámok csökkentése az európai szintről az amerikai szintre, ami 10%-ról 2,5%-ra való mérséklést jelentene.
Az Európai Bizottság sajnos ismételten kudarcot vallott. Ahelyett, hogy konstruktív párbeszédet folytattak volna, megint csak ideológiai vitákba bonyolódtak, miközben egy gazdasági problémát próbáltak kezelni. Mindezt pedig több ezer eurós havi javadalmazásért...
Az Egyesült Államok valójában nem csupán az Európai Unióval, hanem a világ összes nemzetével szemben bevezetett új vámokat. Ezek a vámok országonként változóak, és elsősorban az amerikai kereskedelmi többlet vagy hiány mértékétől függenek az adott országgal kapcsolatban. Még azok az országok is, amelyek több árut importálnak az Egyesült Államokból, mint amennyit exportálnak, egy új, 10%-os alapvámot kaptak. Trump még a lakatlan szigeteket sem kímélte a vámok alól.
Az Európai Unió 20%-os vámot alkalmaz, míg Kína esetében ez a szám 34%, Japánnál pedig 24%. Az amerikai piacra érkező személyautókra az EU valóban 10%-os vámot számít fel, ami a korábbi viszonyok tükrében magasabb, és Trump ezt erőteljesen kritizálta. Éjfélkor azonban az Egyesült Államok minden külföldi autóra – legyen az európai, japán, koreai, vagy más származású – 25%-os vámot vezetett be.
Trump kaotikus kereskedelmi háborúja világszerte felkeltette a közvélemény figyelmét, és a politikai vezetők többsége saját országuk érdekeinek védelmére helyezte a hangsúlyt az amerikai vámok fenyegetéseivel szemben. Különösen furcsa, hogy valaki kormányzati szinten a saját vámpolitikáját hibáztatja az amerikai intézkedések következményeként, miközben más országok is hasonló helyzetben vannak. Az EU vámpolitikája pedig szorosan összefonódik Magyarország helyzetével is.
