Szomszédviták: mit tegyünk, ha a szomszéd tavasszal füsttel szennyezi a kertünket? Amikor a tavasz beköszönt, a friss levegő és a virágzó növények élvezete néha váratlan akadályokba ütközhet. Ha a szomszédunk füstöléssel zavarja meg a kertünk nyugalmát,

A kertes házak udvarán sok növényi hulladék marad vissza az őszi hónapokból, valamint tavasszal, a metszések után is halomban állhat a zöld hulladék. Sokan egyszerűen alágyújtanak és elégetik. Ennek számos negatív és környezetszennyező hatása van, hiszen az égetés során sok egészségre káros anyag kerülhet a levegőbe, arról nem is beszélve, hogy rengeteg vita alakul ki a szomszédok között az égetés alatt keletkezett füst és szag miatt.
2021. január 1-jétől a zöld hulladék égetése országszerte tilalom alá esik, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében. Ugyanakkor a települések önkormányzatai számára van egy lehetőség, amelyet a törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja biztosít: ha szükségesnek ítélik, helyi rendeletet alkothatnak az avar és kerti hulladék égetésének szabályozására.
Ha valaki a saját kertjében az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete. Ha van ilyen rendelet akkor az adott település önkormányzata jellemzően az avar és kerti hulladék égetését az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezheti.
Sokan a kertjükben figyelmen kívül hagyják ezt a rendeletet, ami számos szomszéd közötti konfliktust eredményez.
Amennyiben zavaró, irritáló, feltehetően az egészségre ártalmas légszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát.
Amennyiben a közvetlen megkeresés nem hoz eredményt, és a káros tevékenység továbbra is fennáll, lehetőséged van bejelentést tenni a megfelelő Kormányhivatal járási (vagy fővárosi kerületi) osztályán. Itt a panaszodat a környezetvédelmi hatóságok fogják alaposan megvizsgálni.
Amennyiben lehetséges, kérjük, rögzítse az eseményt (fotókkal vagy videókkal), és szerezzen be tanúkat, akik megerősíthetik az elmondottakat.
A lakossági tüzelés szabályozására vonatkozó alapvető jogszabályi előírások a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 27. §-ában találhatók. Ez a paragrafus így szól: "27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet." Ez azt jelenti, hogy a tüzelésre vonatkozó előírásokat más jogszabályok is módosíthatják.
Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos!
A levegő védelméről szóló 306/2010-es kormányrendelet kiterjedt szabályozásokat tartalmaz az avar és kerti hulladék égetésének hatósági ellenőrzésére és a vele járó büntetési intézkedésekre.
Az a személy, aki tilos helyszínen vagy időpontban égeti el a kerti szemétét, akár 100 ezer forintos pénzbírságra is számíthat.
Ha valaki tüzelési szándékkal bír, érdemes alaposan tájékozódnia az illetékes önkormányzatnál. Az ilyen jellegű szabályozások nem egységesek, és önkormányzatonként változhatnak.
A lehullott leveleket, a megmetszett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett inkább komposztáljuk. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük. Az összegyűjtött komposztból pár év alatt kiváló tápanyagforrást biztosíthatunk a növényeinknek. Ezzel pedig nem csak a környeztet kíméljük, hanem el tudjuk kerni, hogy vita alakuljon ki az égetés miatt a szomszédainkkal.
Mint arról portálunkon beszámoltunk sokasodnak a szomszédviták a hőszivattyúk miatt, a berendezés eltávolítása is kérhető. De sok szomszédvita középpontjában a kerítés áll, hogy kié a szomszédtól elválasztó kerítés?