Tavaly is tovább mélyült a demográfiai válság hazánkban | 24.hu

A KSH legfrissebb, 2024-re vonatkozó előzetes adatai egy aggasztó demográfiai válság jeleit mutatják. A házasságkötések száma évtizedes mélypontra zuhant, és a termékenységi arányszám is drámai csökkenésen ment keresztül. Ezen túlmenően a nők egyre későbbi életkorban döntenek a gyermekvállalás mellett, és sajnos sokan már egyáltalán nem is terveznek gyermeket.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által nemrégiben nyilvánosságra hozott, 2024-re vonatkozó előzetes adatok drámai demográfiai mélyütésként értelmezhetők.

Korábban már említettük, hogy 2024-ben Magyarországon mindössze 77 500 gyermek látta meg a napvilágot, ami a legkevésbé kedvező szám, amióta 1949 óta folyamatosan nyilvántartják a születéseket. Sőt, februárra a havi születésszám is történelmi mélypontra zuhant. A legújabb statisztikákból azonban az is kiderül, hogy...

született tavaly, ami beleillik a nemcsak hazánkban, hanem az egész világon tapasztalható jelenségbe, miszerint több az újszülött fiúgyermek, mint a lány - idehaza jellemzően 2-3 ezres különbség van minden évben. Ezt jellemzően evolúciós okokkal magyarázzák a szakemberek, ugyanis ahhoz, hogy felnőttkorban kiegyenlített legyen a nemek aránya, több fiúnak kell születnie, körükben ugyanis nagyobb a valószínűsége a korai halálnak.

Valószínűleg még a családbarát kommunikációt hangsúlyozó kormányt is meglepte, hogy tavaly átlagosan hány évesen lettek édesanyák a magyar nők. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első gyermek születésekor a nők átlagos életkora már elérte a 29,43 évet. Ez a 2023-as 29,24 évhez képest is közel kéttizedes növekedést mutat. Érdekességképpen: az 1980-as és 1990-es években a nők még körülbelül 23 éves korukban vállalták először a szülői szerepet.

Tavaly a nők átlagos szülési életkora 30,62 év volt, ha nem csupán az elsőszülötteket vesszük figyelembe. Ez a szám minimális növekedést mutat az előző évhez képest, és egyben új rekordot is jelent a statisztikai adatok kezdete óta. Ezek az információk különösen lényegesek, mivel a szakértők széles körben egyetértenek abban, hogy minél később dönt valaki a gyermekvállalás mellett, annál kisebb az esélye annak, hogy két vagy három gyermeke szülessen. Ez pedig komoly hatással van a társadalom fenntarthatóságára és jövőjére.

A fent említett adatok a termékenységi arányszámban is tükröződnek, amely megmutatja, hogy egy nő életének során hány gyermek születésére lehet számítani az adott év kor szerinti születési gyakorisága alapján. Tavaly ez a szám 1,38-ra csökkent, míg az előző évben még 1,51-en állt.

Legutóbb 2013-ban tapasztalhattunk ilyen alacsony termékenységi arányszámot, amikor hazánkban 1,34-re csökkent ez az érték. Mindenki előtt ismert, hogy egy ország népessége akkor tartható fenn, ha a teljes termékenységi arányszám eléri a 2,1-es szintet. Jelenlegi helyzetünkből nézve, ehhez még jelentős távolságot kell áthidalnunk.