Egy új, forradalmi genetikai kutatás alapjaiban változtathatja meg a magyar őstörténetről alkotott elképzeléseinket.
Egy új, izgalmas genetikai és régészeti kutatás alapvetően átalakítja a magyar őstörténet eddigi narratíváját: az Aba-nemzetség tagjai, akárcsak az Árpád-ház, a belső-ázsiai hun birodalom örökösei lehettek, ráadásul Szent István családjával is közvetlen rokonságban állhattak. Ez a tudományos áttörés új perspektívát kínál a középkori magyar elit származására és szerepére, ami mélyreható következményekkel járhat a magyar történelem megértésében.
A 2024 őszén a ScienceDirect szakportálon megjelent nemzetközi tudományos publikáció forradalmi változást hoz a magyar történelem megítélésében. A kutatás kimutatta, hogy az Aba-nemzetség és az Árpád-ház tagjai közös belső-ázsiai gyökerekkel rendelkeztek. Ráadásul a tanulmány szerint Aba Sámuel felesége valószínűleg Szent István testvérét jelenti, ami új fényben tűnteti fel a magyar dinasztiák közötti kapcsolatokat - olvasható a Mandiner cikkében.
Ez a rokoni kapcsolat nemcsak dinasztikus szempontból jelentős, hanem meg is magyarázza, hogyan válhatott a királyi udvar egyik legfontosabb szereplője az ország harmadik uralkodójává. A kutatás Neparáczki Endre genetikus és Makoldi Miklós régész vezetésével zajlott, akik a Mandinernek nyilatkozva arról is beszéltek: az Abák nem "megtévedt" pogány főurak voltak, hanem hídszerepet töltöttek be a keresztény államalapítás és a hun-magyar hagyomány között.
A történeti és genetikai feltárások központja az abasári apátság volt, ahol a tudósok egykori rangos temetkezéseket találtak. A sírok lakói ugyanannak a családnak a tagjai voltak, sőt, genetikai kapcsolatban állnak a Báthory családdal és Frangepán Beatrixszal is. A férfiági haplocsoport alapján a kutatók belső-ázsiai - pontosabban a hun (Hsziongnu) birodalomból származó - eredetet valószínűsítenek, ami egybevág az Árpád-házi királyok genetikai profiljával. Mindez azt jelenti: nemcsak a honfoglalás idején, de már jóval korábban is szoros kapcsolatok lehettek a két nagyhatalmú dinasztia között.
A kutatás Anonymus Gesta Hungarorum-ában szereplő adatokkal is meglepő összhangot mutat. A történeti források szerint az Aba-nemzetség ősei Ed és Edömén "kun" származásúak voltak, de a genetikai eredmények szerint ez a kifejezés valójában a korai, közép-ázsiai "Qun" vagy hun eredetű népcsoportokra utalhat. Az Aba nemzetség a honfoglalás során jelentős birtokokat kapott az Alföldtől a Mátráig, központjuk pedig Gyöngyöspata, Abasár és Abaújvár térsége lett - olyan régió, amelyet évszázadokon át az ő kulturális örökségük hatott át. A néprajzi örökséget a palóc kultúra ma is őrzi.
A XX. századi történelemszemlélet sokáig háttérbe szorította Aba Sámuelt és nemzetségét, ám a legújabb tudományos kutatások új fényt derítenek szerepükre. Az Abák nem csupán keresztény államalapítók voltak, hanem jelentős templomalapítók és az egyház elkötelezett támogatóiként is tűntek fel. Az abasári bencés apátság például különleges kapcsolatot ápolt a római pápával, és figyelemre méltó számú pápai bullát kapott, ami a középkori magyar egyházszervezet egyik meghatározó intézményévé tette. Az alapítók emlékét ma is őrizzük, nemcsak a régészeti felfedezések révén, hanem egy újraértelmezett, méltó magyar őstörténeti narratíva keretein belül is, amely mélyebb megértést nyújt múltunk e fontos fejezetéről.
