Valóban, a Fidesz úgy tűnik, hogy egy igazi választási atombombát használ a kampány során?

A kormánypárti politikai képviselők a törvényhozási kötelezettségek mibenlétéről, míg az ellenzéki képviselők a választási rendszer átalakításának drámai következményeiről értekeznek. Két szakértőt kerestünk meg, hogy véleményüket kérjük a választókerületek módosítására vonatkozó javaslatról, valamint annak potenciális hatásairól a politikai tájra.

A Demokratikus Koalíció a választókerületek módosítására irányuló javaslat megjelenése után "választási atombombáról" beszél. A tervezett változtatások következtében Budapesten a választókerületek száma 18-ról 16-ra csökken, míg Pest vármegyében a kerületek száma 12-ről 14-re nőhet. A részletekért kattints ide.

Pék Szabolcs lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy "már a módosítás beadásának körülményei is megérnek néhány mondatot, mivel a szokásos kormánypárti tempót láthatjuk. Éjjel jelent meg a javaslat, amit ma a fideszes többségű Igazságügyi Bizottság át is engedett, így a parlament elé kerül a törvénymódosítás, amit a kétharmados többség érdemi vita nélkül simán meg fog szavazni. Itt azért érdemes megállni egy pillanatra, mivel a választási törvény az egyik legfontosabb törvénye az országnak, mivel nagyban meghatározza, hogy milyen többséget képes szerezni a választásokon győztes párt. Ha arányosabb lenne a rendszer például nem lett volna kétharmados többsége a Fidesz-KDNP-nek a korábbi választásokon. Ebből nem nehéz látni, hogy mennyire fontos törvényről is beszélünk, amit pillanatok alatt akar átszabni a kormánypárt, érdemi társadalmi vita nélkül".

Az Iránytű Intézet szakértője úgy véli, hogy az ellenzék által alkalmazott "atombomba" kifejezés inkább a politikai diskurzus része maradjon a politikai szereplők számára. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a törvénymódosításoknak egy feszített politikai helyzetben jelentős hatásuk lehet.

Pék Szabolcs kifejtette: "Abban egyetérthetünk, hogy a választókerületi határokhoz a törvényi előírások miatt is szükség volt a beavatkozásra, hiszen az elmúlt években jelentős demográfiai változások zajlottak az ország különböző részein. Budapestről sokan a környező településekre költöztek, így a főváros lakossága mára már kevesebb mint 1,7 millióra csökkent. Mindazonáltal nem volt indokolt, hogy Budapesttől elvonjanak 2 parlamenti mandátumot. Figyelemre méltó, hogy például Tolna és Somogy megyékben nem történtek határváltoztatások, bár a népesség alakulása itt ezt indokolta volna. Ezen területeken ugyanis hagyományosan jól szerepel a kormánypárt, míg a fővárosban ez nem mondható el."

A legújabb törvénymódosítás világosan a Fidesz évtizedes politikai stratégiájának részét képezi, amely a választási rendszer átalakítására irányul. Ezen intézkedések célja, hogy a párt saját érdekei szerint formálja a jogi kereteket, így biztosítva a saját pozícióját a politikai palettán.

Az elemző hangsúlyozta, hogy "tavaly a fővárosi választási törvényben történt radikális változtatások készítették elő a jelenlegi helyzetet a Fővárosi Közgyűlésben. Ez azzal járt, hogy egyik politikai oldal sem tudott többséget kialakítani, ami tovább bonyolította Budapest irányítását. Ne felejtsük el, hogy a főváros választásról választásra az ellenzék erős bástyájaként működik; 2022-ben az egyesült ellenzék a 18 budapesti választókerületből 17-et megszerzett, míg 2024-ben az önkormányzati és EP-választáson a fővárosi szavazók kétharmada az ellenzéki pártokra szavazott. Így a két választókerület elvétele egyértelműen rontja az ellenzék lehetőségeit."

Pék Szabolcs jelezte, azt se felejtsük el, hogy nem csak kettővel kevesebb választókerület lesz Budapesten, hanem átrajzolják a megmaradók határait is: "Ennek értelmében az erősen ellenzéki Budapest 5. számú választókerületét, ami a VI. és VII. kerület teljes területét foglalja magába, három részre vágják szét. Ezzel például Erzsébetváros egy része a XV. kerület egy részével lesz azonos választókerületben. Az ilyen választási határokat érintő manipulációkat és önkényes átrajzolásokat nevezi a politikatudományi szakirodalom "gerrymanderingnek"".

Az elemző a Pest vármegyei választókerületek számának kettővel történő növelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a lakosság létszámának alakulása indokolja ezt a lépést. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a területi átszervezés úgy valósul meg, hogy a Tisza irányába elhelyezkedő települések a kormánypárti többségű választókerületekhez kerülnek, így a Fidesz-KDNP számára kedvező helyzetet teremtve. Érdemes emlékezni, hogy 2022-ben a Fidesz-KDNP mind a 12 Pest megyei választókerületet megnyerte. 2026-ra ez a szám akár 14-re is nőhet, miközben Budapesttől két mandátumot elvonhatnak. Ez a módosítás négy mandátum sorsát befolyásolhatja a 199 fős parlamentben, ami különösen fontos lehet egy szoros politikai helyzetben.

Pék Szabolcs gondolatmenetének végén megjegyezte: "Jelenlegi ismereteink alapján a belpolitikai helyzet rendkívül feszített, hiszen a független és megbízható közvélemény-kutatók már egy enyhe TISZA előnyét mutatják. Azonban nagy kérdés, hogy a kormánypártok milyen mértékben terveznek változtatni a választási törvényen. Például, ha a választási küszöböt 5 százalékról 3-ra csökkentik, és bevezetik a határon túli választókerületeket, az jelentősen kedvezne a Fidesz-KDNP-nek. Ezek a javaslatok azonban egyelőre csupán pletykák, és még nem váltak hivatalossá."

Az utóbbi időszak folyamán az Idea Intézet és a Medián közvélemény-kutatásai a Tisza vezetését jelzik, míg a Nézőpont Intézet és a Századvég felmérései szerint a Fidesz továbbra is megőrzi előnyét.

Deák Dániel arra a kérdésünkre, hogy az ellenzéki véleményeknek megfelelően valóban "választási atombombát" jelent-e a választókerületeket érintő módosítási javaslat, kifejtette:

Ez a nyilatkozat arra utal, mintha meglepetésként érte volna a balliberális politikusokat a javaslat, pedig semmi szenzáció, vagy meglepetés nem történt. A választókerületek arányosítása törvényi kötelezettség. Évek óta látható tendencia, hogy csökken Budapest népessége, a legfrissebb adatok szerint körülbelül 1,6 millió a fővárosi lakosság. Ezzel párhuzamosan Pest vármegye lakossága növekszik, az elmúlt bő tíz évben közel 90 ezer fővel emelkedett a létszám. Várhatóan marad is az a tendencia, hogy a fővárosból az agglomerációba költöznek az emberek.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy törvényi kötelezettségként meg kell vizsgálni a választásra jogosultak számának 20 százaléknál nagyobb eltérését, mivel ez szükségessé teheti a választókerületek határainak módosítását. A Nemzeti Választási Iroda már szeptemberben bejelentette, hogy Budapesten két választókerülettel kevesebbre, míg Pest vármegyében két választókerülettel többre van szükség. Ennek következtében a főváros választókerületeinek száma 18-ról 16-ra csökken, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re nő.

"Így a 106 egyéni választókerületben nagyjából azonos számú választópolgár lehet, ezzel mindenki szavazata ugyanannyit ér. A választási iroda már jelezte, hogy Somogy, Tolna és Fejér vármegyében is hasonló módosításra lehet készülni" - hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Az elemző a javaslat benyújtásának körülményeivel kapcsolatos kritikákra reagálva hangsúlyozta: "Fontos kiemelni, hogy a módosító javaslatot az illetékes bizottság már tárgysorozatba vette, így most kezdődik a részletes vita folyamata. A baloldali képviselők úgy kommunikálnak, mintha egy már elfogadott javaslatról lenne szó, és azt sugallják, hogy a Fidesz átszabta volna a választókerületek határait. Valójában a javaslat parlamenti vitán fog átesni, ahol lehetőség lesz észrevételek és módosító javaslatok benyújtására. Jelenleg még a folyamat kezdetén járunk; nem arról van szó, hogy mindez csupán egy éjszaka alatt zajlott volna le."

Deák Dániel véleménye szerint a javaslat elfogadása a politikai tájképre jelentős hatással bírhat. Megfogalmazása szerint "értelemszerűen, a budapesti választókerületek számának csökkenése miatt az ellenzék számára hátrányos helyzet alakulhat ki." Emlékeztetett arra, hogy az előző választások során a Fidesz csupán egyetlen választókerületet nyert meg a fővárosban, Dunai Mónika támogatásával, ráadásul azt is szoros versenyben. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lakosságszám változásainak következtében a törvényhozási kötelezettségek módosítása elkerülhetetlen. A jelenlegi helyzetben egy budapesti szavazat többet ér, hiszen a csökkent választópolgári létszám miatt kevesebb szavazó juttathat több képviselőt az Országgyűlésbe, így ez a rendszer eddig inkább az ellenzék javára torzított. Továbbá, Deák megjegyezte, hogy más településeken, például Szombathelyen is történtek változtatások a választókerületekben, amelyek a baloldal számára kedvezőbb eredményeket hozhattak.