Titkos dokumentum került napvilágra: Magyarország szerepe miatt meghiúsulhat a nagyszabású uniós projekt.
A magyar uniós elnökség egy rendkívüli Coreper II ülést hívott össze, hogy a tagállamok egyezzenek meg egy hivatalos levél elküldéséről, amely Szerbia felkészülését sürgetné a csatlakozási tárgyalások következő szakaszára, ám több ország ellenállásba ütköztek.
A magyar EU-elnökség célja, hogy a tagállamok egységesen támogassák egy hivatalos levél elküldését Szerbiának. Ebben a levélben a következő csatlakozási klaszter, a versenyképesség és inkluzív növekedés (Cluster III) megnyitására kérik fel Belgrádot. A tervezet szerint Szerbia kötelezettséget vállal arra, hogy 2025 végére teljesíti a jogállamisági követelményeket, elfogadja az uniós normáknak megfelelő médiatörvényeket, és...
igyekszik konstruktív kapcsolatot kialakítani a koszovói állammal, minden lépését egyeztetve az EU-val.
Az elképzelés azonban komoly ellenállásba ütközött. Németország, Hollandia, Svédország és a balti államok diplomáciai források szerint nem támogatják a klaszter megnyitását, mivel Szerbia a jogállamiság terén nem tudott előrelépni, és nem hajlandó csatlakozni az EU Oroszország elleni szankcióihoz - írja a Politico.
Ezek az országok úgy vélik, hogy Belgrád nem mutatja a szükséges politikai akaratot a kritikus uniós elvárások teljesítésére.
A magyar elnökség álláspontja szerint azonban a folyamat gyorsítása fontos lenne, különösen a Nyugat-Balkán integrációjának szempontjából. A szakértők szerint ez egy nagyobb geopolitikai stratégia része, amely az EU stabilitásának növelését célozza a térségben, ugyanakkor a tagállamok közötti megosztottság egyértelműen lassíthatja a csatlakozási tárgyalásokat.
Szerbia Európai Uniós csatlakozási folyamata 2012-ben indult, amikor az ország hivatalosan tagjelölt státuszt nyert el. Ezt követően 2014-ben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A tárgyalások során alkalmazott klaszteralapú megközelítés új és rendszerezett módot kínál, amelyben a különböző fejezeteket tematikus csoportokba sorolják, így a folyamat átláthatóbbá válik. Annak ellenére, hogy Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsszereplője az EU számára, számos kihívással kell szembenéznie. A jogállamiság terén tapasztalható problémák, a Koszovóval való kapcsolatok rendezésének késlekedése, valamint a külpolitikai orientációja - különösen az Oroszországhoz való közeledés - komoly akadályokat jelentenek a csatlakozási folyamat előrehaladásában.
