A magyarok történelmi siker küszöbén állnak.

Ahogyan az évek során megszokhattuk, a Center for World University Rankings (CWUR) 2025-ben is nyilvánosságra hozta a Global 2000-es listáját, amely a világ egyetemeit értékeli hét különböző szempont alapján. Sajnos a magyar felsőoktatás képviselete az élvonalban már egy ideje elmarad, azonban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Szegedi Tudományegyetem jelenleg a legközelebb állnak ahhoz, hogy bekerüljenek a rangsor első negyedébe, azaz a legjobb 500 közé – ahol az ELTE korábban, egy évtizeddel ezelőtt, biztos helyet foglalt el. Bár jelenleg összességében nem tudunk kiemelkedőbb teljesítményt felmutatni, bizonyos területeken a magyar egyetemek, legalábbis néhány közülük, figyelemre méltóan jó eredményekkel büszkélkedhetnek.

A Center for World University Rankings (CWUR), amely a globális egyetemek rangsorolásával foglalkozik, nyilvánosságra hozta a 2025-ös évet felölelő listáját a legjobb 2000 intézményről. Az élmezőnyben nem sok újdonságot találunk, és sajnos el kell mondanunk, hogy a magyar egyetemek nem jutottak közel a kiemelt helyezésekhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely már évek óta próbálkozik a top 500-as lista elérésével, hiába tett erőfeszítéseket a fejlődés érdekében, a nagy áttörés elmaradt. Az eredmények tükrében úgy tűnik, hogy a nemzetközi versenyképességhez vezető út még mindig rögös a hazai felsőoktatás számára.

Érdekes megfigyelni, hogy az utóbbi években ugyanazok a magyar felsőoktatási intézmények dominálnak a rangsorokban. Az ELTE mellett a BME, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is rendszeresen képviselik hazánkat, így a vidéki egyetemek is megjelennek a listán. Azonban 2025-re a helyzet megváltozott: már csak hét magyar egyetem tudott helyet kapni, mivel a Central European University (CEU) kiesett a konkurenciából, és nem tudta megőrizni a tavalyi, 1775. helyét.

A CWUR a világ egyetemeinek legnagyobb tudományos rangsorát készítette el, amelyhez összesen 74 millió, eredményekre alapozott adatot elemeztek. A rangsorolás négy fő tényező figyelembevételével történik: az oktatás színvonala (25%), a diplomások foglalkoztathatósága (25%), a karok minősége (10%) és a kutatási teljesítmény (40%). Mindezek alapján minden intézmény egy 0 és 100 közötti pontszámot kap, amely alapján felállítják a rangsort. Az idei évben 21 462 egyetem került értékelésre, és a legjobban teljesítő intézmények felkerültek a Global 2000 listára, amely 94 különböző ország intézményeit tartalmazza.

De nem is húznánk nagyon sokáig az időt, nézzük, hogy mely magyar egyetemek fértek fel a top 2000-be és főleg, hogy milyen mozgások történtek az elmúlt egy évben:

Ha egy picit jobban megvizsgáljuk a helyezéseket, akkor arra kell rájönnünk, hogy az ELTE ugyan javított 36 helyet, hiszen 2024-ben "csak" az 544. volt a listában, viszont előtte évekig tartotta stabilan az 517. helyezést, így igazából egy kis jojó-effektus figyelhető meg, de a nagy áttörés csak nem érkezik meg. Azt pedig ne is említsük, hogy a Covid-járvány előtt szinte bérelt helye volt a legjobb 500-ban, sőt, 2014-ban a 371. helyen tudott zárni, egyedüli magyarként.

A Szegedi Tudományegyetem valóban figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, hiszen a 2024-es rangsorban 115 helyet ugrott előre. Ez különösen figyelemre méltó, tekintve, hogy az előző évek során nem sikerült bejutnia a legjobb hatszáz intézmény közé. Az ilyen mértékű fejlődés igazi elismerés a felsőoktatás területén.

A harmadik intézmény, amely jelentős előrelépést mutatott a rangsorban, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Ez az egyetem szinte 100 helyet ugrott, az 1927. pozícióból a 1835. helyre került. Érdekes megjegyezni, hogy a legjobban és a legrosszabbul teljesítő magyar egyetem között mindössze néhány százalékpontnyi eltérés van (az ELTE 74,4, míg a MATE 66,8 pontot szerzett). Ezzel együtt több mint 1300 egyetem helyezkedik el a két magyar intézmény között, ami jól tükrözi a verseny szorosságát. Az apró különbségek döntöttek a rangsorban, ami a felsőoktatásban rejlő kihívásokra is rávilágít.

Ne feledkezzünk meg a többi magyar versenyző teljesítményéről sem! Bár az elmúlt évben nem sikerült mindenki számára kedvezően alakulni a helyezéseknek, mégis figyelemre méltó, hogy a legjobbak között, a top 2000-ben végeztek. A Semmelweis Egyetem csupán 19 helyet csúszott vissza, a 670. pozícióban zárva 72,9 pontos eredménnyel. A Debreceni Egyetem tizenöt hellyel hátrébb, a 812. helyet foglalta el 71,8 ponttal. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is 15 helyet veszített, így 70,6 ponttal az 1003. helyen végzett. A Pécsi Tudományegyetem szintén hátrált, 31 helyet csúszva vissza, 69,4 ponttal az 1218. pozícióban zárta az évet.

Bár fentebb már említettük, hogy négy tényező alapján rangsorolják a világ egyetemeit, de igazából nem fejtettük ki őket, ráadásul az utolsó pont, a kutatás négy alpontból áll, tehát összesen hétre bővül azon szempontok listája, amely alapján a végső eredmény kialakul. Nézzük ezeket most egyenként, némi kis magyarázattal kiegészítve:

A CWUR Global 2000 lista kiemelkedő helyet foglal el az egyetemek teljesítményének értékelésében, mivel ez az egyetlen rangsor, amely nem támaszkodik felmérésekre vagy egyetemi adatgyűjtésre. E helyett az intézmények oktatási színvonalát, a hallgatók elhelyezkedésének lehetőségeit, az oktatói kar szakmai színvonalát és a kutatási tevékenység mértékét vizsgálja. A rangsor elkészítéséhez hét gondosan kidolgozott teljesítménymutatót alkalmaznak, amelyek négy különböző területre vannak csoportosítva, így biztosítva a legátfogóbb és legmegbízhatóbb egyetemi rangsort.

A Center for World University Rankings (CWUR) vezető tanácsadó szervezet, amely politikai tanácsadást, stratégiai meglátásokat és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a kormányoknak és az egyetemeknek az oktatási és kutatási eredmények javítása érdekében. A CWUR objektivitásáról, átláthatóságáról és következetességéről ismert, hiteles globális egyetemi rangsorokat ad ki, amelyekben a hallgatók, az egyetemi oktatók, az egyetemi adminisztrátorok és a kormányok világszerte megbíznak.

Hogy a cikkünk végén ne maradjon keserű szájíz, érdemes kiemelni néhány figyelemre méltó eredményt, amelyekre a magyar egyetemek joggal lehetnek büszkék. Bár összességében nem sikerült bejutni a top 500-as rangsorba, bizonyos alkategóriákban – azaz specifikus területeken – több hazai intézmény is figyelemre méltó teljesítménnyel dicsekedhet. Egyes tényezők esetében a top 100-as lista elérése is szóba került, ami már sokkal kedvezőbb képet fest.

A kutatási rangsorokban mind a hét egyetemünk sikeresen bekerült a világ kétezer legjobb felsőoktatási intézménye közé. Ezen a listán az ELTE kiemelkedett, hiszen a 555. helyet foglalta el, míg a MATE a magyar intézmények között a 1767. pozícióval végzett az utolsó helyen. A foglalkoztatottság terén csupán egy intézményünk, a BME, tudott bejutni a legjobbak közé, a 1265. helyezéssel, ami sajnos az alsóbb rangsorba sorolja. Azonban a BME oktatási teljesítménye figyelemre méltó, hiszen itt a 174. helyig jutott el.

Az ELTE szintén kiemelkedett két másik területen, hiszen a kar minősége alapján a 245. helyezést érte el, míg az oktatási rangsorban a 187. pozíciót foglalja el. Ezen kívül a Szegedi Tudományegyetem is szerepel a kiemelt intézmények között, hiszen több szegmensen keresztül is megmutatta erejét: az oktatási listán a 228. helyet szerezte meg.

Ezzel a teljesítménnyel az SZTE történelmi mérföldkőhöz érkezett, hiszen hasonló eredményre eddig csupán az Eötvös Loránd Tudományegyetem volt képes, legutóbb 2017-ben, amikor is rendszeresen helyezkedett el a legjobbak között. Azóta a többi magyar felsőoktatási intézménynek csupán ennél alacsonyabb számokat sikerült produkálnia.

Az ELTE friss sajtóközleménye büszkén számolt be legújabb teljesítményéről, amely szerint 2025-re az egyetem 36 helyet javított az előző évhez képest. A globális rangsorban a 508. helyet foglalja el, míg Európában a 196. pozíciót éri el. Ezzel megelőzi olyan neves intézményeket, mint a Potsdami Egyetem (Németország), a Zágrábi Egyetem (Horvátország), a Veronai Egyetem (Olaszország), valamint az École normale supérieure de Lyon (Franciaország). Az ELTE e kiváló teljesítménnyel a világ egyetemeinek felső 2,4 százalékába tartozik, és a CWUR rangsorában 2014 óta megőrzi vezető szerepét Magyarországon.

Az élmezőnyben nem tapasztalható jelentős változás, de érdemes megemlíteni, hogy a Harvard azóta is, mióta 2012-ben elindult a lista, folyamatosan vezeti a rangsort. A dobogó két alsó fokán sem mutatkozik széles spektrumú változatosság: a Stanford és a Massachusetts Institute of Technology (MIT) váltogatták egymás között az ezüst- és bronzérmet. Az utóbbi években azonban az MIT stabilan megőrizte második helyét, így a Stanfordnak csupán a harmadik pozíció jutott.

Mutatjuk az első tíz helyezettet:

Az első hat pozíció változatlan maradt a 2024-es rangsorban, de a hetedik helyen érdekes átrendeződés történt: a Pennsylvaniai Egyetem átvette a Columbia helyét. A Yale továbbra is a kilencedik helyen áll, ám a top 10 legalsó fokán is zajlott egy helycsere, hiszen a Chicagói Egyetem előrelépett, míg a Kaliforniai Egyetem lejjebb csúszott a legjobbak sorában.

A tíz legjobb egyetem nemzetiségi összetétele évek óta változatlan, hiszen a rangsorban nyolc amerikai és csupán két brit intézmény található. Ha kicsit szélesebbre szabjuk a kört, és a legjobb húsz egyetemet vizsgáljuk, akkor sem találunk túl sok meglepetést: az újabb listán mindössze egy brit (University College London), egy japán (University of Tokyo) és egy francia (PSL University) szerepel, míg a többi hét helyezett ismét az Egyesült Államokat képviseli.