Ursula von der Leyen jövője egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, miközben a politikai környezetben fokozódik az elégedetlenség. Az uniós vezetői pozícióval kapcsolatos kérdések és a döntéshozatali folyamatok iránti kritika mind hangosabbá válik. A

Hétfőn vitáznak, csütörtökön pedig szavazni fognak az Európai Parlamentben az Ursula von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról. Az indítványt azután nyújtotta be egy román EP-képviselő és 76 kollégája, hogy szerintük a Pfizergate nyomán kiderült: az Európai Bizottság elnöke az intézményt nem átláthatóan, és más uniós előírásokat megsértve vezeti. Amennyiben az indítványt megszavaznák, abban az esetben Von der Leyen mellett a teljes biztosi kollégiumnak le kellene mondania.

Július 7-én, hétfőn délután öt órakor kezdődik az Európai Parlament képviselőinek vitája az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról. Az indítványt a román szélsőjobboldali AUR EP-képviselője, Gheorghe Piperea kezdeményezte, aki a múlt héten sikeresen összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. Az indítványt 76 másik képviselő, köztük a Mi Hazánk politikai formáció tagja, Borvendég Zsuzsanna is támogatta, és ezt követően terjesztették be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen.

Ahhoz, hogy az indítvány sikeres legyen, ahhoz kettős többségre van szükség az EP-ben: az összes, 720 képviselő legalább felének, valamint a jelenlévők kétharmadának kéne megvonni a bizalmat az Európai Bizottsággal szemben.

Ez jelenleg nem túl valószínű, hiszen az indítványt benyújtó EP-képviselők frakcióinak (jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek, szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája, valamint pár független EP-képviselő) nincs többsége a parlamentben, így egy sikeres szavazáshoz baloldali és liberális képviselők szavazataira is szükség lenne. Azonban Von der Leyen pártcsaládja, a jobbközép Európai Néppárt, valamint az Európai Bizottság elnökét eddig támogató baloldali S&D és a liberális Renew már előre jelezte, nem fogják támogatni az indítványt.

Von der Leyen számára ez az indítvány mindenképpen fájdalmas helyzetet teremt, és jövőjére nézve jelentős hatással bírhat. A hétfői vitát követően a képviselők csütörtök délben név szerint voksolnak az Európai Parlament plenáris ülésén, amely ezúttal Strasbourgban zajlik.

Piperea és 76 képviselőtársa a bizalmatlansági indítványukkal a bizottság leváltása mellett érvelve arra hivatkoznak, hogy az Európai Unió Bírósága májusban már hozott egy döntést Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság ellen a Pfizergate néven elhíresült ügy keretein belül.

Az ítéletében a bíróság megsemmisítette azt a bizottsági határozatot, amire hivatkozva a bizottság megtagadta a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltások kiadását, azaz a bizottságnak nyilvánosságra kellene hoznia, mit írtak egymásnak, miközben az Európai Bizottság és a gyógyszeripari cég épp a koronavírus-vakcinák beszerzéséről tárgyaltak. (Az ügyről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, magáról a bírósági döntésről pedig ebben cikkünkben számoltunk be részletesen).

A benyújtott indítványban úgy fogalmaznak, az Európai Bizottság és a Pfizer között kötötti szerződések tárgyalásáról és megkötéséről - amivel kapcsolatosan az Európai Ügyészség is nyomozást rendelt el -

A szöveg egyediségének érdekében így fogalmaznám át: Az ügy kapcsán komoly aggályok merültek fel a jogszabályok és etikai normák esetleges megsértésével kapcsolatban, továbbá felvetődtek kérdések az uniós pénzügyi források kezelésének szabálytalanságairól is.

A benyújtott indítvány alapján a képviselők úgy vélik, hogy a bíróság ítélete rávilágított arra, hogy az Európai Bizottság megszegte az átláthatóság, a megfelelő ügyintézés és az intézményi elszámoltathatóság alapelveit. Ezen túlmenően komoly fenntartásaik vannak a bizottság pénzügyi ellenőrzésével és az adminisztrációs hiányosságokkal kapcsolatban, különösen figyelembe véve, hogy 35 milliárd euró értékben vásároltak koronavírus-vakcinákat a Pfizertől, amelyek közül 4 milliárd euró értékűt végül soha nem használtak fel.

Ezen túlmenően indítványukat azzal is alátámasztják, hogy további fenntartásaik vannak a bizottsággal kapcsolatban a helyreállítási alap és a SAFE-eszköz kezelésével összefüggésben. Emellett az Ursula von der Leyen által vezetett intézményt azzal is vádolják, hogy jogellenesen beavatkozott más tagállamok választási folyamataiba, konkrétan Romániát és Németországot hozva fel példaként.

Mint fentebb írtuk, nem túl valószínű, hogy az Európai Parlament megvonná a bizalmat az Európai Bizottságtól, hiszen a parlamenti többséget adó Néppárt, S&D és Renew képviselőcsoportok már jelezték, hogy nem fogják azt megszavazni.

Az Európai Parlamentben ugyanis nemcsak a most bizalmatlansági indítványt benyújtó jobb- és szélsőjobboldali képviselőcsoportok elégedetlenek a német elnökkel, hanem a von der Leyen és pártcsaládja, az Európai Néppárt számára parlamenti többséget nyújtó baloldali S&D, a liberális Renew képviselői is.

A szociáldemokraták és a liberálisok eddig támogatták az Európai Bizottság elnökét, a tavalyi EP-választások után nemcsak a második ciklusát, hanem az általa vezetett uniós intézményt is megszavazták. Ugyanakkor nemrég azzal fenyegetőztek, hogy megvonhatják támogatásukat, amennyiben Von der Leyen vissza fogja vonni a zöldrefestés (greenwashing) megállításáról szóló javaslatát.

Bár a jelenlegi bizalmatlansági indítvány kapcsán kifejezték, hogy annak megszavazását nem tervezik, a helyzet mégis aggasztó lehet az Európai Bizottság elnöke számára. Az S&D és a Renew frakciók elégedetlensége miatt a jövőben elképzelhető, hogy az elnök pozíciója meginoghat, hiszen a parlamenti támogatottsága csökkenhet.

Az Európai Unió történetében eddig kilenc alkalommal került sor bizalmatlansági indítványok benyújtására a bizottság ellen, legutóbb 2014-ben. Érdekes módon azonban egyik indítvány sem bizonyult sikeresnek. 1999-ben, az akkori bizottság-elnök, Jacques Santer, aki Luxemburgot képviselte, a szavazás előtt lemondott, így nem a parlament döntése révén vesztette el a bizalmat.

A plenáris ülések nem csupán az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány körüli vitákra összpontosítanak, hiszen a jelenlegi napirenden számos más lényeges téma is megtalálható, amelyek szintén jelentős hatással bírnak a közpolitikai diskurzusra.

Kedden Mette Frideriksen, Dánia miniszterelnöke, bemutatja elnöki programját a parlamentnek, hiszen július 1-jétől Dánia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ugyanezen a napon az Európai Parlament képviselői is vitát folytatnak az EU és Kína közötti júliusi csúcs eseményeiről, amelyen az Európai Bizottság és az EU Tanácsa is részt vesz. Kína témája azonban nem merül ki ennyiben, hiszen a napirend másik pontjában a kritikus nyersanyagok, különösképpen a ritkaföldfémek, kivitelét érintő kínai korlátozások kezeléséről is eszmecserére kerül sor.

A magyar kormány által betiltani kívánt budapesti Pride rendezvény körüli viták már kétszer is terítékre kerültek az Európai Parlamentben: először április 2-án, majd május 18-án. Most, a rendezvény kapcsán, az EP-képviselők szerdán délután azt vizsgálják, hogy szükség van-e uniós szintű jogszabályra a megkülönböztetés ellen, valamint az alapvető jogok védelmének megerősítésére a jobboldali támadásokkal szemben. A végül Budapestre szervezett Büszkeség Menetén összesen 70 EP-képviselő vett részt, köztük a szocialista S&D, a liberális Renew, az ökobaloldali Zöldek és a szélsőbaloldali Baloldal tagjai. Az Európai Néppárt képviseletében pedig csupán két képviselő érkezett a fővárosba június 28-án.

A plenáris ülésen emellett eszmecserét folytatnak a 2027-től életbe lépő többéves pénzügyi keretről, amely az uniós költségvetés hivatalos elnevezése. Továbbá szó lesz a 2027 utáni közös agrárpolitikáról, a kohéziós alapokkal kapcsolatos kérdésekről, a június 26-i EU-csúcs megállapításairól, valamint az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi tárgyalások alakulásáról.

A csütörtöki napon, 9-én, fontos esemény vár ránk, hiszen ekkor ér véget a Donald Trump által bejelentett vámtarifák felfüggesztésének időszaka. Az amerikai elnök ígérete értelmében az Európai Uniónak addigra kellene elérnie egy új kereskedelmi egyezséget az Egyesült Államokkal, amelynek vezetését ő irányítja.