Valószínűleg szombaton fog eldőlni a dél-koreai elnök jövője.
A szükségállapotot hirdető majd visszavonó Jun Szogjol elmozdítására nyújtottak be indítványt a szöuli parlamentben, mert az ellenzéki képviselők szerint az államfő súlyosan megsértette az alkotmányt a hadiállapot kihirdetésével. Közben lemondott az ország védelmi minisztere.
A dél-koreai ellenzék álláspontja szerint az államfő kedd este hirdetett szükségállapota mögött az a szándék húzódik, hogy elkerülje a családja ellen folyó nyomozás következményeit. Az elnök leváltására irányuló indítványban hangsúlyozzák, hogy a lépéshez nem álltak fenn azok a körülmények, mint például háborús állapot, fegyveres lázadás vagy jelentős országos válság, amelyek az alkotmány értelmében indokolták volna az elnöki döntést.
A BBC értesülései szerint a csütörtökön benyújtott javaslatról várhatóan szombat este tartanak szavazást.
Az alkotmányos előírások értelmében az elnök vádeljárásához és leváltásához 200 parlamenti szavazat szükséges. Jelenleg azonban az ellenzék csupán 192 képviselővel van jelen, ami azt jelenti, hogy a döntéshez kormányoldali képviselők támogatását is be kell vonni.
Dél-Korea védelmi minisztere bejelentette lemondását, és kifejezte sajnálatát amiatt, hogy részt vett a szükségállapot kihirdetéséről szóló döntés előkészítésében.
Az elnök a szükségállapot bevezetését azzal magyarázta, hogy meg akarja óvni az ország liberális demokráciájának alapjait. Azonban a képviselők, hosszú küzdelem árán, végül bejutottak a parlament falai közé, ahol egyöntetűen döntöttek arról, hogy az elnök azonnal vonja vissza a szükségállapotot. Így ez a különleges intézkedés mindössze néhány órán keresztül volt hatályban.
Az elnök korábban többször jelezte aggodalmait, hogy az ország közéletét, de különösen a közösségi médiát ellepték az északi ügynökök, és emiatt a demokrácia közvetlen veszéllyel néz szembe.
A 'koreai Trumpként' is emlegetett államfő kormányzása alatt, amely két és fél évig tartott, rendkívül határozott lépéseket tett a kínai és észak-koreai befolyás elleni védekezés érdekében.
Kétségtelen, hogy az északi szomszéd rakéta- és nukleáris programjának folyamatos fejlődése, valamint a Déllel szembeni provokatív lépései állandó fenyegetést jelentenek Szöul számára. A főváros mindössze 30 kilométerre található a demilitarizált zónától, ami rendkívül kényes helyzetet teremt a katonai védelme szempontjából, hiszen így a város sebezhetősége jelentősen megnő.
A keddi tömegmegmozdulások egyik legszembetűnőbb jellegzetessége az volt, hogy a résztvevők túlnyomó részét a fiatalok adták. Számos fiatal dél-koreai számára Jun elnök rövid ideig tartó hadiállapota jelentette az első komoly politikai zűrzavart, amelyet átéltek, míg az idősebb generációk tagjai élénken emlékeznek a korábbi eseményekre.
Az ország 1948-as megalapítása óta számos elnök hirdetett katonai szükségállapotot. Azóta mintegy harminc kisebb-nagyobb katonai beavatkozás zajlott az országban, mire elérkezett az alkotmányos stabilitás korszaka, melyet tegnap átmenetileg megzavart a jelenlegi elnök homályos hatalmi lépése.
