Vajon véget ért a magyar bérrobbanás? A fizikai és szellemi munkavállalók egyaránt nehéz helyzetbe kerültek.

Az idei első negyedév során a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére elérte a 2 250 forintot, ami a Trenkwalder által elemzett, közel 7 ezer fő béradata alapján megállapított érték. Ez a szám 9,1 százalékos növekedést mutat az előző év azonos időszakában mért 2 061 forinthoz képest. A magasabb bérkategóriákban azonban a bérnövekedés üteme mérsékeltebb volt: a Moore Hungary, amely több mint 60 nemzetközi háttérrel rendelkező hazai vállalatot képvisel, körülbelül 500 középvezető esetében 2024 első negyedévéhez viszonyítva 7,4 százalékos bérnövekedést rögzített.

A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy 2025 első hónapjaiban a régiók többségében már jóval 2000 forint felett alakul az átlagos fizikai órabér:

"Bár az első negyedévben tapasztalt 9 százalékos éves bérnövekedési ütem elmarad az előző évet jellemző 14 százalékos mértéktől, a fizikai munkavállalók még így is mintegy 4 százalék körüli reálbéremelkedéssel számolhatnak - mondta Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. - Természetesen az alacsonyabb átlagos emelési ráta kevésbé találkozik a munkavállalók ennél magasabb, a korábbi időszakokban tapasztalt szintekhez igazodó elvárásaihoz, de a cégek többsége jelenleg nem is nagyon képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat.

Emiatt éves szinten is arra lehet számítani, hogy az éves átlagos béremelés százalékos üteme egyszámjegyű marad.

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta Hamrák Viktor.

A Moore Hungary ez idő alatt több mint 60 nemzetközi vállalat hazai leányvállalatánál dolgozó, közel 500 középvezető béradatait elemezte. Azok az alkalmazottak, akik havi bruttó bérük 800 ezer és 1,2 millió forint között mozog, 2025 első negyedévében átlagosan 7,4%-os béremelkedést tapasztaltak az előző év hasonló időszakához képest.

Bár a szellemi középvezetők béremelése néhány százalékkal elmaradt a fizikai dolgozókétól, a reálbérek szempontjából náluk is tapasztalható volt egy kisfokú növekedés.

„Egyelőre nem látunk arra utaló jeleket, hogy az elégedetlenség növekedése miatt jelentősen megugrana a fluktuáció” – részletezte Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. „A jelenlegi kilépési arány 2,4 százalék körüli, ami még mindig a hosszú távú átlag alatt helyezkedik el.”

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontok (BSC-k) középvezetői esetében a fenti szellemi foglalkozású középvezetői átlagtól is kissé elmaradó, 6,9 százalékos béremelést hajtottak végre az elmúlt év során a Moore Hungary adatai szerint. Jól mutatja a BSC-szektor munkaerőpiaci vonzerejét, hogy a visszafogott béremelések ellenére az érintett cégek általában bővíteni tudták létszámukat: egy év alatt a belépési forgalom az eleve magas 8,4 százalékról 10,5 százalékra növekedett, miközben a kilépők aránya nem érte el a 2 százalékos mértéket sem.