A világ egyik legfontosabb élőlényének sorsa forog kockán.
Egy friss kutatás alapján a városi környezetben fellelhető vadvirágok képesek mérgező fémeket felszívni a talajból, amelyeket később a beporzókra háríthatnak. Ez a jelenség komoly fenyegetést jelenthet a beporzók egészségére és túlélésére - számolt be róla a The Guardian.
A Cambridge-i Egyetem tudósai felfedezték, hogy bizonyos elterjedt növények, például a fehér here és a szulák, amelyek kulcsszerepet játszanak a városi beporzók táplálkozásában, képesek felhalmozni olyan mérgező nehézfémeket, mint az arzén, kadmium, króm és ólom a szennyezett talajból.
Korábbi kutatások rámutattak arra, hogy e fémek negatívan befolyásolják a méhek és egyéb beporzók egészségi állapotát, akik a szennyezett nektárt fogyasztják.
Ez a jelenség a népesség csökkenéséhez és végső soron a fajok eltűnéséhez vezet.
Még a nektárban lévő alacsony fémszint is akadályozhatja a méhek tanulási és memóriaképességeit, ami rontja táplálékgyűjtő képességüket.
A szennyezett talajok általában olyan helyeken fordulnak elő, ahol korábban ipari létesítmények vagy épületek működtek, és ezek a helyek sok esetben káros anyagokkal szennyezték a földet. A kutatók most arra hívják fel a figyelmet, hogy először a városi területek szennyeződését vizsgálják meg, és amennyiben szükséges, végezzenek el tisztítási munkálatokat, mielőtt vadvirágok ültetésébe fognának.
Az Ecology and Evolution című szaklapban publikált kutatás a történelmi Cleveland városában zajlott, amely hajdanán a vas- és acélipar, valamint az olajfinomítás és autógyártás fellegvára volt. Ezek az iparágak mind hozzájárulhatnak a talaj szennyezéséhez, különösen a nyomfémek jelenlétével, amelyek komoly környezeti és egészségügyi problémákat okozhatnak.
A kutatók különböző, a városban található, magától megtelepedett virágos növényekből vontak ki és teszteltek nektárt, amelyek népszerűek a beporzók körében. Az ólmot következetesen a legmagasabb koncentrációban találták, de a növényfajok különböző mennyiségű és típusú fémeket halmoztak fel. A kék virágú mezei katáng (Cichorium intybus) halmozta fel a legnagyobb összfém-koncentrációt, ezt követte a fehér here (Trifolium repens), a vadmurok (Daucus carota) és a szulák (Convolvulus arvensis).
A városok világszerte egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a talajok fémszennyezettsége miatt, amely általában arányosan nő a városok életkorával. A kutatók azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez nem ok arra, hogy az emberek lemondjanak a méhek számára létfontosságú vadvirágok ültetéséről. Sarah Scott, a Cambridge-i Egyetem Zoológiai Tanszékének munkatársa és a kutatás egyik szerzője hangsúlyozta: "Elengedhetetlen, hogy a vadvirágok táplálékot biztosítsanak a méheknek, és az eredményeink nem szabad, hogy bárkit is eltántorítsanak a városi környezetben való vadvirág-ültetéstől."
Bízunk benne, hogy ez a kutatás ráirányítja a figyelmet arra, mennyire lényeges a talaj állapota a méhek jólléte szempontjából.
Mielőtt vadvirágokkal díszítenénk városi környezetünket, hogy vonzóbbá tegyük azt a méhek és más beporzók számára, elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjük a terület múltját, valamint a talaj állapotát. Érdemes először tájékozódni arról, hogy elérhetők-e helyi talajvizsgálati és tisztítási szolgáltatások, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a növények egészségesen fejlődhetnek.
