Üzenet érkezett Orbán Viktor belső köréből: sürgősen foglalkozni kell a cigány közösségek foglalkoztatásával kapcsolatos problémákkal, mert a halogatás már nem opció.

Jelenleg több százezer inaktív ember van a munkaerőpiacon, köztük kisgyermekes szülők, idősek, megváltozott munkaképességűek és hátrányos helyzetűek, akiknek nehézséget okoz a munka világához való kapcsolódás. Eközben a cégek egyre hevesebben versenyeznek a szakképzett munkavállalókért. A helyzet megoldásához a rugalmas foglalkoztatási formák széleskörű elterjesztése, célzott képzések, mentorálás és a digitális készségek fejlesztése nyújthat segítséget. Külön figyelmet érdemel a roma közösség foglalkoztatása, ahol kiemelten fontos a helyi, tartós támogatás és az integrációt elősegítő programok megvalósítása – ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is hangsúlyozta egyik nyilatkozatában. Mindeközben a piaci hírek alapján a vállalatok leépítésekbe kezdenek, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Bár a legfrissebb adatok szerint csökkenés tapasztalható - több mint 30 ezerrel kevesebb munkavállaló van, mint az előző évben -, egy dolog biztos: miközben a vállalatok sürgősen keresik a szakképzett munkaerőt, Magyarországon számos ember, több százezer fő, nem aktívan részesül a munkaerőpiac lehetőségeiből. Ők az "inaktív" csoporthoz tartoznak: kisgyermekes szülők, idősek, fiatalok, megváltozott munkaképességűek és hátrányos helyzetűek, akik gyakran nem azért hagyják ki a munkavállalást, mert nem szeretnének, hanem mert a rendszerszintű megoldások nem támogatják őket.

De miként integrálhatjuk őket a gazdaság dinamizmusába? Ahogy a gazdaság ismét fellendülő pályára kíván lépni, úgy ez a kérdés az elkövetkező évek egyik legfontosabb kihívása lehet. Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője hangsúlyozza, hogy szemléletváltásra van szükség - mind a vállalati, mind az állami szektorban. Itt az idő, hogy új perspektívából vizsgáljuk meg a foglalkoztatás jelenlegi működését, és keressük meg azokat a módszereket, amelyek révén jobban alkalmazkodhatnánk a való élet kihívásaihoz.

Munkaerőhiány? Van, aki dolgozna - csak máshogyan

"Az első lépés az, hogy tudomásul vegyük: nem mindenki képes vagy akar hagyományos, irodai keretek között dolgozni. És ez teljesen rendben van" - mondja Göltl Viktor. Véleménye szerint azok számára, akik például kisgyereket nevelnek, idősebbek, vagy egészségügyi okok miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka, a rugalmas munkaidő-beosztás vagy akár a négynapos munkahét valós lehetőségeket kínálhatna. Jelenleg azonban ezek a munkamodellek még mindig inkább kivételnek számítanak, mintsem általánosnak.

"A magyar munkaerőpiac még mindig túlságosan merev. Pedig pont a rugalmasság lenne az, ami az inaktívakat visszahozhatná a rendszerbe." A WHC ezért támogat minden olyan céges és állami kezdeményezést, ami ezeket az "atipikus" foglalkoztatási formákat terjeszti. De ez önmagában nem elég: az ügyvezető szerint a vállalatokat gazdasági ösztönzőkkel is segíteni kell, hogy valóban nyitottá váljanak ezekre a megoldásokra.

A munkavégzés rugalmassága mellett egy másik alapvető tényező is kiemelkedő szerepet játszik: a képzettség, különösen a digitális kompetenciák. "A mai világban az iskolai végzettség önmagában már nem elegendő. Azok, akik nem tudják hatékonyan használni a digitális eszközöket, gyorsan kiszorulnak a munkaerőpiacról." Éppen ezért elengedhetetlen a célzott képzések támogatása, amelyek nem csupán a szakmai képesítéseket célozzák meg, hanem az alapvető digitális tudás fejlesztését is. Továbbá, javasolt mentorprogramok bevezetése is, amelyek segítséget nyújtanak azoknak, akik hosszabb szünet után szeretnének visszatérni a munka világába.

A magyar gazdaság egyik legnagyobb kihívása napjainkban a munkaerőhiány, amelyről Göltl is beszél. Szerinte ez világosan jelzi, hogy a jelenlegi rendszer hatékonysága megkérdőjelezhető. "Miközben a vállalatoknak nehézségeik adódnak az elegendő munkaerő megtalálásában, több százezer felnőtt várakozik, akik szívesen dolgoznának – ha lenne rá lehetőségük." Az inaktív csoportok aktiválása tehát nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú. A rugalmas foglalkoztatás, a képzési lehetőségek és a mentorálás mellett Göltl három további területet emel ki, amelyek hozzájárulhatnak a helyzet javításához:

Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője az Indexnek elmondta, hogy az inaktív rétegek munkaerőpiacra való bevonásának egyik fő tényezője az atipikus foglalkoztatási formák előtérbe helyezése. Ilyenek például a részmunkaidős foglalkoztatás, a távmunka, a rugalmas munkaidő és a négynapos munkahét. Ezek a megoldások különösen jól illeszkednek olyan csoportok élethelyzetéhez, mint a kisgyermekes szülők, idősek, diákok vagy megváltozott munkaképességűek.

Roma foglalkoztatás: elengedhetetlen, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül!

Februárban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, a Kormányinfón az Index kérdéseire válaszolva kiemelte, hogy szerinte a kormány legjelentősebb eredménye a cigány közösség foglalkoztatásának javítása 2010 óta. Kifejtette, hogy ha összehasonlítjuk az akkori és a mostani statisztikai adatokat, egy országos trendet látunk, amely két eltérő valóságot tükröz: "a cigány férfiak jelentős része aktívan dolgozik, és a cigány nőknek is több mint a fele foglalkoztatott" - mondta.

Szintén a kancelláriaminiszter mondta május derekán egy konferencián, hogy a munkaerőhiány és a roma közösség integrációja továbbra is komoly feladat. Gulyás Gergely számítása szerint 2010-ben még alig minden tizedik roma embernek volt munkája, ma már több mint 48 százalékuk foglalkoztatott.

Amikor a roma közösség munkaerőpiaci helyzetéről érdeklődünk, Göltl nyíltan osztotta meg gondolatait. Bár - ahogyan hangsúlyozza - pontos statisztikai adatok nincsenek arra vonatkozóan, hány inaktív roma állampolgár él jelenleg Magyarországon, a becslések szerint ez a szám akár 300 ezerre is rúghat. "Ez a csoport rendkívül sokszínű, de közös jellemzőjük, hogy sokan hátrányos helyzetű térségekben élnek, alacsony iskolai végzettséggel, és korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek. Ez kétségkívül célzott támogatást igényel."

Göltl véleménye szerint a megoldás kulcsa hasonlóképpen áll más inaktív csoportokhoz: szükség van képzésekre, mentorálási lehetőségekre, a mobilitás ösztönzésére, és elengedhetetlen a regionális munkahelyteremtés, különösen a kisebb falvak és elszigetelt területek esetében. Szerinte a vállalatok felelőssége nem csupán a jogszabályok betartására terjed ki. "Mi abban hiszünk, hogy a munka nem csupán gazdasági szempontból fontos, hanem társadalmi dimenzióval is bír. Aki ma támogatást kap, holnap talán ő maga is segíthet másoknak, hogy újra talpra álljanak."

A kormány bejelentette, hogy a foglalkoztatottság szintje rekordmagasra emelkedett, ezzel teljes mértékben kihasználva a munkaerőpiac potenciálját.

Göltl Viktor véleménye szerint több százezer ember visszaintegrálása a munka világába reális cél lehet, ha a megfelelő körülményeket biztosítjuk számukra. Czomba Sándor, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét kifejezetten pozitívan értékeli. "Jelenleg szinte teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk" - nyilatkozta az Indexnek, kiemelve, hogy a kormány célja az, hogy "aki rendelkezik a szükséges tudással és motivációval, az el tudjon helyezkedni". Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek alapfeltétele a meglévő munkahelyek megóvása, nem a nagy léptékű külföldi munkaerő behozatala.

Az államtitkár kiemeli, hogy a vendégmunkások alkalmazása szigorú keretek között lehetséges, azonban ez kizárólag abban az esetben történhet meg, ha nem áll rendelkezésre magyar munkavállaló. A cél továbbra is az, hogy a "hazai tartalékok aktív bevonásával" pótolják a hiányzó munkaerőt. A politikai vezető rámutatott, hogy jelenleg 1,3 millió munkavállalási korú, 15-64 éves inaktív személy található, akik rendkívül sokszínű csoportot alkotnak: több mint a felük a fiatalabb, 15-24 éves korosztályba tartozik, tehát jórészt diákok. Ezen kívül a nők dominálnak a csoportban, arányuk eléri a 60 százalékot, ami részben demográfiai okoknak, részben pedig a Nők 40 programnak tulajdonítható. Továbbá, 314 ezer ember részesül nyugdíjban vagy másféle ellátásban.

A foglalkoztatáspolitikai aspektusból nézve a 110 ezer ember kiemelkedő szerepet játszik, hiszen bár inaktívak, mégis aktívan keresnek munkalehetőségeket - ők képezik a munkaerőpiac rejtett tartalékának "gerincét". Területi eloszlásukat vizsgálva megállapítható, hogy a legnagyobb számú inaktív a fővárosban és Pest megyében található, összesen körülbelül 400 ezer fővel, míg a legkevesebb inaktív a dél-dunántúli térségben él, ahol mindössze 120 ezer főt számlálhatunk. A "hadra fogható" potenciális munkavállalók is zömmel a központi régióban találhatók, míg Közép-Dunántúlon a számuk a legcsekélyebb. Czomba véleménye szerint a kormány többféle intézkedéssel próbálja mozgósítani ezeket a munkaerőpiaci tartalékokat:

Az államtitkár kiemelte, hogy az utóbbi évek tapasztalatai alapján a közfoglalkoztatottak jelentős része, különösen a fiatalabb generáció, idővel sikeresen be tud illeszkedni a versenyszférába.

Itt nincsenek helye sablonos megoldásoknak.

Most fókuszáljunk a romák integrációjára. A roma közösség ügyének megoldása valóban kiemelt figyelmet érdemel, és ebben Göltl és Czomba véleménye is összhangban van. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a roma munkavállalók helyzete különös figyelmet igényel, hiszen gyakran többféle hátrányos körülménnyel küzdenek: alacsony iskolai végzettséggel, elszigetelt lakóhelyekkel és strukturális diszkriminációval szembesülnek.

"A roma integráció nemcsak munkaerőpiaci kérdés, hanem társadalmi igazságossági és esélyegyenlőségi feladat is" - fogalmazott Czomba Sándor.

A Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért felelős államtitkársága is aktívan részt vesz ezeknek a céloknak a megvalósításában. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár hangsúlyozta:

A roma közösségek munkaerő-piaci integrációja különleges figyelmet igényel, mivel számos, egymással összefonódó strukturális, társadalmi és egyéni kihívás nehezíti a beilleszkedést. E problémák messze túlmutatnak a hagyományos munkaerőpiaci eszközök keretein, ezért elengedhetetlenek az alternatív, komplex megoldások. Véleményem szerint a roma integráció nem csupán egy munkaerő-piaci kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség szempontjából is kulcsfontosságú feladat. A siker titka abban rejlik, hogy az egyén, a közösség és a munkaadók együttműködése révén támogassuk egymást, továbbá, hogy a programok hosszú távon, helyben gyökerezve valósuljanak meg.

Bár a vállalati és a kormányzati perspektívák gyakran eltérnek egymástól, jelenleg egy fontos területen, a foglalkoztatás kérdésében, közös nevezőre jutottak: a munkaerő-tartalékok kiaknázása elengedhetetlen a gazdaság fenntartható fejlődése szempontjából. Göltl Viktor véleménye szerint a megoldás kulcsa a rugalmas munkakörnyezet kialakítása, a digitális készségek fejlesztése, valamint az emberközpontú HR-gyakorlatok alkalmazása.

Czomba Sándor véleménye szerint a szabályozott migráció helyett a hangsúlyt a magyar állampolgárok aktivizálására kell helyezni. Ehhez támogatások, képzések, programok és helyi innovációk révén kell ösztönözni a közösségeket. Mindannyian egy sokszínű munkaerőpiac fontosságában hisznek, ahol nem csupán az a lényeg, hányan lépnek be a munka világába, hanem az is, hogy milyen körülmények között, milyen módon és hol teszik ezt.