Ez egy valódi válságot tükröz, mivel az Orbán-kormány a diktatórikus módszereket alkalmazza még a szociális és gyermekvédelmi kérdések egyeztetése során is.
Katasztrófaként írta le a hétfői Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum ülését a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke. Meleg Sándor lapunknak kifejtette, hogy a másfél órás megbeszélésből egy óra csupán azzal telt, hogy a kormány képviseletében megjelent Zsilinszky László helyettes államtitkártól mindenki a saját temperamentumának megfelelően próbált konkrét információkat kiszedni.
A bérrendezés volt a középpontban, amire mind a munkáltatók, mind a munkavállalók kíváncsiak voltak, de a kormány képviselője sajnos csupán általános megállapításokat tett, konkrétumok nélkül. Meleg Sándor hangsúlyozta, hogy a munkavállalói oldal az utóbbi két év során számos jól kidolgozott bérfejlesztési javaslatot terjesztett elő. Idén pedig az államtitkárság több szervezettel is leült tárgyalni a bérügyekről, ami remélhetőleg új lehetőségeket teremt a párbeszédben.
Elegük van az Orbán-kormány folyamatos ígéreteiből, ezért a szociális ágazat együttes demonstrációra készül.
A kormányzati oldal eddig egyetlen érdemi válaszra sem volt képes. A helyettes államtitkár nyilatkozata szerint, ha megszületnek a döntések, akkor arról tájékoztatni fogják az érintetteket. Emlegetett ugyanakkor jelentős béremeléseket, mint például tíz és húsz százalékos növekedést, de a konkrét részletekről - hogy ezek mihez képest, mikor, milyen módon és forrásból valósulnak meg - nem tudott információt adni. Kiemelte, hogy az Országgyűlés június 17-én fogadta el a következő évi költségvetést, amely a kormány szerint a bérfejlesztés forrásait is magában foglalja, ám ezek forrásait senki más nem találja. Október végére sem áll rendelkezésre információ a 2026. évi minimálbérrel, a bérminimum kérdésével vagy az ágazati bérhelyzettel kapcsolatos tervekről.
Megint elmaradt a szociális szféra figyelembevétele, a 2026-os költségvetési tervezetben egyáltalán nem található béremelésre utaló jel.
Meleg Sándor hangsúlyozta, hogy noha konkrét tervekkel nem rendelkeznek, a fogyatékos ellátást képviselő szervezetek már katasztrófahelyzetet emlegetnek az ágazatban. Az ellátórendszer működéséhez elengedhetetlen szakmai tudással bíró diplomás szakemberek — szociális munkások, pedagógusok és gyógypedagógusok — elhagyják a pályát, mivel máshol sokkal magasabb fizetésekért találhatnak munkát. Jelenleg szinte senki sem marad, aki a szakma érdekeit képviselné. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb statisztikái azt mutatják, hogy a szociális ágazatban dolgozók jövedelme jelentősen elmarad az országos átlagtól, amely 683 382 forint, hiszen a szociális szektorban csupán a bruttó 526 043 forintos átlagbér érvényesül, ami az összeg 77 százalékát jelenti.
A kormány ígérete szerint az idén 17 milliárd forintot kapnak az állami szociális intézmények, azonban Meleg Sándor szerint, noha már október végén járunk, továbbra sincs világos információ arról, hogy mikor és milyen célra kívánja felhasználni ezt az összeget az Orbán-kormány.
Az eddig megismert információk szerint hétmilliárd forintot étkezésekre és egyéb beszerzésekre lehet fordítani, de a pontos időpont még mindig homályos. A további tízmilliárd sorsa azonban teljesen bizonytalan, elképzelhető, hogy az bérköltségekre vagy infrastruktúra-fejlesztésekre kerül felhasználásra. A kormányzat csupán annyit tudott ígérni, hogy amint megszületik a forrásokkal kapcsolatos döntés, újra összehívják a SzÁF ülését. Ez azt jelenti, hogy az érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezeteket utólag tájékoztatják arról, ami a szakmai körök nélkül, a fejük felett dőlt el - mondta Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége társelnöke egy videóüzenetben. Hozzátette, hogy az ülés méltatlan volt az érdekegyeztetés szempontjából, és a kormány a diktatórikus eszközök alkalmazásával irányít.
