A kormány jelentős átalakításokra készül, a miniszter pedig megosztotta az első részleteket.

Navracsics Tibor kedd délelőtt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában megtartotta éves beszámolóját. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter többek között elárulta, a kormánytól arra kapott mandátumot, hogy az önkormányzati rendszer felülvizsgálatával kapcsolatban tárgyalásokat kezdjen.

Navracsics Tibor beszámolójának elején hangsúlyozta: "A területi közigazgatás terén a 2010 óta folyamatosan kiépített intézményrendszer keretein belül dolgozunk, és ebben lényeges változások nem történtek." A miniszter véleménye szerint a struktúra működését a stabilitás határozza meg, ugyanakkor új kihívások is megjelentek. A legfontosabb változás, hogy 2024-től a Katasztrófavédelem egy része átkerül a Belügyminisztériumtól a vármegyei kormányhivatalokhoz.

A területi államigazgatás, közigazgatás és az önkormányzatok azzal, hogy egy minisztériumhoz tartoznak, az eddigieknél sokkal jobb lehetőséget kaptak arra, hogy ne ellenfélként definiálják egymást, hanem partnerségben működjenek

Navracsics Tibor kihangsúlyozta, hogy az idén három új kormányablak nyílt meg, és emellett számos további igény is felmerült.

A tárcavezető kifejtette, hogy amikor átvették a területi közigazgatást és az önkormányzatok irányítását, szembesültek azzal a valósággal, hogy mindkét területen jelentős elégedetlenség tapasztalható. Sokan jelezték, hogy a kormánytisztviselők átlagkeresete nem éri el a vármegyei átlagot, ami aggasztó helyzetet teremtett. Hasonló problémák merültek fel az önkormányzati szektorban is, különös figyelmet fordítva a köztisztviselői bérek alacsony szintjére.

Feladatuknak tartották, hogy megkezdjék a fizetések rendezését, az önkormányzati dolgozók két ütemben 15 százalékos béremelést kaptak, kapnak. A kormánytisztviselőknél szeptember elsejétől van emelés, és minden remény megvan arra, hogy január elsejétől tovább tudjanak lépni 15 százalékkal. Navracsics Tibor leszögezte, hogy

A polgármesteri juttatásoknál a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében olyan bérstruktúrát vezettek be, amely az országgyűlési képviselők fizetéséhez hasonlít. Ezen új rendszer keretében arányszámokat határoztak meg a különböző településtípusok szempontjából.

Navracsics Tibor a helyi identitás megőrzését célzó törvény kapcsán elmondta, hogy a polgármesterek fogalmazták meg aggályaikat az urbanizációs folyamatok negatív következményeivel kapcsolatban. Különösen a települések közszolgáltatásainak, infrastruktúrájának és önazonosságának védelme állt a középpontban, mivel a túlzott mértékű beköltözés veszélyeztetheti a hagyományos települési struktúrákat és közösségi értékeket.

A törvény értelmében a helyi közösségeknek és önkormányzatoknak nyújtanak lehetőséget arra, hogy döntsön a betelepülés szabályozásáról. Három fő eszközt határoztak meg, amelyek segítségével ezt megvalósíthatják: az elővásárlási jog, a lakcímlétesítés feltételekhez kötése vagy annak tilalma, valamint a betelepülési illeték bevezetése. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezek az eszközök nem minden esetben alkalmazhatók, mivel léteznek kivételek is.

112 önkormányzat hozott ilyen rendeletet

Navracsics Tibor beszámolójából kiderült, hogy léteztek olyan szabályok, amelyek ellentmondtak az alkotmányos rendelkezéseknek vagy más jogi normáknak. Jelenleg a rendeletek egyharmadának ellenőrzése zajlik a kormányhivatalok részéről.

Cseh Katalin, a Momentum politikusa, hangsúlyozta, hogy az uniós költségvetés végső jóváhagyása várhatóan 2026 végéig nem fog megtörténni. Emellett figyelmeztetett arra, hogy ha a magyar kormány nem teljesíti a kitűzött mérföldköveket, akkor akár 10 milliárd eurós veszteségek is várhatnak ránk. Rónai Sándor, a DK képviselője, az uniós forrásokkal kapcsolatosan érdeklődött a tárgyalások jelenlegi állásáról.

A kormánypárti Vigh László sikertörténetnek nevezte az önkormányzatiságot. A képviselő a Megyei Jogú Városok Szövetségének zalaegerszegi ülésével összefüggésben megemlítette, hogy a hatásköröket illetően vannak kérdések. Végül azt vetette fel, hogy 2026-ban mit szeretne tenni a kormány a jól funkcionáló rendszer tovább működtetése érdekében.

Navracsics Tibor válaszában hangsúlyozta, hogy továbbra is meggyőződése, hogy ebben a ciklusban is van lehetőség további pénzek felszabadítására az uniós források terén. Kifejtette, hogy két fő pénzügyi forrást különböztethetünk meg: az egyik a kohéziós alap, míg a másik a helyreállítási alap. A legfőbb eltérés, hogy a kohéziós források folyamatosan érkeznek, hiszen 2023 decemberétől eddig körülbelül 1314 milliárd forint már megérkezett. Az idei év során eddig 439 milliárd forint érkezett, ráadásul vannak olyan operatív programok is, melyek nem érintettek a korlátozó intézkedések által.

Tervezzük meg, hogy csökkentsük a felfüggesztés mértékét. A bizottság a javaslatok kidolgozásáért felelős, míg a tanács végső döntéseket hoz, így a tagállamok támogatásának megszerzése elengedhetetlen. Ez a folyamat némileg összetettebb, de a bizottság és a kormány között folyamatosan zajlik a kommunikáció.

A miniszter nyilatkozata szerint, aki az újjáépítési alappal kapcsolatos ügyekért felel, elmondta, hogy gyakorlatilag az összes uniós ország lemaradásban van, de erről folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Azért dolgoznak, hogy minél szélesebb körű támogatást tudjanak biztosítani. A mérföldkövekről folyamatosan zajlanak az egyeztetések. Navracsics Tibor egyébként bizakodó, hiszen néhány héttel ezelőtt több milliárd forint érkezett, és a kommunikáció rendkívül aktív.

Navracsics Tibor bejelentette: "A kormánytól megbízást kaptam arra, hogy megkezdjem az önkormányzati rendszer felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalásokat. Ez a konzultációs folyamat a választásokig nem ér véget." A cél az, hogy ha a kormány továbbra is hivatalban maradhat, akkor a reformokat a helyi önkormányzatok megerősítése érdekében hajtsák végre.

Javasoljunk egy innovatív önkormányzati rendszert, amely a modern kor kihívásaira és az önkormányzati élet résztvevőinek igényeire reagálva optimalizálja az önkormányzatok működését. Az új rendszer célja, hogy támogassa a helyi közösségeket, elősegítse a részvételt és a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát, miközben a konszenzusra építő megoldásokat helyezi a középpontba. Az önkormányzati struktúra átalakításával egy rugalmasabb, decentralizáltabb modellt dolgozhatunk ki, amely lehetővé teszi a helyi sajátosságok figyelembevételét. Ennek érdekében közvetlenül bevonhatjuk a lakosságot, a civil szervezeteket és a helyi vállalkozásokat a döntéshozatalba, például participatív költségvetés keretében, ahol a közösség tagjai közvetlenül javaslatokat tehetnek a források felhasználására. A technológia integrálásával egy digitális platformot hozhatunk létre, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy könnyen hozzáférjenek az önkormányzati információkhoz, és aktívan részt vegyenek a helyi ügyekben. Ezen platform keretein belül online szavazások, fórumok és konzultációk segítenék elő a közvetlen párbeszédet az önkormányzat és a polgárok között. A célunk egy olyan konszenzusos megközelítés kialakítása, amely figyelembe veszi a különböző érdekcsoportok véleményét, és képes a párbeszédet és a kompromisszumokat előtérbe helyezni. Ezzel a rendszerrel nemcsak a döntések legitimálódnak, hanem a helyi közösség összetartozása és aktív részvétele is erősödik, biztosítva ezzel a fenntartható fejlődést és a társadalmi kohéziót.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatosan sürgető problémák merültek fel. Különösen aggasztó, hogy egyre több önkormányzat kénytelen rendkívüli támogatást igénybe venni a kötelező feladataik ellátásához, ami főként a kisebb települések esetében jelent komoly kihívást. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, és a kormányülés napirendjén is szerepel a helyzet sürgős orvoslása.

Az Igazságügyi Bizottság ülésén Navracsics Tibor mellett Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter is megszólalásra került. Részletes tudósításunkat itt olvashatja el.