Nyilvánosságra került a közalkalmazottak otthontámogatását érintő jogszabálytervezet.

A társadalmi egyeztetésre benyújtott jogszabálytervezetből világossá válik, hogy kik, mikor, és milyen feltételek mellett jogosultak a legfeljebb évi nettó 1 millió forint összegű lakáscélú támogatásra.

A mai napon megkezdődött a társadalmi egyeztetés a közalkalmazottak és köztisztviselők számára tervezett évi 1 millió forintos otthontámogatásról szóló jogszabálytervezet kapcsán.

A szöveget a következőképpen lehet egyedivé tenni: "A helyi önkormányzatok és költségvetési intézmények dolgozói, beleértve a katonai személyzetet és a rendvédelmi szakembereket, fontos szerepet játszanak közösségeink működésében."

A támogatásra való jogosultságot nem kapja meg az, aki csupán vállalkozói vagy megbízási szerződés keretein belül dolgozik az érintett szervezeteknél. Továbbá, a támogatásra nem pályázhatnak a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, valamint az önkéntes tartalékos katonák sem.

Azok a személyek, akik az előzőekben említett feltételeknek megfelelnek, jogosultak az otthontámogatásra az adott adóév keretein belül. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik nem a teljes évben dolgoztak az adott szervezetnél, azok csak arányos mértékben részesülhetnek a támogatásban. Például, ha valaki csak fél évet töltött el az önkormányzatnál, akkor az évre járó támogatás felét kaphatja meg. Kivételt jelent azonban, ha a munkaviszony a munkavállaló halálával ér véget.

Ugyanez igaz a részmunkaidőben foglalkoztatottakra is. Aki négy órában dolgozik az adott szervezetnél, az a teljes évre járó támogatásnak legfeljebb a felét kaphatja meg.

A támogatás igénybevételére vonatkozóan fontos tudni, hogy nem lehet párhuzamosan igényelni többféle támogatást: egy adott személy csak egyszer élhet a támogatási lehetőséggel, még akkor is, ha több jogviszonnyal rendelkezik, amelyek alapján jogosult lenne a támogatásra. Továbbá, az otthontámogatás nem összekapcsolható a 35 év alattiak számára elérhető lakásbérleti vagy lakáscélú hitel törlesztésére szóló támogatásokkal sem.

Tartós távollét esetén is jár a támogatás, ugyanakkor a próbaidő alatt a kedvezményt nem lehet kihasználni. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor valaki munkahelyet váltott és az új munkahelyén próbaidőt írtak elő. Jelen esetben természetesen elvárás, hogy mind az új, mind a régi munkahely megfelelő legyen az otthontámogatás szempontjából.

A támogatás összege évente legfeljebb nettó 1 millió forint lehet. Két megfelelő felhasználási cél ismert jelenleg:

A Bankmonitor szakértői számára két fontos kérdés maradt tisztázatlan az új lakásvásárlás vagy építkezés kapcsán. Az első, hogy az önerő kiegészítése során elegendő-e, ha valaki kizárólag a saját megtakarításait használja az ingatlan megszerzésére, vagy feltétlenül szükséges-e lakáshitel igénybevétele? A második kérdés pedig arra vonatkozik, hogy a lakáscélú jelzáloghitelek esetében a vonatkozó rendelet kizárólag lakásvásárlási és építési célú kölcsönöket említ, vagy más jellegű lakáscélú hitelek is beleférnek a meghatározásba? A rendelet egy részében kifejezetten lakásvásárlási hitelt emleget, míg máshol csupán lakáscélú kölcsönről van szó, ami további kérdéseket vet fel.

Fontos, hogy a lakáskölcsön részbeni vagy teljes előtörlesztésére a támogatás nem fordítható.

Amennyiben egy egyénnek több lakáscélú kölcsöne van, a támogatás összegét mindegyik hitel törlesztésére felhasználhatja. Ez különösen fontos lehet, ha a havi törlesztőrészletek külön-külön alacsonyabbak, mint a havi keret, amely 83 333 forint.

Előfordulhat, hogy egy hitel igénylésekor két, kedvezményekre jogosult személy szeretné igénybe venni az otthontámogatást. Például egy házaspár esetében, ahol mindkét fél stabil munkahellyel rendelkezik, a közösen megvásárolt ingatlanra felvett lakáshitel törlesztésére havi 83 333 forintot kívánnak fordítani. Ez a megoldás lehetséges, ha az érintett két személy az eredeti adós és adóstárs szerepét is betöltötte, és jelenleg is részt vesz a kölcsönügyletben. Ezenkívül mindkettőjüknek tulajdonjoga van a lakásban.

A jogtalanul felhasznált támogatás rendezése a mindenkori jegybanki alapkamat figyelembevételével, megnövelt összegben történik, amelyet a munkáltatón keresztül kell az állam részére befizetni.

Amennyiben a munkáltató számára nyilvánvalóvá válik, hogy a munkavállaló hiteltörlesztésére túlságosan magas összeget utalt, akkor a feleslegesen kifizetett pénzösszeget a munkavállalónak vissza kell térítenie.

Amennyiben a kölcsönszerződés megszűnik, érvényét veszti, vagy felmondásra kerül, és mindez a munkavállaló hibájából történik, továbbá a kölcsönszerződés megkötését követő két éven belül valósul meg, a munkavállalónak kötelezettsége van az adott hitelszerződés keretében igénybe vett otthontámogatás visszafizetésére, amelyhez a jegybanki alapkamattal megnövelt összeget kell visszatérítenie.

Ha a munkavállaló 3 hónapot meghaladó késedelembe esik a hiteltörlesztésével, akkor a meg nem fizetett, késedelmes részletekre járó otthontámogatást vissza kell fizetni a munkaadó részére.

Ha a munkavállaló a támogatás első kifizetését követő hat hónapon belül felmond, vagy a munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg az ő kezdeményezésére, akkor köteles a kapott támogatást a jegybanki alapkamattal megnövelve visszafizetni. Hasonló következményekkel jár, ha a munkaadó a munkavállalót olyan okból bocsátja el, amely az ő hibájából ered. Ez a szabály azonban nem érvényes, amennyiben a munkavállaló új munkahelyre vált, és az új pozíció is megfelel a támogatási feltételeknek.

A munkáltató a visszatérítéssel összefüggésben legfeljebb 12 hónapra terjedő részletfizetési lehetőséget kínálhat.

A Bankmonitor számára nem teljesen világos, hogy a jegybanki alapkamatot minden visszafizetési helyzetben alkalmazni kell-e a támogatásra, vagy csupán azokban az esetekben, amelyeket a jogszabály kifejezetten említ, jelenik meg plusz büntetés formájában.

A rendelet a kihirdetést követően egy nappal lépne életbe, viszont a támogatásra csak 2026-ban lehet először pályázni.

Fontos kiemelni, hogy a támogatást a Kincstár bruttó összegben, a járulékok figyelembevételével utalja a munkaadó részére. Ez azt jelenti, hogy egy teljes év során a munkaadó akár a nettó 1 millió forintot is megkaphatja. A munkavállalónak ezzel kapcsolatban külön intézkedéseket nem szükséges tennie. Az adózási, bevallási és fizetési kötelezettséget az a személy teljesíti, aki a magánszemély számára a támogatást az Államkincstártól igényli és lehívja, ami jelen esetben a munkaadó lenne.

A támogatásra vonatkozóan nincs jogszabályban előírt határidő. Ugyanakkor a tervezetben található egy fontos kitétel, amely a kedvezmény szempontjából kulcsfontosságú.

Az otthontámogatás igénybevételére abban az évben van lehetőség, amikor a szükséges források az adott év központi költségvetésében elérhetőek.

Ennek megfelelően abban az évben nem jár a támogatás, amikor a költségvetésben ilyen célra nem különítenek el forrást.

Az eddig megismert szabályok alapján igen. Egyedül a fiatal, 35 év alattiaknak adható béren kívüli juttatásként nyújtott lakásbérleti díj- vagy lakáscélú hiteltörlesztési támogatással nem vonható össze a kedvezmény. Így a CSOK Pluszt, Otthon Start hitelt igénylők számára is elérhető lehet ez a kedvezmény.