Ne kapjon lakcímkártyát az, aki már korábban büntetést szenvedett el? Egyre több település vezeti be a beköltözés szigorúbb szabályait.

A rendeletek elsősorban a beköltözés feltételeit szabályozzák, hangsúlyozva a korlátozásokat: például figyelembe veszik az egyén pénzügyi helyzetét és a büntetlen előéletet.

Ahogy arról korábban mi is írtunk, első nekifutásra nagyon félresikerült a helyi önazonossági rendelet a Nógrád megyei Kisbárkányban, ahol nem a büntetett, hanem a büntetlen előéletű személyeknek tiltották meg a lakcím létesítését. A bakit ugyan később javították, a rendeletet módosították, de a szándék változatlan maradt.

A helyi önazonosság védelmére vonatkozó törvény július óta új lehetőségeket biztosít az önkormányzatok számára, lehetővé téve számukra, hogy saját kritériumaik szerint döntsön arról, ki és milyen feltételekkel költözhet a településre, illetve ki vásárolhat ingatlant. Az eddig elfogadott helyi rendeletek szinte kivétel nélkül anyagi kötelezettségeket, iskolai végzettséget, munkaviszonyt és büntetlen előéletet követelnek meg. Navracsics Tibor miniszter szeptember elején elismerte, hogy a jogszabály alapján létrejött helyi intézkedések nem feltétlenül ott születtek, ahol a kormány az agglomerációs nyomás vagy a beköltözők magas száma miatt számított rájuk. Ugyanakkor azokban az esetekben, ahol a kormányhivatalok Alaptörvény-ellenes intézkedéseket észlelnek, ezt jelezni fogják.

Nincs semmi probléma azzal, ha egy helyi rendelet célja a településen élők hagyományainak, társadalmi struktúrájának és helyi értékeinek megőrzése. Azonban az ingatlanvásárlás és lakcímlétesítés kapcsán eddig egyetlen helyi rendelet sem tisztázta pontosan, hogy ezek a fogalmak mit is takarnak - hívta fel a figyelmet egy ingatlanjogász. Dr. Szabó Judit Anna folyamatosan nyomon követi a témát, és az e-ingatlanjogaszok.hu weboldalon gyűjti össze az önazonosság védelmét szolgáló helyi rendeleteket.

A rendeletekben eddig sehol nem található, hogy milyen hagyományokat, értékeket vagy életformákat kívánnak védeni – emelte ki Szabó Judit Anna, az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás vezető ügyvédje. – A dédszüleim a Baranya megyei Véménden éltek, ahol évszázadokon át többnemzetiségű közösség alakult ki. A 20. század elején németek, szerbek, magyarok, zsidók és romák éltek együtt, akik mesterien használták és értették egymás nyelvét, tiszteletben tartották egymás kultúráját és hagyományait. Én is ebben a szellemiségben nőttem fel, ezért teljesen megdöbbentett a véméndi rendelet, melynek egyik központi célja a homogenitás megőrzése lett.

Szabó Judit Anna egy saját fejlesztésű mini alkalmazás segítségével kéri le a Nemzeti Jogszabálytárból a szinte naponta születő önazonossági rendeleteket.

A mai napig több mint 100 település hozott létre ilyen helyi jogszabályt. Azóta azonban néhány település, köztük az elsőként rendeletalkotó Mezőkeresztes is, úgy döntött, hogy visszavonja ezt a szabályozást.

Az ingatlanjogászok figyelme főként az adásvételi tranzakciókra irányul, mivel a helyi jogszabályok betartása elengedhetetlen a szerződések érvényességéhez. Szabó Judit Anna hangsúlyozta, hogy nem csupán jogi szempontból, hanem pénzügyi tekintetben is kulcsfontosságú, hogy a települések milyen előírásokat állapítanak meg. Ezek a feltételek ugyanis közvetlenül beépülnek a banki hitelszerződésekbe, és jelentős hatással lehetnek a hitelezésre, különösen a hitelbiztosítéki értékek vonatkozásában.

Szabó Judit Anna megfigyelése szerint a helyi rendeletek rendkívül változatos mennyiségben és ütemben kerülnek kidolgozásra.

- Előre látható volt, hogy szükség lesz erre a jogszabályra, de arra nem számítottam, hogy szinte minden hétköznap reggel újabb rendelet érkezik - osztotta meg véleményét a szakértő.

Kiemelte: amikor a törvénytervezet társadalmi egyeztetése folyt, hivatalos indoklásként azt hangsúlyozták, hogy támogatni szükséges azokat a településeket, ahol az infrastruktúra nem tudja lépést tartani a betelepülők folyamatosan növekvő számával. Példaként említették az agglomerációt, valamint a Balaton és a Velencei-tó környékét. Azonban a szakember rámutatott, hogy valójában nem ezeken a területeken születtek a számos helyi rendeletek, és már az elfogadás előtt nyilvánvaló volt, hogy a törvény nem lesz alkalmas a túlnépesedés problémájának kezelésére.

A tervezet tartalmazza, hogy azok, akik állami támogatást igényelnek ingatlanvásárláskor, mentesülnek a korlátozások alól. Ez alapján kérdéses, mi is lehetett a valódi szándék, de egy dolog biztos: nem az volt a cél, hogy a fiatal, kisgyermekes családok ne találjanak otthont a túlnépesedett agglomerációkban.

A jogszabály funkciója messze eltér attól, amit a hivatalos indoklásban megfogalmaztak. Ennek egyik legszembetűnőbb jele, hogy nem a túlnépesedéssel küzdő települések, hanem éppen az elnéptelenedő falvak élnek ezzel a szabályozással. Az ilyen településeken rendkívül kedvező áron lehet ingatlanhoz jutni, viszont a helyi lakosok igyekeznek megakadályozni, hogy bárki újonnan beköltözzön. De mi is rejlik a háttérben e mögött a jelenség mögött?

- Amit problémásnak látok, hogy a települések nagyon szabadon határozhatják meg a betelepülési feltételek körét - mondta a szakember. - Vannak helyek, ahol például bizonyos bűncselekményekre szűkítik ezt a kört. A Büntető Törvénykönyv viszont több 100 ilyen tényállást ismer. Ha az adott település ezek közül csak ötöt emel be a rendeletébe, akkor az összes többit elfogadhatónak tartja?

Szabó Judit Anna véleménye szerint a bűncselekmények megelőzése és büntetése elsősorban az állam feladata, nem pedig az önkormányzatoké. A jelenlegi jogszabályok értelmében, ha valaki már letöltötte büntetését vagy kifizette a rá kirótt pénzbírságot, akkor lehetőséget kell kapnia a társadalomba való visszailleszkedésre. Amennyiben ez a lehetőség nem állna rendelkezésre, az a bűnözés megújulásához vezetne, hiszen az elzárás vagy büntetés nem elegendő ahhoz, hogy megszüntesse a problémát.

- Aki a volán mögött ül, az jól tudja, hogy egyetlen figyelmetlen pillanat is elegendő lehet ahhoz, hogy tragédiát okozzon. Ha valaki elüt egy gyalogost, és emiatt börtönbüntetésre ítélik, az büntetett előéletűvé válik. Ez azonban nem ugyanaz, mint ha valaki emberkereskedelemmel foglalkozna, mint a szervezett bűnözés tagja - fejtette ki a szakértő. - Közelegnek a választások, és ez a jogszabály sokakban azt az érzést keltheti, hogy kezükbe került a hatalom. Úgy vélem, hogy az államnak nem kellene ezeket a vágyakat kiszolgálnia - tette hozzá Szabó Judit Anna.

Az ingatlanjogász véleménye szerint jogsértő gyakorlat, hogy egyes települések, mint például Rajka, Balatonföldvár és Győrújbarát, betelepülési hozzájárulást követelnek meg az ingatlanvásárlásokhoz. Állítása szerint a vonatkozó jogszabályok nem támogatják ezt a megkövetelést.

Úgy vélem, hogy nem lenne elhibázott ötlet, ha hozzájárulásokat gyűjtenének az óvodai vagy bölcsődei férőhelyek bővítése érdekében. Természetesen, akik állami támogatást kapnak ingatlanvásárláskor, azoknak ezt a terhet nem kellene viselniük.

Szerinte teljesen jogszerűtlen betelepülési hozzájárulást az ingatlanvásárláshoz kötni, mert attól, hogy valaki ingatlant vesz, még nem biztos, hogy lakcímet is igényel, vagyis használja majd a települési infrastruktúrát.

A helyi rendeletek többsége Borsod és Nógrád megyében született. Ezek a döntések jól nyomon követhetők a térképen, amely bemutatja, hogyan szavaznak egymás után a szomszédos települések. A sátoraljaújhelyi lakosok egy országos médiának nyilatkoztak, hangsúlyozva, hogy az új helyi rendelet célja a bűnözők elriasztása volt – emlékeztetett Szabó Judit Anna.

Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy véleménye csupán a saját nézőpontját tükrözi, de vélekedése szerint a helyi jogszabályok mögött sokszor rasszista és idegengyűlölő motívumok húzódnak meg. Az utóbbi években például jelentős számú szlovák állampolgár költözött Rajkára. Egy szlovákiai lapban megjelent hír szerint a helyi önazonossági rendelet célja nem a szlovák betelepülők ellen irányul, hanem inkább a globalizációval szembeni ellenállást tükrözi a rajkaiak részéről.