Régóta várt csúcsdöntés küszöbén áll a forint: Varga Mihály elképzelései végre valóra váltak.

A forint stabilizálódása az elmúlt héten tovább folytatódott, hiszen az árfolyam többször is átlépte a 388-as határt az euróval szemben, ezzel közelítve az idei legmagasabb értékéhez. Szakértők véleménye szerint ennek hátterében Varga Mihály által irányított magyar jegybank szigorú monetáris politikája és a folyó fizetési mérleg kedvező többlete áll. Emellett a Fed és az EKB kamatdöntései is jelentős hatással voltak a hét eseményeire. Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke, aki jelezte, hogy a decemberi kamatvágás nem biztos, dollármozgásokat generált, de a forint viszonylag stabilan kezelte ezt a helyzetet.

A forint árfolyama enyhe erősödést mutatott, a hét során az euróval szemben a 390-es szint alatt mozgott. Hétfőn a forint 390-ről indult, majd aznap már 388,5-ig emelkedett. Kedden még 388 alá is benézett, de tartósan nem tudott ott maradni, végül a kereskedés zárásakor kicsivel a 388-as szint fölött végzett. A hét folyamán a forint elérte az év eleji csúcsot is, közelítve a 387,4-es értékhez.

A dollárhoz képest a helyzet hasonlóan alakult. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum elemzője rámutatott, hogy a magyar forint teljes árfolyammozgást mutatott be: hétfő reggel még 335,5 forintot kellett kifizetni egy dollárért, ám szerdára a forint erősödött, és 332,5 forintig jutott. Azonban a Fed kamatdöntése után az amerikai valuta ismét erősödni kezdett, így péntekre a forint ára ismét 335,5 forinton állt, majd a kereskedés végén a 356-os szint környékén zárta a napot.

A hét legkiemelkedőbb eseményei a Fed és az EKB kamatdöntő ülései voltak. Szakértők véleményét kérdeztük meg arról, hogyan befolyásolták ezek a döntések a forint árfolyamát. Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a Fed döntése nem okozott meglepetést, hiszen a kamatsáv 25 bázisponttal csökkent, azonban Jerome Powell meglepően szigorú hangnemben nyilatkozott, ami váratlanul hathatott a piaci várakozásokra.

Rodic Ádám részletezte: a Fed októberi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet, ezzel az irányadó ráta 3,75-4,00 százalékra mérséklődött. A döntés megfelelt a várakozásoknak, a piacok is beárazták az újabb lazító lépést. Powell azonban a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az idei utolsó kamatdöntő ülésen egyáltalán nem biztos, hogy kamatot vág a Fed, mivel a bizottság tagjainak véleménye nem egységes a jövőbeli lépést illetően.

A piaci környezetben egyre inkább megfigyelhető a megosztottság, ami a dollár euróval szembeni erősödésében is tükröződik. A korábbi 90 százalékos valószínűséggel kalkulált kamatvágás decemberre már csupán 70 százalékra csökkent. Az Európai Központi Bank csütörtöki döntése viszont nem okozott meglepetést, hiszen a Kormányzótanács a várakozásoknak megfelelően 2,00 százalékon tartotta a betéti rátát – hívta fel a figyelmet Rodic a lapunknak adott interjújában.

A héten közzétett gyenge GDP-adatok ellenére a forint meglepően stabilan viselkedett. Regős Gábor megjegyezte, hogy csütörtök délután egy újabb dollárerősödés hatására kisebb gyengülés történt, de ezek a változások nem voltak számottevőek. Az árfolyam az euróval szemben sikeresen 389 forint alatt maradt.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kifejtette, hogy csütörtökön publikálták a harmadik negyedéves GDP előzetes adatokat, amelyek a várakozások alatt teljesítettek. A hazai gazdaság a második negyedévhez viszonyítva stagnált, azonban éves összevetésben - a tavalyi alacsony bázis miatt - 0,6 százalékos növekedést mutatott. A szolgáltatási szektor támogatta a fejlődést, míg az ipar és a mezőgazdaság a lassulás irányába hatott. Azonban a kedvezőtlen számok nem váltottak ki jelentős ingadozást a forint árfolyamában.

Rodic Ádám kiemelte, hogy a hét elején az euró erősödését a német IFO üzleti hangulatindexe okozta, amely pozitív meglepetést keltett. A mutató 87,7 pontról 88,4 pontra emelkedett, ezzel túlszárnyalva a piaci várakozásokat.

Arra voltunk kíváncsiak, mi rejlik a forint stabilitásának hátterében. Regős Gábor véleménye szerint a forint jelenlegi, korábbinál nagyobb stabilitása és az erősödése mögött a monetáris politika kiemelkedő szerepe áll. E politika kifejezetten hangsúlyt fektet a pénzpiaci stabilitás fenntartására is. Hozzátette:

Ezek a tényezők hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt hónapok során a forint árfolyama stabilizálódjon, sőt, némileg erősödjön is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne érkezhetnének a forint szempontjából kedvező vagy kedvezőtlen hírek a jövő héten is. Regős Gábor kiemelte: továbbra is leginkább az orosz-ukrán háború fejleményeit, az energiabeszerzés kérdését, valamint a vámháború eseményeit érdemes figyelni.

A forint árfolyamának alakulását jelentős mértékben befolyásolhatja az euró és a dollár közötti árfolyamváltozás. Jelenleg a piac az e heti döntések hatásait dolgozza fel, emellett pedig várhatóan különféle nyilatkozatok is érkeznek majd a jegybank vezetőitől.

Rodic Ádám egy kedvező fejleményt emelt ki: a csütörtökön bejelentett amerikai-kínai "kereskedelmi fegyverszünet" mérsékelt, de pozitív hatással bírt a feltörekvő piaci devizákra. Ha ez a helyzet tartós marad, és a globális kereskedelemben nagyobb fokú kiszámíthatóságot hoz, akkor hosszú távon a forint számára is kedvező következményekkel járhat.

Amikor szakértőink véleményét kértük a héten történt tőzsdei érdekességekről, Regős Gábor különösen megemlítette, hogy a Brent típusú kőolaj ára a világpiacon a héten közel 2 dollárral esett vissza, elérve ezzel a 66 dolláros nyitóárhoz képest.

Az olaj árát kedvezően befolyásolta a Trump és Hszi Csin-ping közötti találkozó, ahol sikerült megállapodni a ritkaföldfémek exportját illetően, illetve Trump is csökkentette a Kínára vonatkozó vámtételeket. Ugyanakkor energetikai megállapodás nem született, ami némi bizonytalanságot hagyott a piacon.

A holland tőzsdén jegyzett földgáz ára az elmúlt héten viszonylag stabilan alakult, kisebb ingadozásokkal. A hét elején csökkenés, míg a második felében növekedés volt tapasztalható, de a változások mértéke nem haladta meg az 1 eurót megawattóránként. Ez a tendencia azt jelzi, hogy az árakat különböző, egymással ellentétes hatások befolyásolták. Az európai tárolók magas töltöttségi szintje megnyugtatólag hatott a piacokra, ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításainak lelassulása és a Norvégiából érkező gázcsökkenés a karbantartási munkálatok miatt feszültséget okozott.

Regős Gábor szerint ebben szerepet játszott az is, hogy az előző hét végén a hazai tőzsde az október 23-ai ünnepnap miatt zárva volt, így a nyugat-európai indexek hét végi emelkedését ezen a héten "pótolta be". A BUX teljesítménye különösen a hét első két napján volt erős - mindkét nap meghaladta az 1 százalékot a növekedés mértéke. Ezzel a múlt heti 104 183 pontos záróárról 107 500 pont környékére emelkedett az értéke.

A legfontosabb részvények között az OTP árfolyama 30 870 forintról 32 000 forintra emelkedett. Különösen a hétfői és szerdai kereskedés volt kedvező a részvény számára.

A Mol árfolyamát kedvezően befolyásolta a százhalombattai finomító újraindítása a tűz után, bár korábbinál kisebb kapacitással. Ennek hatására kedden 4,6, szerdán pedig 2,6 százalékkal emelkedett a papír árfolyama, majd csütörtökön egy kisebb korrekció követte. A múlt heti 2756 forintos záróárhoz képest az ára 3000 forint közelébe emelkedett.

A Magyar Telekom esetében Regős a keddi 1,6 százalékos emelkedést emelte ki, ám ezt csütörtökön egy visszaesés követte, így az árfolyam 1796 forintról 1770 forint körüli szintre csökkent. A Richter viszont inkább gyengébben teljesített, hiszen a héten az árfolyama nem mutatott jelentős változást.