Tömeges elvándorlás: 100 ezer fiatal férfi döntött úgy, hogy elhagyja Ukrajnát, miután életbe lépett az új jogszabály.
Az orosz-ukrán konfliktus negyedik esztendejében egy eddig példa nélküli menekülési hullám indult el: mindössze két hónap leforgása alatt 100 ezer, 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a lengyel határt – számolt be róla a brit The Telegraph a lengyel határőrség statisztikáira hivatkozva. Az ország utolsó, még érintetlen tartalékai drámai mértékben csökkennek, ami súlyos következményekkel járhat Ukrajna jövője szempontjából.
A szabályok enyhítésének eredeti szándéka az volt, hogy a fiatal férfiakat ne szakítsák el végleg a hazájuktól, és bátorítsák őket arra, hogy önkéntesen térjenek vissza a harcok színterére.
A lengyel határőrség statisztikái alapján augusztus vége óta a 18 és 22 év közötti fiatalok körében a határátlépések száma több mint kétszeresére emelkedett.
A fiatal férfiak tömeges elvándorlása nem csupán Ukrajna katonai potenciálját csökkenti, hanem az európai szövetségesekre is jelentős következményekkel bír.
Németországban, ahol Friedrich Merz kancellár már a menekültellátás csökkentésének lehetőségét mérlegeli, a fiatal ukrán férfiak beáramlása drámai módon megugrott: a korábbi heti 19 fő helyett most már 1400-1800 új érkezővel számolhatnak – számolt be róla a BR24 bajor televízió.
A német konzervatív politikusok most nyíltan kimondják: "Nincs érdekünk abban, hogy fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket, miközben a hazájukért mások halnak meg" - fogalmazott a CDU külpolitikai szóvivője, Jürgen Hardt a Politico-nak.
A litván védelmi miniszter, Laurynas Kasciunas, merész javaslattal állt elő: úgy véli, hogy az Európai Unió fontolja meg a hadköteles férfiak visszaküldését Ukrajnába, akik jelenleg Németországban és Lengyelországban tartózkodnak. Ezzel párhuzamosan Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke is hasonló nézeteket vall, hangsúlyozva a helyzet komolyságát és a közös felelősséget.
Miközben fiatalok tömegei keresnek menedéket, a frontvonalon egyre csökkent létszámmal küzdenek az egységek. Pokrovszk térségében, ahol a harcok jelenleg a leghevesebbek, az orosz túlerő a katonai létszámhiányt kihasználva hatékonyan zúzza szét az ukrán védekezést.
A helyzet rendkívül súlyos, hiszen a Telegraph becslései alapján havonta körülbelül 20 ezer katona dezertál vagy tűnik el az ukrán hadseregből. Az ukrán ügyészség pedig már legalább 290 ezer dezertálási ügyet indított a háború kezdete óta. Egy fronton szolgáló tiszt megjegyezte, hogy "az egységek maximálisan 50 százalékos erővel képesek működni, és számos poszt teljesen üresen marad".
Egy másik forrás, amely rálátással bír a katonai helyzetre, még sötétebb képet vázolt fel.
„Tedd különlegessé a mondandódat!” – hívta fel a figyelmet Bohdan Krotevics, az Azov-ezred egykori tisztje.
Az ukrán városok utcáin mindennapossá váltak a kényszersorozásokról készült felvételek: toborzótisztek járják a tereket, buszmegállókat és kávézókat, hogy elragadják a férfiakat. Az ellenállás egyre inkább felerősödik a kötelező besorozás ellen. Kremencsukban egy férfi fegyverrel támadt két toborzó tisztre, míg Odesszában feldühödött civilek borították fel a katonai toborzóbuszt, kifejezve így dühüket és ellenállásukat.
Zelenszkij idén 27-ről 25 évre mérsékelte a mozgósítási korhatárt, azonban továbbra is elzárkózik attól, hogy a 18 és 25 év közötti fiatalokat is besorozzák. E mögött az a félelem áll, hogy egy újabb toborzási hullám társadalmi feszültségeket és lázadást generálhat.
Mivel a 18 és 22 év közöttiek tömeges távoznak, ezért egyedül a 2026-ban besorozandó 24 éves ukrán férfiak, és a 2027-ben besorozandó 23 éves ukrán férfiak csoportjával lehet számolni. Azonban demográfiai okokból ezek a 2001-es és 2002-es születésű a korcsoportok Ukrajna aktív felnőtt lakosságának legkisebb lélekszámú csoportjai, így ő jelenlétük sem fogja megoldani a krízist.
A nyugati hírszerző ügynökségek állítása szerint az orosz rakétacsapások szándékosan az ukrán energetikai rendszert veszik célba, ezzel próbálva fűtés és áram nélkül hagyni a nagyvárosokat, ami elviselhetetlenné tenné az ott élők mindennapjait. A német biztonsági hatóságok már figyelmeztették a berlini vezetést: a téli hónapok közeledtével több százezer új menekült érkezhet Ukrajnából.
A kijevi vezetés előtt egyértelmű választás áll: ha csökkentik a mozgósítási korhatárt, belső feszültségeket kockáztatnak; ha viszont nem tesznek lépéseket, a frontrendszer összeomlásával nézhetnek szembe. A hadsereg folyamatosan kénytelen területeket hátrahagyni, miközben Pokrovszk környékén az orosz erők bekerítése gyakorlatilag már megtörtént.
